Tabukat döntenek az orosz botrányfilmek - de a volt KGB-sek és felderítők szeretik a legújabb alkotást

Publikálás dátuma
2019.04.25. 09:00

A Testvériség című film az afganisztáni háború hivatalos értelmezését kérdőjelezi meg.
Még be sem mutatták, máris be akarják tiltani Moszkvában az Afganisztánról szóló új orosz filmet. Pedig alig jutottak túl a Leningrád második világháborús blokádját teljesen újszerűen megközelítő „Ünnep” és a cárizmus idején játszódó „Matilda” című film viharos bemutatkozásán, és már itt a soron következő botrány. Ami két dolgot tükröz. Egyrészt azt, hogy az orosz alkotók igyekeznek a régi sablonokat elvetve új módon feldolgozni a múlt eseményeit, másrészt azt, hogy munkájuk során nagy ellenállásba ütköznek. Az „Ünnep” egy kivételes helyzetben lévő gazdag orosz család leningrádi szilveszterét vitte képernyőre és ellentétben a blokádtól szenvedő milliókkal nem az éhezésről, hanem a gazdagon terített asztalról és a baráti összejövetelről szól. A felháborodás viharába került másik film, a „Matilda” az egyházi tekintélyek szemében szentségtörésnek számít, mivel II. Miklós orosz cár és Matilda Kseszinszkaja lengyel balettáncosnő viszonyát mutatja be. Az utolsó orosz uralkodó nyilvános megszégyenítéséről beszélnek. És most itt van a „Testvériség”, ami nem kevésbé kényes témát feszeget: mi is történt valójában harminc éve Afganisztán szovjet megszállásakor közvetlenül a kivonulás előtt? Vajon valóban minden olyan hősies és egyértelmű volt, mint amilyennek a szovjet propaganda láttatni akarta? Pavel Lungin rendező sok mindent nem hallgat el, amit bírálói szerint el kellett volna hallgatnia. A korábbi botrányt kavaró filmek esetében sem csak az érintett társadalmi csoportokból akadtak olyanok, akik fejeket követeltek. A Leningrádról szóló film ellen az alsóházban is felemelték néhányan a szavukat, gyalázatnak és botránynak minősítve az alkotást. A „Matilda” pedig Natalja Poklonszkaja Duma-képviselőt arra sarkallta, hogy a főügyészhez forduljon annak érdekélben, hogy ellenőrizze a nemzetbiztonságot fenyegető filmet. Az afgán történet sem hagyta hidegen a törvényhozókat. Igor Morozov, a KGB nyugalmazott ezredese, a parlament felsőháza művelődési bizottságának egyik vezetője azt követelte, hogy ne mutassák be a filmet a tervezett időpontban, május 9-én. Arra hivatkozik, hogy a zártkörű vetítés után az Afganisztánt megjárt katonák körében negatív visszhangja volt a fosztogatásokat, az orosz katonák egymás közti verekedéseit, a katonai bűncselekményeket bemutató jeleneteknek. Azt még Morozov is elismeri, hogy nagyszerűek a színészek, mesteri a harci cselekmények ábrázolása, csakhogy szerinte mindez elvész az egész filmet végig kisérő katonai bűncselekmények közepette. Azért emelt szót, hogy a Legfelső Ház tiltsa be. Bár néhányan ezt támogatták volna, Valentyina Matvijenko, a Szövetségi Tanács elnöke ehhez nem volt partner, inkább javasolt párbeszédet a vitatkozóknak, mondván az alkotói folyamat rendkívül kényes kérdés, amit hivatalos úton nem lehet megoldani. Az egész botrányban az a legérdekesebb, hogy a forgatókönyv alapjául annak a Nyikolaj Kovaljov tábornoknak a visszaemlékezései szolgáltak, aki szemtanúja volt mindannak, ami Afganisztánban zajlott, többek között a 108. gépkocsizó lövészhadosztály kivonásának. És nem hétköznapi szemtanúja. Kovaljov vezette Parvan afgán tartományban a KGB egyik stratégiai felderítő csoportját. Ráadásul nem ellenzéki, hanem képviselő, az Állami Duma biztonsággal és korrupció ellenes harccal foglalkozó bizottságának a tagja, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat egykori igazgatója. Alekszandr Csubarov a szovjet és az orosz felderítés nyugalmazott vezérőrnagya, aki számos afganisztáni hadműveletben vett részt, szintén elismerően nyilatkozott a filmről, csak úgy, mint Szergej Lipovoj, Oroszország hőse, az afganisztáni háború veteránja. Több más veterán is úgy foglalt állást, hogy amit a film bemutat, az az igazság. Pavel Lungin rendező nem győzi hangoztatni, hogy a film alkotói szeretettel és tisztelettel viseltetnek az Afganisztánban harcolók iránt. Ez is kötelezi őket az igazmondásra. Meggyőződése, hogy fel kell dolgozni a múltat. Tisztességesnek tartja, amit létrehoztak és reméli, hogy a május 9-i bemutató végül nem marad el. Végül azonban olyan döntés született, hogy ha nem is 9-én, a második világháborús győzelem évfordulóján, de valamikor májusban a vetítésre sor kerülhet.      
Szerző
Témák
Afganisztán

