Előfizetés

Rengést észlelt a Marson az Insight űrszonda

MTI
Publikálás dátuma
2019.04.24. 09:09
Illusztráció
Fotó: HO / AFP
Az űrszonda decemberben elhelyezett szeizmométere először rögzített rengést a vörös bolygón.
Gyenge, de világosan észlelhető rengést érzékelt a Marson az Insight amerikai űrszonda francia szeizmométere április 6-án, ez az első rengés a Marson, amelyet a műszer jelzett – közölte kedden a francia űrkutatási ügynökség, a Cnes.
„Elképesztő, hogy végre van jele annak, hogy a Marson létezik szeizmikus aktivitás. Hónapok óta várunk az első rengés észlelésére”

– írta közleményében Philippe Lognonné, a párizsi Institut de Physique du Globe kutatója, a SEIS (Seismic Experiment for Interior Structure) szeizmométer atyja.

A szeizmométert december 19-én helyezte el a vörös bolygó felszínén az Insight amerikai robotgeológus űrszonda, amely később egy kúp alakú védőpajzsot is elhelyezett a műszerre, hogy óvják a széltől és a nagy hőmérséklet ingadozástól.  
A védőpajzs megakadályozza, hogy a rendkívül érzékeny műszer ide-oda mozogjon a széllökésektől, és így „szennyezett” adatokat gyűjtsön. A szeizmométer teszi lehetővé, hogy a tudósok a Mars belsejébe pillantsanak és tanulmányozhassák az úgynevezett „marsrengéseket”. Az eredmények segíthetik a kutatókat abban, hogy megismerjék a Mars és a többi Föld típusú bolygó keletkezésének körülményeit.
Bruce Bannert, a NASA tudományos programvezetője szerint a marsrengést a misszió 128. marsi napján észlelte a műszer. Most a tudósokon a sor, hogy megerősítsék, valóban a vörös bolygó belsejéből eredő mozgásról van szó, és nem hibás észlelésről.

Már sétálnak a korábban kimozdulni képtelen Parkinson-kóros betegek

MTI
Publikálás dátuma
2019.04.23. 17:17
Illusztráció
Fotó: AFP
Már a szabadban is tudnak sétálni a korábban otthonukhoz kötött Parkinson-kóros páciensek kanadai kutatók egy új kezelésének köszönhetően – számolt be a szakértők szerint nagy reményekre okot adó eredményekről a BBC News.
„A pácienseink többsége 15 éve szenved Parkinson-kórban, és évek óta nem tudnak biztonságosan sétálni. Jelentős változás az életükben, hogy elsétálhatnak egy üzletbe bevásárolni vagy üdülni mehetnek, hiszen korábban az elesés kockázata miatt nem tudtak otthonról kimozdulni” – magyarázta Mandar Jog professzor, az ontariói Nyugati Egyetem tudósa. A kezelés okozta javulás
„a legvadabb álmaikat is felülmúlta”.

Egy normális séta során az agyból küldött utasítások hatására mozog a láb. Mikor a mozgás befejeződött, az agy visszajelzéseket kap, mielőtt a következő lépéshez utasításokat küldene. Jog professzor szerint a Parkinson-kór ezeket a visszajelzéseket redukálja, megtöri a kört és a páciens mozgása „lefagy”. A tudóscsoport által kifejlesztett implantátum, amely a gerincvelőt ingerli elektromos stimulusokkal, felerősíti a jelet, és a páciens így képes lesz normálisan sétálni.
Jogot különösen az lepte meg, hogy a kezelés hosszú távon maradandó hatású volt: akkor is működött, amikor az implantátumot kikapcsolták. A professzor szerint az elektromos stimulálás felébresztette a visszacsatolási mechanizmust a lábaktól az agyba, amelyet a betegség lerombolt.
„Ez egy teljesen más rehabilitációs terápia. Azt gondoltuk, az okozza a mozgásproblémát, hogy a Parkinson-kórban szenvedőknél a jelek nem jutnak el az agyból a lábakhoz. De úgy tűnik, az agyba visszatérő jelek romlottak le”

– magyarázta.

