Nulla energiaigényű magyar épületek - még csak szóban erős a kormányzat

Publikálás dátuma
2019.04.25. 09:30
A lakástámogatás elsősorban a vagyonosabbakat segíti. FOTÓ: KÁLLAI MÁRTON
Két év múlva már csak minimális energiaigényű új ingatlanok épülhetnek. A felkészülés igencsak az elején tart - leginkább beszélnek róla.
A lakások különböző elemeihez hasonlóan a velük foglalkozó szakemberek részéről is jóval szervesebb együttműködésre van szükség annak érdekében, hogy senkinek se okozzon csalódást az új épületekre 2021-től életbe lépő „közel nulla” energiafogyasztási feltétel – hangoztatta a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Nonprofit Közhasznú Kft. Korszakváltás az energetikában című képzéssorozatának, fővárosi fordulóján hallottak kapcsán lapunknak Szalai Gabriella ügyvezető. Sürgette úgy a törvényalkotók, mint az -alkalmazók további együttgondolkodását, aminek elősegítése a MEHI elsődleges szándéka. Az előadók az épületszerkezeti, szigetelési, gépészeti, jogi szakértők számos együttműködési buktatójára hívták fel a figyelmet, ami egészében csökkenti a végcél, vagyis a minél alacsonyabb kivitelezési és rezsiköltségek hatékony elérését. A konferencián felszólalók a vonatkozó rendelet fényében bemutatták az alacsony energiafelhasználású épületek tervezési és kivitelezési szempontjait, különböző változatokat ismertettek és betekintést engedtek már megvalósult beruházások tapasztalataiba. Úgyszintén vizsgálták az építési törvény tükrében a tervezői-kivitelezői felelősséget, a minőség hosszú távú hasznát, az épületburkolati megoldásokat, az utólagos homlokzati hőszigetelés tapasztalatait, a szigorodó hőtechnikai előírásokat, a fenntartható és egészséges hűtési-fűtési rendszereket, az „okos” háztartásokat és az árnyékolástechnikai megoldásokat. A sokat hivatkozott 7/2006-os tárca nélküli miniszteri (tnm) rendelet szerint 2021-től már csak közel nulla fogyasztású ház építhető. Ennek egyik feltétele, hogy az energiaellátás legalább negyedét megújuló energiából kell biztosítani. Emellett - többek között - erősebb szigetelés is alkalmazandó. Helyes tervezés-kivitelezés esetén ugyanakkor az épület energiaigénye szinte lenullázódik és az ingatlan is értékesebbé válik.
Szerző

321,75 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.04.25. 08:49
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Alig változott, kissé erősödött a forintárfolyam a főbb devizákkal szemben csütörtökre virradóra a nemzetközi devizakereskedelemben
Az eurót a szerda esti 321,94 forint után csütörtök reggel kissé alacsonyabban, 321,75 forinton jegyezték a bankközi piacon. 
A dollár és a svájci frank jegyzése szintén enyhén csökkent, a dolláré 288,58-ról 288,50 forintra, a svájci franké 282,72 forintról 282,68-ra.
Szerző

Paks2: Miután öt év alatt sem sikerült engedélyeztethető terveket gyártani, most módosítják azokat