Befutott Kim Dzsong Un vonata Vlagyivosztokba, már tárgyalnak Putyinnal

Publikálás dátuma
2019.04.25. 07:57

Fotó: Valeriy Sharifulin / Sputnik
Megtörtént az észak-koreai diktátor és Oroszország erős emberének első, történelmi találkozója.
Páncélozott vonatán megérkezett Vlagyivosztokba Kim Dzsong Un észak-koreai diktátor, közölték szerda reggel orosz hírügynökségek és televíziók. A BBC azt írja, egy fúvószenekar kísérte a történelmi jelenetet, mikor is kezet fog Vlagyimir Putyin és Kim, majd tovább mentek a megbeszélés helyszínére, a Távol-keleti Szövetségi Egyetemre.
Kim Dzsong Un oroszországi látogatása segíthet Moszkvának és Phenjannak tisztázni, hogy miként lehetne rendezni a dolgokat a Koreai-félszigeten - jelentette ki Putyin Vlagyivosztokban. azt hangoztatta, hogy Oroszország támogatja Kimnek a Korea-közi viszony javításáért és az Egyesült Államokkal való kapcsolatok normalizálásáért kifejtett erőfeszítéseit.
A diktátor Haszannál lépte át a határt. Az orosz médiának nyilatkozva ott reményét fejezte ki, hogy "nagyon hasznos" megbeszéléseket folytat majd Putyinnal a regionális biztonságról.
Egyelőre csak tippelni lehet, hogy ténylegesen milyen eredményt hoz majd a két vezér randevúja. Szakértők szerint Kim megpróbálhatja rávenni Moszkvát, hogy az Észak-Koreát sújtó szankciókat enyhítse. Oroszország számára mindenképp lehetőség a találkozó arra, hogy a Koreai-félsziget szempontjából nagyhatalmi szerepben tetszeleghessen. Phenjan pedig azt demonstrálhatja, hogy gazdasági szempontból nem függ az Egyesült Államok jóindulatától.
Jurij Usakov, Putyin külpolitikai tanácsadója kedden azt mondta, hogy a vlagyivosztoki tárgyalások homlokterében a Koreai-félsziget "nukleáris problémájának" békés megoldása és Északkelet-Ázsia biztonságának szavatolása áll majd. Megjegyezte: noha a Hanoiban februárban megtartott második amerikai-észak-koreai csúcs nem hozott látható eredményt, a felek továbbra is a párbeszéd folytatása iránti készségüket hangoztatják.
A legutóbbi orosz-észak-koreai csúcstalálkozót 2011-ben Ulan-Udében tartották meg, Dmitrij Medvegyev akkori orosz elnök és Kim Dzsong Il akkori észak-koreai vezető részvételével. Putyin, aki 2000-ben járt Phenjanban, 2001-ben Moszkvában, 2002-ben pedig Vlagyivosztokban fogadta a jelenlegi észak-koreai vezető apját. Oroszország és Észak-Korea tavaly emlékezett meg a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok felvételének 70. évfordulójáról.
Frissítve: 2019.04.25. 11:40

