A londoni értéktőzsde épületéhez ragasztották magukat környezetvédelmi aktivisták

Publikálás dátuma
2019.04.25. 12:17

Fotó: LEON NEAL / AFP
A tiltakozások kezdete óta 1088 tüntetőt vett őrizetbe a rendőrség.
A Londoni Értéktőzsde (LSE) bejáratát torlaszolták el csütörtökön a Londonban hosszú ideje folyamatosan tiltakozó környezetvédelmi aktivisták. A csoport bejelentette, hogy a demonstrációsorozat utolsó napján a londoni City pénzügyi központjában igyekszik minél nagyobb felfordulást okozni. A rendőrség, a Scotland Yard csütörtöki tájékoztatása szerint a tiltakozások kezdete óta eddig 1088 tüntetőt vettek őrizetbe. Az Extinction Rebellion nevű kampánycsoport több tagja csütörtök délelőtt az LSE összes bejáratát élőláncokkal állta el, úgy, hogy a láncok szélein álló tagok a Szent Pál-székesegyház közvetlen közelében emelkedő épület falához, a láncokban álló tüntetők egymáshoz ragasztották magukat. A csoport több más tagja a pénzügyi központ kelet-londoni irodavárosát és a City repülőteret kiszolgáló városi vasút, a Docklands Light Railway (DLR) forgalmát bénította meg azzal, hogy felmásztak egy szerelvény tetejére. Csütörtöki közleményében az Extinction Rebellion azzal indokolta a tőzsde és a londoni pénzügyi központ elleni demonstrációt, hogy a londoni részvénypiacon a világ leginkább környezetkárosító cégeinek papírjai forognak. E cégek között fosszilis üzemanyagokat gyártó vállalatok és erősen környezetpusztító módszerekkel működő bányatársaságok, esőerdők kiirtásával környezeti katasztrófát okozó vállalkozások vannak. A londoni tőzsde „szó szerint bolygónk elpusztításával kereskedik” – áll a demonstrációkat szervező csoport közleményében. A londoni pénzügyi központ saját rendőrsége, a City of London Police csütörtöki tájékoztatásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a Cityben várhatóan egész nap fennakadásokkal kell számolni a tiltakozó akciók miatt.

Meg akarták bénítani a Heathrow működését

Az Extinction Rebellion az elmúlt hetekben London legforgalmasabb főútvonalain és hídjain próbálta megbénítani a közlekedést. Aktivistái letáboroztak más helyszínek mellett a Waterloo hídon, a két leghíresebb bevásárlóutca, a Regent Street és az Oxford Street találkozásában lévő Oxford Circus forgalmi csomópontban, valamint a parlament épületegyüttese előtti téren. A demonstrációk miatt hosszú ideig 55 londoni autóbuszjárat nem közlekedett; ez önmagában naponta 500 ezer ember utazását érintette. Az Extinction Rebellion a húsvéti hétvégén megpróbálta megbénítani a legforgalmasabb európai repülőtér, a londoni Heathrow működését is, ez azonban a rendkívüli rendőrségi készenlét miatt nem sikerült. Sajid Javid brit belügyminiszter már a Heathrow-n tervezett tiltakozó akció előtt bejelentette, hogy a hatóságok „a törvény teljes erejével” fellépnek azok ellen, akik a légiközlekedés biztonságát veszélyeztetik. Az eddigi tiltakozó megmozdulásokban a fiatal aktivisták ezrei mellett több száz tudományos kutató, középiskolai és egyetemi tanár, művész és közéleti személyiség vett részt. Múlt pénteken, az Oxford Circus közepén felállított – a rendőrség által azóta eltávolított – rózsaszínű vitorláshajón beszédet mondott Emma Thompson Oscar-díjas brit színésznő is. Kijelentette: a tüntetések helyszínei „a józan ész kis szigetei”. Hozzátette: a mostani nemzedék környezetpusztító életvitelével a fiatal generációkat hagyja cserben. Az Extinction Rebellion olyan törvényeket követel, amelyek alapján 2025-ig zéróra csökkenne Nagy-Britanniában a globális felmelegedést okozó szennyezőanyagok kibocsátása. A rendőrség a tiltakozók belvárosi táborhelyeit már felszámolta, és a csoport bejelentette, hogy csütörtökön befejezi a demonstrációsorozatot.
Szerző

Brexit: újabb népszavazást tartanának Skócia függetlenségről még 2021 májusáig

Publikálás dátuma
2019.04.25. 12:08

Fotó: OLI SCARFF / AFP
Még ennek a parlamentnek az ideje alatt fel akarja ajánlani Skócia első minisztere a választás lehetőségét a Brexit és a független európai Skócia között. London nem boldog.
Skócia megkezdi az előkészületeket egy újabb függetlenségi referendumra még 2021 májusa előtt, nyilatkozta szerdán Nicola Sturgeon, Skócia első minisztere, mint ahogy arról a Reuters beszámol.
2014-ben tartottak utoljára népszavazást a skót függetlenségről, akkor mindössze 10 százalékon bukott el az Egyesült Királyságból való kilépés. Aztán jött a 2016-os Brexit-referendum, ahol ugyan Anglia és Wales a kiválás mellett szavazott, Észak-Írország és egész Skóciában erős többségben voltak a maradás mellett voksolók, és ez komoly feszültségekhez vezetett.
Még ennek a parlamentnek az ideje alatt fel kell ajánlani a választás lehetőségét a Brexit és a független európai Skócia között

