Kaotikus a hazai fegyvertartási statisztika - és több százezer "gyilkos eszköz" lehet engedély nélkül az országban

Publikálás dátuma
2019.04.25. 06:30

Fotó: Molnár Ádám
Szakértők szerint a hivatalos fegyvertartók száma erősen eltúlzott, viszont annál többen birtokolnak illegálisan puskát, pisztolyt, miegymást.
Magyarországra nem jellemzők a lőfegyverrel való visszaélések, még az elmúlt napokban Airsoft-gépkarabéllyal elkövetett esztelen lövöldözés - felfegyverkezve elkövetett garázdaság - is ritkaságszámba megy. A fegyver azonban komoly dolog, nyilvántartásának békés időkben is naprakésznek, pontosnak, tévedhetetlennek kell lennie. Magyarországon azonban teljes a zűrzavar a fegyvertartási statisztikákban. Az adatokat kezelő Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) lapunk kérdésére nem tudta megmondani, hogy a korábbi évekhez képest nőtt vagy csökkent a magánkézben lévő lőfegyverek állománya, és hogy az engedélyt kérők milyen célból próbálnak lőfegyverhez jutni. Annyi ismert, hogy mintegy 145 ezren rendelkeznek 222 ezer engedéllyel. A fegyvertartók közül 63 ezer tulajdonosnak gáz- és riasztófegyvere van, melynek megszerzéséhez és tartásához nem kell engedély. Rákérdeztünk arra is: 2010-ben hány lőfegyver tartására szolgáló fegyvertartási engedély volt az országban, ám az ORFK annyit közölt: „ezekkel az adatokkal nem rendelkeznek”. Annak ellenére közölte ezt a rendőrség, hogy korábban is publikáltak adatokat erről, 2016-ban 226 ezer, 2017 I. félévében pedig 214 ezer lőfegyverről tudott a hatóság. Ezúttal arról sem kaptunk adatot, hogy az engedélyesek között hányan vannak a vadászok, a sportlövők vagy azok, akik önvédelmi céllal tartanak maguknál lőfegyvert. Márpedig a kérvényezőknek meg kell jelölni, miért kérnek engedélyt. Annyi azért a rendőrség adatsorából is kiderül, hogy az eltelt években megugrott, majd tavaly csökkent az évente kiadott hatósági hozzájárulások száma. Amíg 2010-ben 18 ezren kaptak valamilyen engedélyt, addig 2012-ben 20 ezren, 2017-ben 24 ezren, tavaly pedig 21 ezren. Igaz, az is megválaszolatlan kérdés maradt, hogy ebből mennyi, milyen típusú fegyver, illetve milyen célból igényelték azt - azonban sejthető, hogy ezek többsége is csupán gáz- és riasztófegyver viselésére jogosító engedély. Lapunk a bizonytalan, részleges adatok miatt fegyverkereskedelemben jártas forrásokat is megkeresett. Egyöntetű vélekedésük szerint a 222 ezer lőfegyverről szóló szám erősen eltúlzott. Ez szerintük azzal is magyarázható, hogy a statisztikákba beleszámolják az emberélet kioltására nem alkalmas flóberteket, és az engedélyesek között tartják nyilván a lőfegyvernek nem minősülő, engedély nélkül tartható gáz- és riasztópisztoly tulajdonosokat is. Forrásaink úgy vélik: a legális fegyvertartók száma kismértékben nőhetett Magyarországon, ám ezt vélhetően a vadászok, illetve gáz- és riasztópisztoly vásárlók számának emelkedése okozza. Az önvédelmi maroklőfegyverrel rendelkezők