Kapolcstól Óbudáig – Tízéves a Kobuci Kert

Publikálás dátuma
2019.04.26. 11:00

Tizedik születésnapját ünnepli a világ- és népzene, underground és jazz koncertek óbudai helyszíne, a Kobuci Kert.
Ha 2005 nyarán a két népzenész: Kaszap Atilla, Kaszap Gábor és testvérük, a keramikus Kaszap Ákos nem jár Kapolcson, talán nem jön létre az óbudai Kobuci Kert sem. De a Művészetek Völgyének bő egy hete alatt rájöttek, hogyan találják meg a vendéglátás és zene számukra megfelelő színvonalú közös halmazát.
Az óbudai Zichy kastély kertjében alakult Kobuci Kert a világzene, népzene, blues, underground és jazz koncertek helyszíne egyrészt, és a közönségből alakult közösség helye másrészt. − Büszkék vagyunk a közönségünkre, szerencsénk van az idejárók tekintetével. Azzal is, hogy a különböző szubkultúrák, közösségek, amelyek egyfajta zenét szeretnek, átlátnak a másik világába is és reméljük, hogy ennek részben a Kobuci is aktora – fogalmaz Nagy Krisztián kommunikációs vezető, aki a tulajdonos-programszervező Kaszap Atillával együtt mesélt a Népszavának az évforduló alkalmából.
−Amikor mindent egy lapra téve nagy nehezen megnyitottunk, az első másfél hónapban nagyjából három olyan nap volt, amikor nem esett az eső. Ültünk a pulton a bátyámmal és szavak nélkül is tudtuk, hogy a másik mire gondol. De hittünk benne, hogy egyszer csak kisüt a nap, és kisütött a nap – mesél a kezdeti romantikáról Kaszap Atilla.
A kastélyudvar képes ezer fős közönséget befogadni, de egy 150 fős intim jazzkoncertre is alkalmas anélkül, hogy azt érezné az ember, üres a nézőtér. − A hétvégi teltházas koncertek biztosítják a pénzügyi lehetőséget ahhoz, hogy hétfőn, kedden pályájuk elején lévő együttesek lépjenek fel – írja le a finanszírozás „titkát” Kaszap Atilla. − Mindig odaálltunk az épp alakuló zenei indulatok mellé, és ez később meghálálta magát. Nem a mai mainstreamet elhívni nagy dolog, hanem megérezni, hogy holnap mi lesz az – folytatja Nagy Krisztián. − A Csík zenekar, a Kerekes Band, a Szabó Balázs Bandája, vagy a Parno Graszt kezdeti koncertjeire jó, ha eljött 20-30 ember, most pedig már nem fér be hozzánk a közönségük. Nem állítjuk, hogy ez miattunk történt, de jó érzés, hogy mi is a részei lehettünk – teszi hozzá Kaszap Atilla.
− Sokszor belefutunk abba a félreértésbe, hogy mi egy ilyen népies hely vagyunk, ezért illik hozzánk mindenféle népies zene. Azokat a popzenekarokat, amelyek bizonyos motívumokat ellopnak a népzenéből, de hozzáértés nélkül teszik ezt, visszautasítjuk. A túlságosan populáris, és a népzenét csak maszknak használó együttesek, a „folki-bolkik” nem jöhetnek hozzánk. És azok sem, akik túl hangosak: a rock vagy a metál nem illik ide, akkor sem, ha színvonalas – írja le a kiválasztási szempontokat a tulajdonos, aki konkrét nevek említése nélkül azért bevallja, a több mint kétezer koncert között volt egy-két tévedése is.
A klasszikus zene még hiányzik a repertoárból. − Jó szinten járunk a közönségnevelésben, de szórakozóhely is vagyunk, a hangosítás lehetővé teszi, hogy lehessen beszélgetni koncert közben. Klasszikus zenénél azonban ez elképzelhetetlen. Annál rosszabb nincs, mint ha a művész rosszul érzi magát, miközben játszik. Ilyen helyzetbe senkit nem akarunk hozni. Nehéz egy csendes odafigyelős hangverseny helyét, idejét megtalálni, de meg fogjuk tenni, ebben biztos vagyok. Elvégre szerepel az álmok között – fejezi be Kaszap Atilla. *** Nyitóhétvége Ferenczi György és az 1ső pesti rackák 04.26. Péterfy Bori & Love Band 04.27. Kobuci Kert