- jelentette ki az ismételt referendum kacspán Sturgeon. A parlament 2019 végéig kívánja megteremteni a szavazás jogi kereteit, amihez elmondása szerint ebben a fázisban még nincsen szükség London beleegyezésére. Ám előbb-utóbb mindenképpen jóvá kell hagynia a brit parlamentnek is a kezdeményezést, hogy annak törvényességéhez ne férhessen kétség.

London: a 2014 egy nemzedéknyi időre rendezte a skót függetlenség kérdését

London nem kíván hozzájárulni az újabb skót függetlenségi népszavazás kiírásához - mondta csütörtökön a brit kormány kabinetirodájának vezetője. David Lidington, aki e tisztségében Theresa May miniszterelnök helyettesének számít, a BBC brit közszolgálati rádió skóciai csatornájának - BBC Scotland - nyilatkozva, ki tudja, mi alapján kijelentette: nincsenek arra utaló jelek, hogy a skót függetlenségről tartott előző referendum óta "megugrott volna" a Skócia elszakadását pártolók aránya. Lidington szerint a 2014-es referendum egy nemzedéknyi időre rendezte a kérdést.

Szerző
Frissítve: 2019.04.25. 15:03

Moszkva sem akar kimaradni a koreai rendezésből – Több mint három órán át tárgyalt Putyin és Kim Dzsong Un

