Sztrájk után spórlás - a pluszpénzből osztana kevesebbet az autógyár

A sztrájk előtti, alacsonyabb bérrel számolná az Audi az idei prémiumokat. Tavaly a vállalatok csaknem 290 ezer munkaórát vesztettek a dolgozói leállások miatt.

Ismét sztrájkhelyzet alakulhat ki az Audi győri üzemében, ha a dolgozóknak pénteken nem sikerül megegyezniük a munkaadóval az idei prémium ügyében. A gyárban január végén csaknem egyhetes, sikeres sztrájkot levezénylő Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) szerint ugyanis a cégvezetés egyoldalúan változtatta meg a prémium kiszámításának módját, amelyre nem lett volna joga. A vállalat az eddigi gyakorlattól eltérően nem a januári, hanem a tavaly decemberi béreket venné annak alapjául, amivel átlagosan mintegy nettó 60-65 ezer forintot húzna ki a dolgozók zsebéből.

A januári munkabeszüntetéssel kivívott megállapodás eredményeként a győri audisok bére januártól 18 százalékkal, de minimum 75 ezer forinttal emelkedett. Elképzelhető, hogy emiatt számol most inkább a decemberi fizetések alapján a munkáltató, hiszen így több mint 3 millió euróval kevesebbet kell kifizetnie, mintha a januári fizetések alapján számolná a prémiumot – mondta érdeklődésünkre Csalogány György, az AHFSZ elnök-helyettese. Szerinte azonban csak közös döntéssel lehetne a számítás módját megváltoztatni, hiszen arról kollektív erejű megállapodás van érvényben a munkáltató és a szakszervezet között. AZ AHSZF ezért múlt héten kollektív munkaügyi vitát kezdeményezett a kérdésben, a vezetőséggel pénteken ülnek le tárgyalni. Ha nem sikerül megállapodni, bírósághoz fordulnak, a bizalmi testület pedig dönt a további lépésekről, ami akár a munkabeszüntetés is lehet.

A KSH eközben egy friss kiadványában arra mutatott rá, hogy a dolgozók sztrájkhajlandósága az utóbbi 4-5 évben egyre növekszik. A 2010-ben például ugyan összesen hét sztrájkot szerveztek a dolgozók, míg tavaly csupán hatot, a munkabeszüntetésben résztvevők száma azonban az ötszörösére nőtt: 2010-ben 3263, 2018-ban viszont már 15 535 dolgozó lépett hosszabb-rövidebb ideig tartó sztrájkba. Emiatt 2010-ben 133 ezer munkaóra esett ki az érintett vállaltoknál, míg tavaly csaknem 290 ezer. A KSH adatai szerint 2011-ben és 2013-ban mindössze egy-egy sztrájk zajlott le, 2014-ben pedig egyetlen munkabeszüntetés sem volt az országban. Ehhez képest 2016-ban már hét sztrájkot szerveztek a dolgozók, amelyekben több mint 39 ezren vettek részt. A KSH szerint mindennek az a magyarázata, hogy a 2010–2014 közötti időszakban a munkaerőpiacra is begyűrűző válság hatására a munkavállalók alkupozíciója meglehetősen gyenge volt.

Most viszont a dolgozók már bátrabban lépnek fel, hiszen a cégek számára egyre nagyobb kihívást jelent a munkaerő megtalálása és megtartása. A KSH üresálláshely-statisztikája szerint 2018-ban az első negyedévben 79 400 üres álláshelyet jelentettek a munkáltatók, a második negyedévben 83 600-at, a harmadik negyedévben pedig 87 700-at. Az utolsó negyedévben a betöltetlen álláshelyek száma 4300-zal csökkent ugyan, de még így is 10 ezerrel több volt, mint 2017-ben. Az üresálláshelyek legnagyobb része – több mint 60 ezer – a versenyszférában található: itt tavaly év végén 12 százalékkal több betöltetlen pozíció volt, mint egy évvel korábban.

A legtöbb üres posztot az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység nemzetgazdasági ágban jelentették, ahol az összes álláshely 5,6 százaléka várt betöltésre. A meghirdetett közel 10 ezer állás több mint fele szakképzettséget nem igénylő, egyszerű foglalkozásra szólt, amelyekre jellemzően munkaerő-kölcsönző cégek kerestek dolgozókat megbízóiknak. A feldolgozóiparban 21 800, a kereskedelemben 6 200 üres álláshelyet jelentettek a cégek.

A költségvetési intézményeknél az oktatásban 4100-an hiányoztak, ebből 2700 állásra diplomást - feltételezhetően tanárt - kerestek. Az egészségügy, szociális ellátás ágban 2018 utolsó negyedévében 8 600 üres állás volt.

Mindez azt jelenti, hogy tavaly év végén Magyarországon 100 álláshelyre 2,8 betöltetlen hely jutott, ami meghaladja az uniós 2,2 százalékos átlagot: ezzel hazánk az uniós mezőny felső harmadába tartozik. Az üres álláshelyek aránya egyébként továbbra is Csehországban a legmagasabb - százból átlagosan 5,9 állás betöltetlen -, a legalacsonyabb pedig - mindössze 0,6 százalék – a továbbra is gazdasági válságban levő Görögországban.