Tolmáccsal jár Kisvárdára az ukrajnai „magyar” beteg

Publikálás dátuma
2019.04.24. 06:00
Vannak, akik csak számításból lettek kettős állampolgárok
Fotó: Konyhás István
Egyre feszültebb a helyzet Kisvárdán, a határ túloldaláról ugyanis mind többen jönnek át orvosi kezelésre. Köztük sok olyan ukrán-magyar kettős állampolgár, aki tolmáccsal érkezik, mert egy szót sem tud magyarul.
A kisvárdai kórházban nagyjából minden hatodik, hetedik ellátott beteg ukrán-magyar kettős állampolgár lehet, egy részük ráadásul egy szót sem beszél magyarul. Ez nem hivatalos statisztika, hiába kerestük ugyanis ottjártunkkor a kórház igazgatóját, titkársága ígérete ellenére sem akkor, sem azóta nem kaptunk visszahívást. Beszéltünk azonban ott dolgozókkal, tőlük tudjuk az arányszámot. Volt, aki szerint a gyerekosztály előtti parkoló gyakran van teli ukrán rendszámú autóval, ez is alátámasztja a számokat. Egy, a váróban megszólított ajaki beteg arról panaszkodott, hogy egyre tovább tart kivárniuk a sorukat, mert „protekciós” ukránok soron kívül bemennek a helyiek előtt. Szavai szerint a módosabbak jönnek át, nagy terepjárókkal, jól öltözötten, sok pénzzel, magas jattal. Amíg ott voltunk, magunk is láttunk nem egy, a kórházba be- vagy onnan kijövő ukrán rendszámú autót. – Nézzen körbe, a mieink arca fáradt, megtört, mindenki utálja ezt a helyzetet, de tudja, hogy nem változtathat rajta. A kocsmában odacsapunk az asztalra, hogy rajtunk élősködnek a határ túloldalán lévők, de aztán elmegyünk, oszt ugyanúgy Orbán Viktorra húzzuk az ikszet, mert ez úgyse lesz jobb, akárki jönne helyette – dohog egy másik megszólított, egy gyulaházi férfi. – Ha valaki hőbörög, meg utálkozik, megkapja, hogy nem szereti a magyarokat, a véreit, a balsorstól üldözött kárpátaljai magyarokat. Hát, azok már rég Európában vannak, ha volt eszük, csak ugródeszkának használták a magyar útlevelüket. Nálunk meg itt maradtak a csóró ukránok, akik már nem is a magyar területekről jönnek, hanem jóval azon túlról, munkaközvetítőn keresztül, ide a kisvárdai baromfi-feldolgozóba. Aztán, ha majd összeszednek egy kis pénzt, ők is továbbmennek Németországba. S vannak a nyugdíjasok, akik a havi háromszázezer forintos magyarországi nyugdíjukból vígan ellébecolnak otthon, ahol ennek a töredékéből meg lehet élni, ha meg valami betegségük van, átruccannak ide kezeltetni magukat. No meg a gazdagabbak, akik az itteni orvosi kezelést, fürdőt, kozmetikust veszik igénybe, s kifizetik a pluszpénzt, hogy soron kívül kerüljön rájuk a sor – mondja. A magyar jogszabályok szerint a nyugdíjasok – legyenek bár kettős állampolgárok – biztosítottnak számítanak, s így a legtöbb egészségügyi szolgáltatás ingyenesen jár nekik. Aki nem biztosított, az pedig megválthatja jogosultságát az egészségügyi szolgáltatásra: a járulék összege 2019-ben havi 7500 forint, ennyit kell befizetni az államkasszába, hogy azt követően már ingyenesen vehessék igénybe az orvosi ellátást. Három nő ballag a szakrendelőket összekötő folyosón: egy középkorú és két idősebb. Előbbi csinos, lila kiskosztümöt és hozzá illő bőrtáskát visel, a rúzsa is hasonló árnyalatú. A másik kettő – hetven és nyolcvan év közöttinek tűnnek – kényelmes pamutnadrágban, kötött pulóverben és lapos talpú cipőben van. Ukránul beszélgetnek, azt vitatják meg, igyanak-e egy kávét még a büfében, vagy induljanak egyből a kocsihoz. A középkorú nőhöz fordulok, megkérdem, beszél-e magyarul. Bólint, hogy igen, s noha érzékelhető némi akcentus, folyékonyan átvált erre a nyelvre. – Kezelésre jöttek? – Igen, a két asszonytól vért vettek, kell majd egy következő vizsgálathoz. – S ön? – Nem vagyok beteg, csak kísérem őket és tolmácsolok nekik. – Honnan érkeztek? – Ők Ungváron túlról, nekem pedig van lakásom Ungváron meg Nyíregyházán is, hol itt vagyok, hol ott. – Van tb-kártyájuk, vagy fizettek a kezelésért? – Nekik nem kell fizetni, mert nyugdíjasok. Ha nem azok lennének, akkor havi hétezerötszáz forintba kerülne a biztosításuk, tolmácsoltam már olyannak is. – Ezek szerint kettős állampolgárok, s van magyar lakcímük? – Persze, másképp nem is működne. Be vannak jelentkezve rokonokhoz, ismerősökhöz. A határ túloldalról majdnem minden nő idejár szülni, még akár a járulékot se kell fizetniük, mert ez sürgősségi ellátásnak számít. Az itteni orvosok meg szeretik az ukrán nőket, mert sokkal több borravalót adnak, mint a szabolcsi cigány asszonyok. – Nem találja igazságtalannak, hogy olyanok vesznek igénybe ingyenes orvosi ellátást, akik sosem fizettek az államnak társadalombiztosítási vagy egyéb járulékot, viszont élvezik a több sebből vérző, de azért az ukránnál még mindig jóval színvonalasabb magyar egészségügyi rendszer nyújtotta előnyöket? – kérdem a nőtől, s fel vagyok rá készülve, hogy a provokatív felvetésre már nem válaszol, faképnél hagy. A szemembe néz, s teljes nyugalommal válaszol. – Tudja, nekem ez az egész nem tetszik. Az én felmenőim egy része magyar, de én nem kértem magyar állampolgárságot, ukrán maradtam, miközben jó néhány évet itt is dolgoztam, s fizettem a járulékokat. Én nem akarom meglopni azt az országot, ami nekem munkát adott, ahol a gyerekeim születtek. Ha Orbán Viktor ezen változtatni akarna, akkor tudna. Csak időnként meg kéne nézni a kettős állampolgárok útlevelét, hány pecsét van beleütve, milyen gyakran jönnek-mennek a határ két oldalán. Mert tudja, mit csinálnak? Amikor megkapják a nyugdíjat, valamelyik rokon vagy megbízható barát összeszedi a bankkártyákat, meg a kódokat, átjön Záhonyig, és az első automatánál felveszi a pénzt, amit még ott átvált euróra vagy dollárra. Ukrajnában már csak ez ér valamit, nem a helyi valuta. A magyar nyugdíj odaát luxus életmódot biztosít, minek jönnének át ide élni, a drágaságba? Kisvárdára meg az jön, akinek orvosra is szüksége van, vagy vásárolni akar. – S mi van a lakcímkártyákkal? Azok is kamu címre szólnak? – Van ukrán, aki a magyar részen vett egy kis lakást vagy egy rozzant házat, s hozzá jelentkeznek be az ismerősök, akik persze ezért fizetnek is egy kis pénzt. Egy itteni magyar többet kérne. De ezt is lehetne ellenőrizni: én havonta ötvenezer forint rezsit fizetek a másfél szobás lakásomért Nyíregyházán, mert az év nagy részében ott élek, csak néha megyek haza Ungvárra. Ha valaki csak pár ezer forintot fizet egész évben a fűtésért meg a villanyért, akkor lehet tudni, hogy nem él bent a házban. Akkor az a cím kamu.
Szerző