Publikálás dátuma
2019.04.25. 11:29

Fotó: YURI KADOBNOV / AFP
Jó hangulatban, melegen üdvözölte egymást első találkozóján Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai diktátor a Vlagyivosztok melletti Russzkij-szigeten.
Három és fél óráig tartó, zárt ajtók mögött zajló megbeszéléseiken állítólag a nukleáris leszerelés és a békefolyamat témája uralta, az orosz elnök segítséget kínált a Phenjan és Washington közötti közvetítésben, bár az orosz-amerikai viszony sem éppen rózsás. A tárgyalásokat és a két ország viszonyát mindkét vezető szívélyesen méltatta, részleteket ugyanakkor nem árultak el. Mégis úgy tűnik, Moszkva szeretne komolyabb szerepet vállalni a konfliktus rendezésében. Dimitrij Peszkov elnöki szóvivő is arról beszélt, egyedül a hatoldalú megbeszélések vezethetnek eredményre, utalva ezzel a 2003-ban induló, a két Koreát, Japánt, Kínát, Oroszországot és az Egyesült Államokat egy asztalhoz ültető tárgyalássorozatra. A munkavacsorát követően – melyen többek között ráksalátát, őzhússal töltött pelmenyit ás borscs levest szolgáltak fel – később az orosz elnök Kínában folytatja útját, ahol minden bizonnyal „tovább üti a vasat”.
„Az egykori Szovjetunió döntő szerepet játszott abban, hogy Észak-Korea a Kim család irányításával egyáltalán létre jöhetett. Az északi ipar jelentős része, a haderő technikai eszközrendszereinek zöme szovjet/orosz eredetű volt. A Szovjetunió a nukleáris kutatások elindításában is nagyon fontos szerepet vállalt. Észak-Korea kulcsfontosságú ütközőállam volt, mely létével megakadályozta az amerikai fegyveres erők és politikai befolyás megjelenését a Szovjetunió távol-keleti határainál” – értékelte Phenjan és Moszkva történelmi viszonyát lapunknak Háda Béla. A Stratégiai Védelmi és Kutatóintézet kutatója emlékeztetett, később a helyzet kissé megváltozott, a kelet-európai rendszerváltások komoly ellenérzéseket szültek az északi elit körében és eltávolodást eredményeztek az addigi szövetségesektől, és közben Észak-Korea Moszkva szemében is leértékelődött. Ezért az ország külső szükségleteinek biztosításában egyre inkább a Kína vette át a vezető szerepet. Ami a jelenlegi helyzetet illeti, a szakértő szerint Oroszország továbbra is baráti országként tartja számon Észak-Koreát de kereskedelmi kapcsolataik messze eltörpültek a kínai-koreai árucsere-forgalom mellett. „Ráadásul az oroszok kimondatlanul bár, de nem is tekintik igazán megbízható gazdasági partnernek egykori hidegháborús szövetségesüket, mely nagyban hűtheti a vállalkozó kedvüket az orosz állam egyébként sem túl rózsás gazdasági helyzetében. Északi szempontból fontos lenne a régi ipari létesítmények és a fegyveres erők technikai korszerűsítése orosz segítséggel, de ezt a nemzetközi szankciók (melyeket orosz jóváhagyással hoztak meg) jó ideje akadályozzák. Fontos gazdasági támogatást jelent viszont orosz részről, hogy a távol-keleti országrészekben több ezer (más források szerint több tízezer) észak-koreai dolgozik nagyon szerény fizetésekért, de külföldi bevételekhez juttatva hazáját” – latolgatta az érdekeket. Hozzátette, a fontos közös pont inkább ideológiai: az amerikai stratégiai törekvésekkel szembeni gyanakvás. Emellett Oroszországnak továbbra is jól jön egy olyan kelet-ázsiai partner, akin keresztül demonstrálhatja hatalmi jelenlétét a térségben, míg Észak-Korea elitje legalább az ország társadalmának felmutathat egy erős barátot.
„Oroszország elvben nagyon támogatja az észak-déli békülés folyamatát, de ez nem az ő játéktere. Az atomfegyver-mentesítésben az oroszok közreműködtek diplomáciai félként az északi nukleáris fegyverkezés békés leállítását célzó hatoldalú tárgyalásokon, 2003-2009 között. Oroszország persze nem feltétlenül örül az északi nukleáris képességeknek. Bár az egykori szovjet hírszerzésnél senkinek nem volt pontosabb képe arról, hogy Phenjan nukleáris fegyverek előállítására készül, a konvencionális atomhatalmak nukleáris eszközeinek relatív értékét mindig erodálja valamelyest, ha csak de facto is, de bővül az „atomklub” – értékelte Moszkva szerepét a békefolymatban a szakértő. Rámutatott, az oroszok számára  nem a Koreai-félsziget atommentesítése az elsődleges kérdés a térségben, hanem egyrészt a status quo megőrzése, tehát az amerikai befolyás terjedésének meggátolása, másrészt annak elismertetése, hogy ő még mindig fontos játékos itt. Utóbbi ugyanis lényeges része lenne az orosz hatalmi identitásnak, jóllehet, az ország itt egyértelműen háttérbe szorult az amerikai-kínai stratégiai versengés korában.      Háda Béla ezért hangsúlyozta, Észak-Korea szemében senki sem helyettesítheti az Egyesült Államokat a békefolyamatban, mivel a koreai háborútól kezdve az amerikaiakat tekintették első számú ellenségüknek. „Az állam és rendszer biztonságát nem érzik garantálva az amerikai féllel kötendő ezirányú megállapodás nélkül. Így érdemi előrelépés sem lehet Washington nélkül. Ám Észak-Korea az elmúlt hónapokban azt tapasztalta, hogy háttérbe szorulni látszik az amerikaiak külpolitikai napirendjén és globálisan is csökken az érdeklődés az ügyei iránt, így igyekszik elérni, hogy a félsziget biztonságának kérdése még mindig elsődleges fontosságú témának tűnjön fel. A Putyinnal folytatandó megbeszélések ehhez jó díszleteket adnak és üzenettel bírnak a többi diplomáciai partner felé is. Azt üzennék, hogy Phenjannak vannak még barátai, továbbra is konstruktív partnernek akarja láttatni magát és aktívan keresi a kiutat jelenlegi helyzetéből – persze a térség és a világ stabilitása és békéje érdekében” – folytatta.      Úgy vélte, a hanoi találkozó kudarca láthatóan az észak-koreaiakat is meglepte, az amerikaiak ezt követően érzékeltették, hogy a koreai térfélen pattog a labda. „A teljes és visszafordíthatatlan nukleáris leszerelésre vonatkozó javaslatot és a jóhiszeműséget bizonyító, határozott lépéseket várnak Phenjantól. Ez az északiak szemében egy zsákutca, amiből eddig nem találtak kiutat, csak az üzenetek szintjén fejezték ki további tárgyalási készségüket. Mike Pompeo külügyminiszter visszahívásának követelése a tárgyalási folyamatból leginkább pótcselekvésnek tűnik, melyben a határozottságukat kívánták demonstrálni Washington, de a saját társadalmuk felé is” - írta le a kudarcos találokzó utáni helyzetet. A szakértő rámutatott,  John Bolton nemzetbiztonsági főtanácsadó azonban mindig egyértelműen fogalmazott Észak-Korea kapcsán: az eddigieknél sokkal egyértelműbb bizonyítékokat vár a tárgyalások magas szintű folytatása érdekében és Washington nem elégszik meg kevesebbel a teljes leszerelésnél. „Jelen pillanatban még nem látszik, hogy Észak-Korea milyen ajánlattal állhatna elő, amivel visszacsalhatná Donald Trumpot ahhoz az asztalhoz, amelytől az elnök február végén olyan hirtelen állt fel” – vélekedett Háda Béla.
Szerző