száma inkább stagnált vagy csökkent az utóbbi években. Szakmai vélekedések szerint 50-60 ezren lehetnek azok, akik magáncéllal tartanak lőfegyvert, mintegy négyötödük vadász, a többiek jobbára sportlövők. A kereskedői szakmában úgy látják: ma kevés, de annál szigorúbb feltétele van a jogosultság megszerzésének, ráadásul úgy tapasztalják, hogy a „belügy” sorra vonja vissza az önvédelmi okokból korábban kiadott engedélyeket. „Tavaly 2-3 olyan ügyfelem volt, aki önvédelmi céllal vásárolt maroklőfegyvert” – fogalmazott egy régóta fegyverkereskedelemben dolgozó forrásunk. Úgy tudjuk, egyre gyakoribb az is, hogy még a fegyveres testületek tagjaitól is megtagadják a lehetőséget, hogy hivatali időn kívül, otthon is rendelkezzenek lőfegyverrel. Egy terrorelhárítónak is gyakran le kell adni a fegyverét az állomáshelyén munka után. Már a fegyverboltosoktól is vonják vissza az önvédelmi engedélyeket. Életvédelmi okokra, közvetlen veszélyeztetettségre hivatkozva nehéz, vagy úgyszólván lehetetlen fegyvertartási engedélyhez jutni. Tegyen feljelentést” - nagyjából ez a válasz, ha valaki életveszély vagy fenyegetettség érzése miatt szeretne önvédelmi fegyvert tartani. A legális lőfegyvertartás leginkább vadászok vagy sportlövők számára lehetséges, ám mindkét esetben erősen szigorították az engedélyezési eljárást, érzékelhetően keményebbek lettek az elvárások a vadászvizsgákon. A sportlövők is nagyjából egy évet várnak, mire fegyvert tarthatnak otthon, ez alatt kiképzést kapnak, kötelezően klubtaggá válnak, versenyengedélyt kapnak, minősítő versenyeken kell részt venniük, orvosi és többszöri pszichológiai vizsgálatokon esnek át. A hosszas eljárás arra is lehetőség, hogy kiszűrjék, ha valaki pszichés problémával vagy sanda szándékkal próbál fegyverhez jutni. A „szűrő” később is működik: a fegyverboltokba nem lehet csak úgy betoppanni, a személyzet dönti el, beengedi-e az érkezőt. A boltban sem hagyják magára, amennyire lehet, felmérik, mennyire komoly vevőről van szó. „Előfordult már, hogy valakin látszott, furcsán viszonyul a fegyverekhez” - fogalmazott forrásunk. "A beszélgetés során hamar kiderült, nem rendelkezett fegyvertartási engedéllyel. Az ilyen gyanús alakok számára a legrosszabb taktika, ha fegyverboltba mennek, mivel a boltokban általában kamerarendszer működik." A vadászok és sportolók mellett a lakossági ügyfelek inkább a szabadon vásárolható önvédelmi fegyvereket, elsősorban a gázpisztolyokat és a gumilövedékes gáz-riasztó vagy muzeális eszközöket vásárolják. „Egy-egy kegyetlenebb merénylet híre után jellemzően többen jönnek önvédelmi fegyverért” - mondta a kereskedő, s hozzátette vásárlói őrület ebből sem lesz. Az ilyen ijedelmek hamar lecsengenek, a megvásárolt önvédelmi, ám élet kioltására alkalmatlan eszközök pedig hamar a kacatok között végzik. Ezeknek ugyanis a komoly, nagy teljesítményű - és jellemzően százezrekbe kerülő - lőfegyverekhez képest jóval kisebb is az élettartamuk.