A rossz útra hivatkozva nem viszik el a szemetet egy baranyai faluból

Publikálás dátuma
2019.04.23. 21:24
Képünk illusztráció
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Túl keskeny az út, a fák is rálógnak – ezzel magyarázta a hulladékszállító cég, hogy miért kerülik el Mattyot. A buszok ugyanitt simán közlekednek.
A Baranya megyei Matty-Keselyősfapusztai részén élők maradtak hulladékszállítás nélkül. Ők azt mondják, hogy már régóta próbálják a helyzetet rendezni, de eddig nem sikerült. Ráadásul az érintettek sem akartak nagyon megszólalni, egyiküket Pécsen sikerült elérnie az ATV Híradójának. „Több mint egy éve harcolunk, hogy a szemetet tőlünk is elszállítsa a Dél-Kom, de az útra való tekintettel, mivel ugye, hogy nem megfelelő, így közölték, hogy oda nem jönnek le” – panaszkodott Híradónknak a faluban élő Banó Irén.
Matty polgármestere sem kívánt az esettel kapcsolatban nyilatkozni. Intézkedés mindössze annyi történt, hogy az érintett lakók kaptak egy kukát - ez jutott a teljes falura.
„Kihelyeztek Matty községbe egy szemétlerakót, hogy mindenki vigye oda a saját szemetét. Hát, sajnos nem mindenkinek van autója, meg, ha van is, ezt mi nem tudjuk teljesíteni”

– folytatta a helyi nő.A szolgáltatás leállításával kapcsolatban az ATV Híradója kereste a hulladékszállító céget is. Írásban azt a választ kapták, hogy tavaly június óta nem számláznak a keselyősfapusztai lakóknak, mivel az önkormányzattal kötött szerződésben levő feltételeknek az út nem felel meg.  A szolgáltató szerint az út túl keskeny, és a fák is belógnak, így nem tudják a balesetmentes közlekedést biztosítani. A helyiek szerint eközben a buszok használják ezt az utat és gond nélkül közlekednek erre a településrészre is.
Szerző