Fenntartható fejlődés a kastélyudvarban

A helyhez hozzátartozik a környezettudatos működés. A szelektív hulladékgyűjtéstől a „repohárig” jutottak, amelyet a vendég az este kezdetén megkap, egész este abból iszik, a végén visszaadja, ők elmosogatják, így nem termelnek szemetet. A környezetvédelem része a zajszennyezés megszüntetése is: − Bejártuk a környék összes kérdéses lakását, csöngettünk már be a panelház tizedik emeleti lakásába, hogy az ablakából meghallgathassuk, hogy mennyire hangos a Kobuci. Az elmúlt öt évben már reklamáció sem érkezett. Vannak szabályok, amelyeket egyszerűen be kell tartani, este 10 óra után már nem hangoskodunk, és előtte is szigorú decibel-határaink vannak – mondja Kaszap Atilla.

Témák
zene

Hétköznapi hőstettek – Tárlat a Hős utcai gyerekek alkotásaiból

Publikálás dátuma
2019.04.26. 10:00

Fotó: Tóth Gergő
A Hős utcában lakó gyerekek polaroid és kerámia szelfijei most a Hős utca – a „legegerősebek” című erzsébetvárosi kiállításon láthatók. Ahogy Erdős Virág csak erre az alkalomra készített könyvei is.
A Hős utca említésekor rettenetes életkörülmények, kosz, bűnözés, drog, oda be nem lépő rendőrök, az önkormányzat és a lakástulajdonosok közötti konfliktus és a megegyezés hiánya miatt kialakult patthelyzet jut a legtöbbek eszébe. A hírhedt helyen élő gyerekek azonban sok mindenben hasonlítanak az „átlagosakra”: imádnak szelfizni, örök barátságot kötnek, örökre összevesznek és örökre kibékülnek, és örülnek, ha elviszik őket a városba fagyizni. Ugyanakkor nagyon nehéz hosszabb ideig fenntartani a figyelmüket, van, akit meg kell tanítani arra, hogy a szemetet a szemetesbe dobja, akad közöttük, aki úgy hiszi, a konfliktuskezelés legjobb módja a szembeköpés és nem egyedi, ha délután kettőkor még nem ettek – derül ki a velük foglalkozó egyesület Népszavának beszélő öt önkéntese – Böhler Nóra, Miskolci Erika, Neogrády-Kiss Barnabás, Tóth Krisztina és Urbanovszky Zsuzsanna – történeteiből.
A Kontúr Egyesület önkéntesei 2014 óta foglalkoznak a 80-120, főként 5-13 éves gyerekkel a Hős utcai telep egyik lakásában. Nem művészetterápiát, nem tehetséggondozást, egyszerűen értelmes időtöltést kínálnak a heti egyszeri kerámiázással, fotófoglalkozással és a gyakori hétvégi kirándulásokkal, mozgólépcsőzéssel vagy játszóterezéssel. Az ottaniaknak ezek is élmények – érzékeltetik az önkéntesek. Ha van rá forrásuk, akkor viszont behozzák a szociális cirkuszt vagy éppen a pszichodrámát a gyerekek életébe. A gyerekek a programok, és az önkéntesek személyes figyelme miatt mennek hozzájuk, a szülők nagy része pedig örül, vagy közömbösen tudomásul veszi, hogy ez alatt az idő alatt nem csupán lődörögnek, hanem jó helyen vannak. 