Automata fegyverhez és hangtompítóhoz jutni nem lehet

Szakértők szerint Magyarországon kifejezetten szigorúan szabályozott és korlátozott a fegyverengedélyhez jutás folyamata. Így például nem lehet tömeges pusztításra alkalmas sorozatlövő lőfegyverekhez, robbanólövedékhez, hangtompítóhoz jutni. Az engedélykérőnek felnőttnek, büntetlen előéletűnek kell lennie, elméleti és gyakorlati fegyvervizsgát is kell tennie, és egészségügyi alkalmassági vizsgálaton is át kell esnie.  

Feudális előjog

Vass Gábor, a Kaliber Magazin főszerkesztője szerint a hivatalos ORFK-statisztikához képest jóval visszafogottabb a valóság: szerinte valójában nagyjából 60 ezer civilnek lehet lőfegyvere. Közülük 50 ezer vadász lehet, 3-4 ezer sportlövő és körülbelül négyezren rendelkeznek önvédelmi maroklőfegyverrel. A szakújságíró úgy gondolja: az eltelt évtizedben csak a vadászlőfegyverek száma nőtt, míg a többi csökkent. Így szerinte az önvédelmi célú lőfegyvertartást majdhogynem megszüntették. Korábban, 2004-ig a fegyveres rendvédelmi szervek és a honvédség hivatásosai automatikusan kaptak önvédelmi engedélyt, valamint a politikai vezetők meghatározott csoportjai is. Vass Gábor szerint az önvédelmi fegyverviselési engedély valóságos „feudális előjoggá lett”: így politikai vezetők ma is gond nélkül kaphatnak jogosultságot, míg aktív rendőröknek nem hosszabbítják meg az engedélyt, és nem ritkán életvédelmi, rablási, vagy akár kábítószerellenes egységek tisztjeinek a kérelmét is elutasítják.  

Több százezer illegális darab

Bár statisztikai adatok nincsenek erről, szakmai becslések szerint százezres nagyságrendűre tehető az engedély nélkül tartott fegyverek száma. Igaz, ezeknek csak egy része lehet alkalmas emberélet kioltására. Vass Gábor azt mondta: 1991 és 2004 között szabadon lehetett flóbertet vásárolni, amiből legalább 200 ezret importáltak Magyarországra. Az az uniós szabályozás miatt ez a típus engedélykötelessé vált, így akik korábban ilyen fegyvert vásároltak, sokan ma is engedély nélkül kénytelenek tartani, annak ellenére, hogy a szakértő szerint ezeknek a fegyvereknek a lövedékei gyakran a farmernadrágot sem ütik át. Ugyanakkor a II. világháború és az 1956-os események során sok százezer katonai lőfegyver tűnt el, később a szovjet csapatok kivonulása és a jugoszláv polgárháború idején is jó pár lőfegyver jutott erre a sorsra. Pontos szám nem tudható, ám az időnként orvvadászoknál előkerülő darabokból sejthetően jó pár darab lehet itt-ott elrejtve.

Európa egyik legkevésbé szennyezett országa

A sereghajtók között lehet Magyarország a fegyverek számát illetően – ezt állítják a piac ismerői. A hazaikhoz hasonlóan a környező országok adatai is bizonytalanok, leginkább azért, mivel országonként változik az engedélyköteles fegyverek köre. A szakmai közmegegyezés szerint Európában a Balkánon – elsősorban Szerbiában és Montenegróban - lehet a legtöbb fegyver. Ezekben az országokban 100 emberből átlagosan 40-en rendelkeznek (legálisan vagy illegálisan) lőfegyverrel. Egyes becslések szerint a szomszédos Ausztriában az emberek harminc százalékának van lőfegyvere, ahogy Franciaországban és Németországban is a lakosság ötöde rendelkezik valamilyen fegyverrel.

Témák
fegyverek

Röpködnek a százmilliók, miután patkányirtó céget váltott a főváros, csak a kártevő egyre több