 Az agyi szkennelés kimutatta, hogy az elektromos kezelés előtt a páciensek azon agyterülete, amely a mozgás ellenőrzéséért felelős, nem működött megfelelően. Néhány hónapos kezelés után azonban ezeknek a területeknek a működése helyreállt. A kutatásban résztvevő 66 éves Gail Jardine naponta kétszer-háromszor is elesett, és gyakran „ledermedt” mozgás közben. Két hónapja megkapta az implantátumot, és azóta már férjével a parkban is tud sétálni, amire már két éve nem volt képes állapota miatt. Mint mondta, a kezelés kezdete óta nem esett el, magabiztosabban mozog, és azt tervezi, hogy egyedül is sétál majd.
A 70 éves Guy Alden 2012-ben nyugdíjba kényszerült Parkinson-kórja miatt, mert az erősen korlátozta mozgását. Míg korábban gyakran „fagyott le” járás közben, a kezelés óta már nyaralni is volt feleségével, és egy idő után a kerekesszékét sem kellett használnia, a szűk utcákon és lejtőkön is jól közlekedett – mesélte.
A brit Parkinson Intézet kutatási igazgatója, Beckie Port szerint a tanulmányban ismertetett eredmények nagyon biztatóak, és a terápiában rejlő lehetőségeket tovább kell vizsgálni.
„Ha a további kutatások hasonlóan ígéretesek lesznek, drámaian javulhat a páciensek életminősége, és a Parkinson-kóros betegek nagy szabadságot kapnak mindennapi aktivitásaikhoz”

– fogalmazott Port.

Hasznos a méz, de nem mindenkinek

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.04.23. 16:16
Illusztráció
Fotó: Pixabay
A méz számos jótékony hatással rendelkezik, ám nem árt tudni, hogy egyrészt cukorbomba, másrészt nem fogyaszthatja mindenki, kisgyerekeknek pedig csak egyéves koruktól lehet adni.
Úgy tartják, a méz kiváló baktériumölő, jót tesz az emésztésnek, nyugtat, fertőtlenít, és a gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító hatása sem elhanyagolható. Ám a fogyasztása – különösen mértéktelenül – mégsem ajánlott mindenkinek. A virágporra, vagy valamely összetevőjére allergiásoknak például kifejezetten tilos, de a kisgyermekek is csak bizonyos kor után fogyaszthatják.

Mikor jó a méz?

Ahogy minden élelmiszer, a méz is akkor jó hatású, ha nagyon jó minőségű. Minél sötétebb egy méz, annál jobb, gazdagabb értékes flavonoidokban, ásványi anyagokban és vitaminokban. Több fajtája is létezik, Magyarországon leggyakoribb az akácméz, de többek között van virág-, repce-, napraforgó-, hárs-, szelídgesztenye-, levendula-, eukaliptusz-, kakukkfű-, fenyő- és lépesméz is.

Csak egyéves kor után

A méz használható édesítőként, teába, kávéba, süteményekbe, de ne feledkezzünk meg energiatartalmáról, amely nagyjából annyi, mint a kristálycukornak, ráadásul viszonylag gyorsan megemeli a vércukorszintet is. A népi gyógyászatban előszeretettel használják a meghűléses betegségek tüneteinek enyhítésére, ezért sokan azonnal adnák náthás, köhögő gyermeküknek, de tudni kell, hogy egyéves kor alatt ez nem ajánlott, ugyanis úgynevezett csecsemőkori botulizmust okozhat. Az immunrendszer ekkor még fejletlen, és a gyomor pH-ja sem elég savas, így a mézben található spórákból kifejlődő, toxint termelő baktériumok veszélyesek lehetnek a babák idegrendszerére – mondta Wolher Veronika, a Budai Egészségközpont dietetikusa. A betegség kialakulásának rizikóját csökkenthetjük, ha ellenőrzött forrásból vásárolunk mézet, illetve betartjuk a gyermekek táplálására vonatkozó javaslatokat. Ha a botulizmus tüneteit – gyengült szopási reflex, izomgörcs, -gyengeség vagy akár -bénulás is, légzési nehézség – tapasztaljuk, forduljunk azonnal orvoshoz, a betegség a megfelelő ellátás mellett nagy eséllyel gyógyítható. A túl korán adott méz emésztési problémákhoz, étvágytalansághoz, székrekedés és egyéb allergiás reakciókhoz is vezethet.
„Ha bármilyen szokatlan változást tapasztalunk, hagyjuk abba a fogyasztását, a panaszok valószínűleg maguktól el fognak múlni. Ha esetleg súlyosbodnak is, forduljunk orvoshoz”

– tette hozzá a dietetikus.

Ha gyermekünk betöltötte az egy éves kort, és nem allergiás a méz egyik összetevőjére, akkor alkalmanként, mértékletesen fogyaszthatja. Készíthetünk müzliszeletet, színes zöldségturmixot, amelyeket ízesíthetünk kevés mézzel. Nasi helyett adhatunk natúr zsírszegény joghurtba aprított gyümölcsöket, amelybe kis mézet is keverhetünk. Cukros üdítő helyett készíthetünk a gyerekeknek limonádét vagy jeges teát, amelyekbe cukor helyett egy kis mézet csorgathatunk.