Publikálás dátuma
2019.04.25. 08:30
A létesítési engedélyek kiadása előtt megépülhetnek a felvonulási épületek a kormány szerint
Fotó: PAKS2.HU
Nyögvenyelősen és óriási késéssel bár, mégis ésszerűbb irányba módosíthatja a kormány Paks 2 terveit - véli a szocsi Atomexpón elhangzottakról Mártha Imre egykori MVM-vezér.
Az évek óta hangoztatott szakmai aggályok beismeréseként értékeli a szocsi Atomexpón a Paks 2-es nukleáris bővítési tervvel kapcsolatos magyar-orosz kormány-nyilatkozatokat Mártha Imre, a Paksi Atomerőművet birtokló MVM 2010 előtti vezérigazgatója. „Én harcoltam ki a Fidesz és az MSZP azóta is példa nélküli együttes szavazását 2009-ben Paks 2 alapos előkészítésére – hangsúlyozom: előkészítésére -, így őszintén örülök a végre érdemi szakmai tervmódosításokról szóló híreknek” - fogalmazott. Annak kapcsán, hogy Kovács Pál, a Paksi Atomerőmű kapacitása fenntartásáért felelős államtitkár a Szocsiba hívott újságírók körében – az MTI tudósítása szerint - kiegészítő hűtési formák kidolgozását említette, Mártha Imre emlékeztetett: maga már egy 2015-ös nyilatkozatában, legutóbb pedig a tavaly Süli Jánosnak, a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszternek írt levelében figyelmeztetett a Duna hűtőképessége korlátaira. A módosítás nyilván növeli a költségeket és csökkenti a leendő hatásfokot, de inkább ez történjen, mint hogy egy-egy melegebb nyári napon kényszerleállásokat kelljen elrendelni – véli. Kirill Komarov, a beruházás lebonyolításával megbízott Roszatom első vezérigazgató-helyettese az eseményen közölte: az orosz állami társaság dolgozik a létesítési engedélyhez szükséges terveken. Kovács Pál szintén úgy fogalmazott: most indulnak a tervezés és kivitelezés érdemi lépései. Mártha Imre mindezt üdvözli, de furcsállja, hogy a kormányközi megállapodás 2014 januári aláírása óta eltelt több mint öt év alatt máig nem készültek az EU követelményeihez igazodó, engedélyezhető tervek. Ugyanitt rekedt meg a Roszatom paksinál korábban indult finn fejlesztése is. Mártha Imre szerint ez arra utal, hogy a megkötött szerződésben - a létező nemzetközi példák ellenére - nem kellően szabályozták a tervkészítési folyamatot, illetve az esetleges késedelemre vonatkozó büntetéseket. Most olybá tűnik, az orosz fél saját döntésén múlik, milyen erőfeszítéseket tesz a magyar egység tervei kapcsán, illetve mikor mit ad át nekünk. A már most négy-öt éves csúszást mindenesetre már nehéz lesz az EU vizsgálatokra fogni – tartja az energetikai szakember. Miután a finn fejlesztés évekkel előttünk jár, akkor látjuk az alagút végét, ha az ottani hatóság jóváhagyja a helyi terveket. A nagy csúszás amúgy hasznos is, hisz így egyre inkább elkerülhető a jelenlegi és a tervezett paksi blokkok általa élesen ellenzett, együttes üzeme. Kovács Pál szerint „terítéken van” a pénzügyi keretszerződés módosítása is: szavai szerint Varga Mihály pénzügyminiszter nemrég tárgyalt ez ügyben orosz kollégájával. Mártha Imre felhívta a figyelmet, hogy gyártói hitelt a termék konkrét elkészültéhez, illetve átvételéhez igazítva szokás felvenni. Ehhez képest az Orbán-kabinet most az általa felvett tízmilliárd eurós orosz állami hitel törlesztésének fix, 2026. március 15-i kezdőnapjának módosítását igyekszik kieszközölni Putyinnál. Az energetikai szakértő szerint a kivitelezési- és hitelszerződést még a 2014-es aláírások előtt kellett volna összehangolni. Immár az a kérdés, mennyibe fog kerülni nekünk a módosítás és hányszor kell emiatt Moszkvába látogatni. Emlékeztetett arra is, hogy Magyarország más forrásokból most az orosz kamatszint harmadán jut piaci hitelekhez. Mindezek kapcsán megjegyzendő: Süli János már tavaly szeptemberben bejelentette hitelszerződés-módosítási szándékukat. E tárgyban januárban is csak élénk tárgyalásokról számolt be. Annak közlésével, hogy Varga Mihály Moszkvában járt, Kovács Pál sem szolgált érdemi újdonsággal. A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely a múlt csütörtöki kormányinfón a tárgyalások ütemezését firtató kérdést nevetve elütötte. A jelek szerint mindenesetre az Orbán-kormánynak az elmúlt több mint fél év során nem sikerült a hitelszerződés módosításában megállapodnia a – magyarországi látogatást tervező – Vlagyimir Putyinnal. A csúszásnak természetesen immár semmi köze az EU-engedélyezés elhúzódásához. Az Unió 2017 márciusáig minden hozzájárulást megadott. Ezt követően a felvonulási terület kialakítását először 2018 elejére ígérték, Süli János pedig a tavalyi Atomexpón három hónappal későbbre, augusztusra tette a – központi építkezés megkezdéséhez elengedhetetlen - létesítési engedélykérelem beadását. Miután ezek rendre elmaradtak, Kovács Pál elődje, Aszódi Attila - januári menesztéséig - említett ugyan újabb időpontokat, de a határidőket Orbán Viktor már tavaly szeptemberben, Moszkvában másodlagosnak nevezte. Miközben a Fidesz propaganda-központja láthatólag szigorúan tiltja, hogy a kormány képviselői az elmúlt két éves, illetve a borítékolható legalább további két éves csúszásért – az ebben valójában teljesen vétlen - Brüsszelen kívül bárki mást hibáztassanak, szakértők tényleges okként egyre sűrűbben ismerik el a papírok beadására kötelezett magyar állami beruházónak, a Paks II Zrt.-nek küldött orosz anyagok vállalhatatlan színvonalát. Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) ez év eleji tájékoztatóján az is kibukott, hogy a Paks II Zrt. erre az évre még csak a kérelem benyújtási szándékát se jelezte, miközben a hatóság az elbírálással is eltölthet egy és negyed évet. Bár az OAH főigazgatója lapunknak a csúszás okai között az orosz tervek hiányosságait is említette, Moszkva felelősségét a kormány és a Paks II Zrt. képviselői még csak meg sem pendítik. A kivitelezés végére, kezdetére, a létesítési engedélykérelem beadására, vagy épp a felvonulási épületek kialakításának kezdő időpontjára azóta sem tettnek semmiféle számon kérhető ígéretet, így az Atomexpón sem. Sőt, az Orbán-kormány inkább további késedelemért megy házhoz Brüsszelbe: a csúszást ugyanis - legalábbis Süli János márciusi szavai szerint – szintén engedélyeztetik majd az EU-val.

A kormány a 2030-as átadásban sem bízik

A kormány nem biztos a paksi blokkok 2030-as átadásában sem – szűrhető le a nemrég Brüsszelbe küldött, hosszú távú szén-dioxid-kibocsátási, hatékonysági és megújulós stratégia első tervezetéből. A dokumentumban ugyanis a 2030-as áramfogyasztás összetételére egy Paks 2-t magába foglaló mellett közölnek egy azzal nem számoló grafikont is. Igaz: miközben jelenleg nincs hivatalos céldátum, a szövegben 2030 előtti átadást ígérnek. Az anyag ezen kívül többször is nyomatékosítja a beruházás - némiképp vészjóslóan hangzó - „dekompozíciós statisztikai hatását”.

Szerző
Témák
Paks 2