A múlt héten ismét megbukott a fővárosi sürgősségi ellátás rendszere - derült ki Tarjányi Krisztina Facebook-bejegyzéséből. Az asszony kisfia szúrt szemsérüléssel másfél órát utazott a mentőben, és a baleset után további 21 órát várt arra a vizsgálatra, amellyel kiderülhetett, mennyire komoly a sérülése.
A két éves kisfiú olyan szerencsétlenül esett el egy bottal a kezében, hogy a faág megszúrta a szemét, ami erősen vérezni is kezdett. A mentő gyorsan kiért, a kocsit a mentésirányító az ügyeletes Bajcsy-Zsilinszky Kórházba irányította. Időközben azonban kiderült, hogy a Bajcsynak nincsenek eszközei gyerek altatásához, ezért a mentőt továbbküldték a Semmelweis Egyetem (SE) Szemklinikájára. Ám mielőtt odaértek volna, újabb telefonos huzavona kezdődött, a klinika jelezte a mentőnek, hogy mégsem fogadja a gyereket. „A mentős vitatkozott egy darabig az orvossal, majd a kocsit megállították, és tanakodtak, hogy akkor mi legyen” – idézte fel a Facebookon a kicsi anyja. Végül a mentőirányító diszpécser lépett közbe, utasította a klinikát, hogy vegyék fel a gyereket.
Információink szerint a balesethez a mentőket 16 óra 52 perckor riasztották, és papíron 18 óra 30 perckor sikerült is átadni a sürgősségi ellátásra szoruló két éves kisfiút az orvosnak. Az anyja leírása szerint azonban ez sem volt olyan egyszerű:„a kezemben volt a véres fejű ellankadt gyerek, amikor kijött a rendelőjéből a doktornő és megkérdezte a mentőst, hogy hoztunk-e valamilyen papírt, de amikor a mentőorvos mondta, hogy nem, akkor a doki hátat fordított és azt mondta: „Akkor végeztünk!”. „Mindezt úgy, hogy fogalma sem lehetett arról, hogy mennyire súlyos a kicsi sérülése!” Az anya végül sírva kérte az orvost: legalább vizsgálja meg.
Az orvosnő eszközös vizsgálat nélkül nem tudta megnézni a szemet. Szakemberektől úgy tudjuk, ilyenkor úgynevezett „szemzár” miatt csak altatásban lehet vizsgálni a beteget. Az orvosnő ultrahang vizsgálatot végzett, majd MR-t próbált intézni. Telefonálgatott, egyeztetett és végül egy másik épületben CT-re vizsgálatra került sor. Az anya szerint a mentők - "akik egyébként az egész történetben a legrendesebbek és legprofesszionálisabbak voltak" - vitték a családot a vizsgálatokra. Ők nyugtatták őket, mondták el, mi történik, mire lehet számítani, és hogy az eredményekből mire lehet következtetni. A CT után 15 perccel közölték a szülőkkel, hogy a gyerek szeme alapvetően rendben, arra kérdésükre, hogy az agya sérült-e, az volt a válasz, hogy azt nem nézték. Végül visszavitték őket a szemklinikára, ahol kaptak egy ágyat éjszakára, és azt is megtudták, reggel jön majd egy altatóorvos, aki elaltatja a kicsit és aztán rendesen megnézik a szemét.
Az anya beszámolója szerint végül arra, hogy tényleg megnézzék altatásban a gyerek szemét, a baleset után 21 órát vártak.
Megkerestük az érintett kórházakat. A Bajcsy kórház sajtóosztályától kapott válasz szerint nem ők voltak az illetékesek, hiszen eszköz híján nem tudnak három évnél fiatalabb gyereket altatni, az Országos Mentőszolgálat honlapján olvasható sürgősségi beutalási rend szerint „az áthatoló szemsérülés” ellátására amúgy is kizárólag a SE szemészeti klinikája az illetékes.
A SE sajtóosztályától kapott válasz szerint ők sem hibáztak. A szakma szabályainak megfelelően ellátták a kisfiút, függetlenül attól, hogy nem láttak el sürgősségi ügyeletet. Sőt az ügyeletes orvos a folyamatban lévő vizsgálatokat megszakítva azonnal megkezdte a kisfiú vizsgálatát - írták. A Semmelweis Egyetem szerint a klinikán elvégzett vizsgálatok egyértelműen bizonyították, hogy a gyermeknél látást veszélyeztető perforáló sérülés nem áll fenn, illetve idegentest sincs a szemben. Bár az egyetem területén 0-24-ben működik gyermek aneszteziológiai ellátás, mivel sürgősségi műtétre nem volt szükség, a szemészeti beavatkozást másnapra tűzték ki. A szülők minderről teljes körű szóbeli tájékoztatást kaptak az ügyeletes orvostól.
Arra a megjegyzésünkre, hogy az áthatoló szemsérülések esetén mindenkor az intézményük az ellátásra kijelölt szolgáltató, azt válaszolták: azt a Bajcsynak kellett volna megállapítania, hogy a gyereknek valóban ilyen sérülése van, s nekik kellett volna tovább utalniuk a klinikára.
Csakhogy a beteg el sem jutott a Bajcsy kórházig, hiszen a diagnózishoz szükséges altatáshoz ott nem voltak eszközök. A szülőtől, és mentőstől pedig nyilván nem elvárható, hogy egy görcsösen összezáródó szemhéj mögé látva diagnosztizáljon. Nyilvánvalóan a rendszerben van a hiba. A most napvilágra került eset egyáltalán nem egyedi. A mentőknél dolgozó forrásainktól tudjuk, hogy naponta keringenek hosszasan a kórházak között, mert valamilyen hivatkozással nem akarják átvenni a betegüket.
A történet műtéttel ért véget, azt azonban az anya szerint még nem tudni, hogy a szaruhártya tényleg hibátlanul gyógyul-e.