Tóth Krisztina és Neogrády-Kiss Barnabás fotós, Miskolci Erika kerámia foglalkozásait a résztvevők nem feltétlenül alkotásként élik meg, hanem elmondásuk szerint inkább egy programnak, amikor az ingerszegény környezetben végre csinálhatnak valami értelmeset. Ugyanakkor előfordul, hogy megkérdőjelezve munkájuk gyümölcsét abban kárt tesznek, mert nem gondolják, hogy értékeset alkottak és azt sem, hogy ez az önkifejezésük módja lenne. Viszont a foglalkozásokon érezhetik az „elfogadsz olyannak, amilyen vagyok” biztonságát. A házon kívül rendezett kiállítás nagy dolog: bizonyítja az önbizalomhiánnyal küzdő gyerekeknek, hogy a saját magukról, közvetlen környezetükről, kapcsolataikról készített képek és csempék értékesek, és nem csupán az egyesület, esetleg a családjaik tagjait érdeklik. „A világból kiszakadt, súlyosan stigmatizált Hős utcai szegregátumban felnőni kénytelen gyerekeket azzal is segíthetjük, ha lehetőséget adunk nekik a külvilághoz való kapcsolódásra: lehámozzuk róluk a „legegerősebek” páncélját, hogy bemutatkozhassanak. A kiállítás azért is jelentős, mert azoknak a gyerekeknek az alakját, sorsát, értékeit próbálja többféle megközelítésben is láthatóvá tenni, akiknek az intézményes magukra hagyása (az érzéketlen és szociális szempontokat figyelmen kívül hagyó telepfelszámolással) éppen ezekben a hetekben, hónapokban zajlik” – olvasható a tárlathoz kapcsolódó Facebook-ajánlóban. 
A Hős utcai családok életét megismerve néha nem könnyű megállni a beavatkozást. Az önkénteseknek van kapcsolatuk a szülőkkel, igyekeznek velük, vagy a gyerekek óvodájával, iskolájával – utóbbi leginkább a Wesley János általános iskola – együtt megoldani a legnagyobb problémákat. Ritkán, de amikor a gyerek veszélyeztetése felmerül, akkor fordulnak a hatósághoz – Urbanovszky Zsuzsanna emlékei szerint utoljára ősszel volt erre példa. Nem csak a gyerekek kapnak az egyesület önkénteseitől, fordítva is. Őszinteséget, közösségi élményt, problémamegoldási módszereket, vagy éppen azt az érzést, hogy az „én problémám a Hős utcában élőékéhez képest eltörpül.” Sok család már elköltözött (jó esetben azért, mert kaptak önkormányzati lakást, rosszabb esetben, mert kilakoltatták őket, vagy épp felmondták az albérletüket, a bérleti szerződésüket), a kötődés azonban megmaradt: gyerekeik egy része továbbra is jár hozzájuk, vagy el mennek értük az önkéntesek. – Messengerrel, némi szervezői képességgel megoldható a logisztika. Saját buszunk nincs, de BKV-val teljesen jól lehet közlekedni – mondják. A visszajárók bizonyítják, hogy közösséggé váltak, emiatt sem szegi kedvüket az önkormányzati döntés. Április 30-án ugyanis el kell hagyniuk az általuk felújított 28 négyzetméteres Hős utcai helyiséget. A kőbányai önkormányzat nem kommunikál velük, most új helyiséget keresnek a városban, de a számukra túl magas bérleti díjak miatt egyelőre csak a kiköltözés biztos – szembesítenek a legújabb gondokkal. Nem látják azonban reménytelennek a helyzetet, nyárig kitalálták a szabadtéri közös programokat, és ahogy a Hős utca lakóitól is hallják: „majd csak lesz valahogy”. *** Hős utca – a „legegerősebek” Massolit Books and Café Nyitva: május 9-ig Kísérő programok részletei: a kiállítás Facebook-oldalán