Publikálás dátuma
2019.04.25. 06:00

Fotó: Shutterstock
Az állami szervek nem mondják meg, mennyivel nőtt a fővárosban a rágcsálók száma, közben jókora közpénz-pocsékolás készül a háttérben.
Furcsa módon az ellenzékre mutogat a Fidesz képviselője, amiért a kormányoldal több képviselője nem érkezett meg a fővárosi közgyűlés közbeszerzési bizottságába, hogy megszavazzon plusz 300 millió forintot (a részleteket lásd: később) a budapesti patkánymentesítéssel tavaly megbízott RNBH konzorciumnak. Pedig pont a fideszes városatyák távolmaradása miatt nem sikerült napirendre venni a javaslatot. Ez azonban nem tartotta vissza Bácskai Jánost attól, hogy kijelentse: „az ellenzéki képviselők felelőtlen viselkedése miatt” nem született döntés egy azonnali, rendkívüli patkányirtásól. Sőt, Ferencváros fideszes polgármestere egészen le is szűkítette a felelősök körét, mondván: személyesen Karácsony Gergely zuglói polgármester, főpolgármester-jelölt felelőssége, amiért az „meggyőzte a képviselőtársait” arról, hogy ne szavazzák meg a szerződésmódosítást. Az ügyben Trippon Norbert, a bizottság MSZP-s elnöke jövő hét keddre rendkívüli ülést hívott össze, egyben kezdeményezte, hogy ezúttal nyíltan tárgyalják meg a főváros javaslatát, az előterjesztő ugyanis zárt tárgyalást kért. Az ellenzék egyébként régóta nehezményezte azt a különös eljárást, amivel a főváros patkánymentességét 47 éven át biztosító Bábolna Bio Zrt.-től tavaly nyáron elvették a feladatot. A cégnek közbeszerzésen aláígérő négy vidéki vállalkozásból álló konzorcium évi 260 millió forintért vállalta a kártevőállomány likvidálását - tavaly nyáron. És decemberben már 650 milliós pluszkeretet szavazott meg a közgyűlés kormánypárti többsége, mondván: időközben elszaporodtak a patkányok. Ráadásul furcsa módon a decemberi közgyűlésen a kormányoldal még az ügy sürgősségére hivatkozva szavazta meg az említett pluszkeretet, ennek ellenére a főváros négy hónapot várt, és most próbál szerződést módosítani a konzorciummal. Ez a patkányok életciklusa ismeretében minimum ráérősnek minősíthető.    Karácsony Gergely sajtótájékoztatóján érthetetlennek nevezte, miért vonta el a főváros a feladatot a Bábolna Bio-tól. Egyúttal felszólította a kormányt, hogy valljon színt: mekkora közegészségügyi problémát jelent a patkányok elszaporodása Budapesten. Azt ugyanis egyelőre nem tudni, mennyivel nőtt a fővárosi patkánypopuláció - erről csak a kormány, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériumához tartozó Nemzeti Népegészségügyi Hivatalnak (NNH) rendelkezik hiteles információval. A hivatal azonban hallgat. Kerestük a fővárost, de nem válaszolt. A helyzet sajátossága, hogy a kormány és az ellenzék egyaránt érdekelt a „patkányinvázióban”. A kártevők elszaporodása egyrészt muníciót ad a tarlósi városvezetéssel szemben, a kormányoldal pedig a fertőzöttség terjedésére hivatkozva akar idén 300 millió forintot költeni (a 650 nmilliós keretből) patkányirtására (a 2019-re vonatkozó szerződés 260 millió forintról szólt). Mindezt úgy, hogy a Bábolna Bio Zrt. még decemberben levelet írt a fővárosi képviselőknek, jelezve, hogy tartja a közbeszerzésen tett ígéretét, és 235 millió forintért megoldja a problémát. Abban mindenki egyetért: a helyzet valamelyest romlott, a kérdés csak az, mennyivel. A főváros évtizedekig patkánymentes volt, ez ezt jelenti, hogy az épületek 1-2 ezrelékében érzékelték rágcsálók jelenlétét. Hét éve, még a „bábolnás” időszakban megindult a populáció lassú növekedése, ám az említett szint alatt maradt. Az utóbbi időszakban viszont megszaporodtak az észlelések, sokszor olyan helyen bukkantak fel a rágcsálók, ahol korábban évtizedekig nem látták őket. A RNBH konzorcium vezetője, Reisinger Mátyás viszont korábban lapunknak azt nyilatkozta: tavaly őszre a rágcsálók állománya számottevően növekedett. Szerinte ennek természetes okai voltak: a hosszú száraz ősz, a fővárosi lakosság vízhasználati szokásainak a változása. Azt a közkeletű vélekedést ugyanakkor hárította, hogy a tavaly nyáron levezényelt szolgáltatóváltás szerepet játszott volna a fővárosi rágcsáló-populáció erősödésében.
Frissítve: 2019.04.25. 10:08