A barátságnak is van határa

Publikálás dátuma
2019.04.24. 21:54

Fotó: KIRILL KUDRYAVTSEV / AFP
Phenjan aligha kaphat Moszkvától annyi segítséget, amennyit szeretne az Amerikával való sikeres kötélhúzáshoz, hiszen Oroszország mégiscsak az atomhatalmak klubjának a tagja.
Kim Dzsong Un páncélvonata ezúttal az orosz Távol-Kelet felé vette útját, és az észak-koreai vezető ma Vlagyivosztokban találkozik Vlagyimir Putyinnal. Elemzők szerint Kim azt szeretné, ha Putyin erőteljes támogatást nyújtana neki az Egyesült Államokkal szemben, ám orosz részről ez vélhetőleg erősen korlátozott marad. Ez az első személyes találkozó a két vezető között. Kim, aki tavaly júniusban Szingapúrban ígéretesnek mondott eszmecserét folytatott Donald Trumppal, majd idén február végén Hanoiban minden várakozást alulmúló, teljesen eredménytelen találkozót szenvedett végig az amerikai elnökkel, most minden jel szerint azt igyekszik demonstrálni, hogy nem vergődik elszigetelt pozícióban, hanem vannak befolyásos patrónusai, akikre számíthat a nehéz időkben. Oroszország és Kína eddig is Észak-Korea mögött állt, és gazdaságilag segített felszínen tartani a brutálisan elnyomó jellegű phenjani rezsimet – de csak annyira, hogy az mintegy ütközőzónát képezzen a Koreai-félsziget déli felén jelen lévő amerikaiakkal szemben. Moszkva és Peking is az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) állandó, vagyis vétójoggal rendelkező tagja, olyan atomhatalom, amelynek érdekeivel alapvetően ellenkezik a nukleáris fegyverek globális terjedése, az ilyen eszközökkel rendelkező, kisebb-nagyobb államok számának a gyarapodása. Kim ismert páncélvonata az amerikai elnökkel megkezdett óvatos flörtje előtt a pekingi főpályudvarra döbörgött be, és az észak-koreai diktátor megtudakolta a kínai vezetőktől, hogy meddig tanácsos elmennie a Trumppal folytatott alkudozása során, mihez kap és mihez nem kap kínai háttértámogatást. Most minden bizonnyal ugyanezt teszi Vlagyivosztokban. A Reuters által megszólaltatott Artyom Lukin, aki a Csendes-óceán menti orosz katonai kikötővárosban található Távol-keleti Szövetségi Egyetem professzora – állítólag ennek az intézménynek a kampuszán tartják meg a csúcstalálkozót – úgy vélekedik: Kim a konkrét gazdasági támogatás mellett az országával szemben érvényesített nemzetközi szankciók egyoldalú enyhítését próbálja elérni, de valószínűtlen, hogy Putyin teljesítené a kérését. Szerinte Moszkva aligha engedhetné meg magának, hogy állandó BT-tagként aláássa az ENSZ-ben elfogadott szankciós rezsimet, amely arra hivatott, hogy rákényszerítse Phenjant atomfegyverkezési programjának a feladására. Ettől függetlenül Oroszország – Kínához hasonlóan és az Egyesült Államokkal ellentétben – azt javasolja, hogy a nemzetközi közösség fokozatosan enyhítse az Észak-Koreával szembeni büntető intézkedéseket, párhuzamosan azokkal a remélt lépésekkel, amelyeket Phenjan megtesz a fegyverkísérletek korlátozása terén. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tavaly a BT egyik ülésén is arról beszélt, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság fokozatos leszerelési lépéseit szankcóenyhítésnek kellene követnie. Washington azonban azzal vádolja Moszkvát, hogy cinkelt lapokkal játszik, és hogy az oroszok bizonyíthatóan, kiterjedt körben megsértik a szankciós előírásokat. Médiaértesülések szerint egy orosz tankhajót 2017 októbere és 2018 májusa között legkevesebb négy alkalommal rajtakaptak, amint arról üzemanyagot töltöttek át észak-koreai hajóra nemzetközi vizeken. Egy orosz törvényhozó a minap azt közölte az Interfax hírügynökséggel, hogy a Putyin-Kim csúcstalálkozó előkészítése során észak-koreai részről kérték, hogy állampolgáraik hadd dolgozhassanak tovább Oroszországban, annak ellenére, hogy a nemzetközi szankciós rezsim értelmében ez év végéig haza kellene őket zsuppolni. Amerikai adatok szerint Phenjan korábban évente több mint félmilliárd dollárra tett szert a közel százezer külföldön dolgozó észak-koreai révén. Közülük egészen a közelmúltig mintegy 30 ezren dolgoztak Oroszországban, de időközben mintegy 20 ezer főt hazaküldtek.
Frissítve: 2019.04.25. 08:38