„Nem lehet Facebook-oldal nélkül politizálni” – Csak elvétve volt vita az EP-jelöltek pódiumbeszélgetésén

Publikálás dátuma
2019.04.23. 20:06

Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
Fideszes aspiráns egyáltalán nem tűnt fel a hazai EP-jelöltek első, nyilvános pódium-beszélgetésén.
Ne Orbán Viktorról szóljon az esemény, amennyire lehet, ezt a nevet minél kevesebbszer használják – így vezette fel Pogátsa Zoltán az Új Egyenlőség főszerkesztője azt a pódium-beszélgetést, amelyen az európai parlamenti választáson induló pártok prominensei cseréltek eszmét. A kedd esti eseményen Cseh Katalin a Momentum, Dobrev Klára a DK, Vágó Gábor az LMP listavezetője, valamint Jávor Benedek az MSZP-Párbeszéd és Lukács László a Jobbik uniós jelöltje vett részt. – Nem lehet Facebook-oldal nélkül politizálni – jelentette ki Cseh Katalin. A Momentum aspiránsa legfontosabb kihívásának azt tartja, hogy visszaállítsa a politika becsületét. Nem szabad ugyanis hagyni – folytatta Cseh Katalin –, hogy a populisták primitív üzenetekkel hergeljék a kiábrándult embereket. Cseh szerint ha a választók nem tudják, hogy egy politikus mit csinál, akkor nem is hisznek neki. – Generációváltás kell, hiszen csak így tudjuk elérni, hogy Magyarország ne szakadjon le Európa testéről – szögezte le a Momentum listavezetője. Dobrev Klára is úgy vélte, az uszítás ellen a legjobb módszer, hogy eljussanak mindenhova. – A magyar embereknek meg kell értenie, hogy az EU nem külpolitika – fogalmazott. Dobrev egyébként az Európai Egyesült Államok létrehozása mellett, a multiadóról beszélt. – Ma Európában a legnagyobb és leggazdagabb cégek képesek kikerülni az adófizetést. Az államok ugyanis egyenként tárgyalnak velük. Ha 28 tagállam és 500 millió fogyasztó áll velük szemben, akkor hatékonyabban tudunk fellépni az adóelkerülés ellen – mondta. Az MSZP-Párbeszéd listájának negyedik helyezettje, Jávor Benedek volt a beszélgetés résztvevői közül az egyetlen, akinek van már EP-képviselői tapasztalata. Jávor sokszor érezte az elmúlt öt évben, hogy szélmalom harcot folytat Magyarország európai megítélésével kapcsolatban. – Most azonban már úgy érzem, rájöttek, hogy mi folyik hazánkban – fogalmazott a politikus, hozzátéve: már nem a rávilágítás lesz a legfontosabb feladata, hanem hatékony tetteket kicsikarni az európai intézményekből. – Az új EP-parlament ideális összetétele az lenne, ha csak szerzetesek ülnének Brüsszelben – fogalmazta meg vágyait a jobbikos Lukács László. A politikus szerint ugyanis nekik van csak idejük mindennel foglalkozni, a képviselőknek nem. Lukács mindenesetre hangsúlyozta, hogy a Jobbik a bérunió témáját és a biztonságos Európát akarja sikerre vinni, illetve elérni. Vágó Gábor nem adhat mást, mint a lényege. – Nem csupán hangoztatom, hogy a klímaváltozás ellen küzdeni kell, konkrét lépéseket is teszek majd az Európai Zöldekkel – ígérte az LMP listavezetője. Vágó meglátása szerint ugyanis a zöldek képesek lesznek majd királycsinálóként, meghatározó szerepben tetszelegni az új Európai Parlamentben. A politikus örülne annak, hogy ha a magyar emberek meglátnak egy poloskát, akkor a klímaváltózás jusson az eszükbe. Vágó egyébként fontosnak tartotta megjegyezni, hogy már akkor is rosszul van, ha Kecskeméttől kell távol lennie két hetet. Vita a jelöltek között egyébként csak elvétve bontakozott ki. Az egyik ilyen alkalom az volt, amikor Dobrev Klára az Európai Egyesült Államok ideájáról beszélt. Vágó Gábor szerint örvendetes, hogy a DK most már megadóztatná a multinacionális cégeket, de – Vágó szerint – a 2010 előtti kormányzásukra nem ez volt jellemző. Jávor Benedek pedig úgy látta, szükség van együttműködésre a tagállamok között, de „más” Európa is kell és orvosolni kell azokat a problémákat, amelyeket eddig a kontinensnek nem sikerült. Derültséget váltott ki a közönség soraiból az, amikor a jobbikos Lukács László arról beszélt, hogy az EU az összes hibájával együtt szimpatikus lenne neki egy társkereső alkalmazáson.
Szerző
Frissítve: 2019.04.24. 00:04