Nem tudja kifizetni a 2 milliós bírságot, a Facebookon kalapozik Márki-Zay

Publikálás dátuma
2019.04.24. 21:03
Márki-Zay Péter
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Három perben is jogerősen elmarasztalták Hódmezővásárhely polgármesterét, aki állítása szerint saját zsebből nem tudná rendezni a költségeket.
Facebookon kér támogatást Márky-Zay Péter, akit kedden, jó hírnév megsértése miatt három perben is elmarasztalt a szegedi bíróság. A hódmezővásárhelyi városvezető szerint összesen 2 millió forintot, na és a perköltségeket vasalnák be rajtuk, ami családjának három havi teljes bevételét jelenti – és amit ki sem tudnának fizetni. A polgármester bejegyzésében megosztotta számlaszámát, ahova – a hozzászólások alapján – már érkeztek is felajánlások. 
Hódmezővásárhely vezetője külön posztban számolt be az elvesztett perek hátteréről. Mint ebben írja, a sorozatos pereskedés célja szerinte a teljes ellehetetlenítés, idő, energia, pénz tekintetében egyaránt.  Beszámolója szerint:
1. Az első perben egy építési vállalkozó perelte be Márki-Zayt, akiről (a polgármester szerint) még az elsőfokú bírói döntés is elismerte, hogy saját ingatlanvásárlásának is maga volt az ingatlanbecslője. „A másodfok az ítéletet megerősítve immár ezt a dokumentumokkal igazolt tényt is vitatja és, továbbra is a vállalkozó jó hírnevének megsértésének tartotta, hogy ezt én kifogásoltam - 500.000 Ft sérelemdíjat ítéltek meg neki, plusz perköltségeket.” - fogalmazott a városvezető. 2. A hódmezővásárhelyi kórház szintén a jó hírnevének megsértéséért perelte a polgármestert, kampánybeszédében elmondott véleményéért. („a „ha önök bemennek a hódmezővásárhelyi kórházba, az életüket kockáztatják” ), a bíróság itt 800 ezer forintos sérelemdíjat ítélt meg. 3. Egy magánszemély azért perelte be a polgármestert, mert Márki-Zay korábbi városvezetés lakásértékesítési gyakorlatát kritizálva azt mondta, hogy az illető és két gyermeke által beszerzési ár alatt megvásárolt három lakás esetében felmerül a hűtlen kezelés gyanúja is. „A bíróság most kimondta, hogy (...) becsületét az elsőfokú ítélettel szemben nem sértettem meg, de a jó hírnév sérelmét fenntartotta, a kért 2 milliós és első fokon megítélt 1 milliós sérelemdíjjal szemben 700.000 forintot ítélt meg, ami még így is érthetetlenül magas összeg, különösen annak fényében, hogy a konkrét ügyben azóta hűtlen kezelés gyanújával feljelentés is született - olvasható Márky-Zay bejegyzésében.
A polgármester hangsúlyozta, a szegedi bíróság ítéletei ügyében a Kúriához fordulnak, ezt követően pedig akár az Európai Bírósághoz is elmennek. Hozzáteszi, „Mindez évekig tarthat és nagyon sokba kerül, de számomra elfogadhatatlan, perekkel korlátozzák a szabad véleménynyilvánítást és elhallgattatják azokat, akik feltárják a visszaéléseket”.
Szerző