Erdős Virág: Varázspor

Voltam a nyáron táborban, hallja?
A családsegítősökkel.
Olyan jó volt, figyeljen!
Megtanítottak minket varázsolni.
Voltak igazi varázspálcák.
De tényleg!
És mi varázsoltunk.
Hogy mit?
Hát cigirágót!
Olyan finom volt, hallja?
Úgy kell, hogy az ujja közt kell tartani.
Figyeli?
Így!
És fújja, és fújja.
És amikor fújja, hát akkor kijön belőle valami por.
Itt a végén.
És azt mindenki úgy nevezi…
Na?
Kitalálja?
Hát hogy…
Füst.


Erdős Virágot a Kontúr Egyesület a kerámiákhoz kapcsolódó kis szövegek írására kérte fel, de annyira beszippantotta az ott zajló munka, hogy csatlakozott hozzájuk önkéntesként, és most már saját, a Hős utca világa által ihletett verseskötetén dolgozik. A gyerekekkel folytatott beszélgetései alapján írta azt a három, limitált példányszámú könyvet, amelyekhez tízezer forintos vagy annál magasabb összegű adomány fejében lehet hozzájutni a kiállítás kísérőprogramjai idején.

Folytatják és maradnak

Bár bérleti szerződésüket felmondták, a továbbiakban is segíteni fog a Hős utcai lakótelepen élőknek a Kontúr Közhasznú Egyesület, a gyerekfoglalkozások, közösségi beszélgetések is folytatódnak – mondta lapunknak a civil szervezet munkatársa, Urbanovszky Zsuzsanna. Az egyesület 2014 óta van jelen az elgettósodott telepen, amit az önkormányzat le akar bontani, hogy sportkomplexum épülhessen a helyére. A magántulajdonosokkal próbálnak egyezkedni: nyomott áron akarják megvásárolni lakásaikat. – Jelenleg megrekedtek az egyeztetések, az önkormányzat nem enged, továbbra is alacsony árat, 4,5 millió forintot ajánl a lakásokért. Ebből egyetlen lakó sem tudna új lakást vásárolni, sokukat a hajléktalanság fenyegetné – fogalmazott Urbanovszky Zsuzsanna. Mint mondta, négy lakás esetében kisajátítási eljárást indított a kerületvezetés, a tárgyalásokra májusban kerül sor. Az egyik lakó független értékbecslőt is hívott, aki megállapította: a lakása legalább 12 millió forintot ér – majdnem háromszor annyit, mint amennyit az önkormányzat adna érte. (Juhász Dániel)

Kontúr Közhasznú Egyesület

A 2011-ben alapított egyesület fiatalkorú elítéltek segítésével, középiskolásoknak szervezett önismereti programokkal, hátrányos helyzetűek integrálásával foglalkozik. 2015-ben a Norvég civil alap támogatásával hozták létre a Hős utcai közösségi teret. Először alkotótábort szerveztek, majd érzékelve a rendszeres foglalkozásokra való igényt, heti egyszer kerámia, illetve készségfejlesztő foglalkozást tartanak, hétvégenként pedig gyakran kirándulásra, ingyenes kulturális programokra viszik a gyerekeket. Amennyiben van lehetőségük akkor pszichodráma foglalkozást vagy éppen szociális cirkusz foglalkozást biztosítottak a Hős utcai gyerekeknek.Támogatójuk a Magnet Bank, Tesco Magyarország, Ampók Alapítvány és a Computacenter Hungary és magánadományozók.

Az önkéntesek: Böhler Nóra – muzeológus, a Szépművészeti Múzeum munkatársa; Miskolci Erika – keramikus; Neogrády-Kiss Barnabás - fotográfus; Tóth Krisztina – végzettsége tanár, jelenleg kommunikációval foglalkozik; Urbanovszky Zsuzsanna – végzettsége szociálpolitikus, fogyatékos ügyben egy kiemelt projektnél szakmai menedzse.

A befogadást hirdeti az idei Sziget

Publikálás dátuma
2019.04.25. 19:34

Fotó: Draskovics Ádám
Vállalható fellépősor mellett az eddiginél is hangsúlyosabb emberi jogi programokat ígér tíz százalék alatt emelt jegyárakért cserébe az idei Sziget Fesztivál.
Az eddigieknél is hangsúlyosabb emberi jogi témákkal készül az augusztus 7-13-ig tartó 27. Sziget fesztivál – derült ki Kádár Tamás főszervező, a Sziget Zrt. cégvezetője csütörtöki tájékoztatóján. De a fő fellépők – az úgynevezett headlinerek – tekintetében sincs okuk szégyenkezésre. Mindjárt az első, szerdai napra sikerült elcsábítani a világ legnépszerűbb könnyűzenei előadóinak listáin második-harmadik helyen álló Ed Sheerant. Az első napi jegyek így már el is fogytak. Igaz, többnapos bérletek vásárlásával még megcsíphető a brit előadó. Legalább két napra is két headliner került: így szombatra – 10-ére – az amerikai The National és Macklemore, illetve keddre – 13-ára – a szintén az USA-ból (két és fél órás műsorral) érkező Foo Fighters, illetve Twenty One Pilots. Bár az emberi jogi témák marketingje a tavalyinál egy árnyalattal halkabb, a központi üzenet maradt a „love revolution”, és a zenein túli, részben politikus programkínálatban is odatették magukat. Ezek közül a fő üzenet idén kétség kívül a környezetvédelem. Így a Nagyszínpadon felszólal a csimpánzairól ismert környezetvédő és ENSZ-békenagykövet, Jane Goodall, Emi Mahmoud költő-aktivista-jószolgálati UNHCR-nagykövet, videóüzenetet küld Al Gore volt amerikai alelnök is. A tolerancia változatlanul hangsúlyos: Kardos József programigazgató elmondása szerint a párizsi bevándorlástörténeti múzeum kezdeményezte „sátor határok nélkül” mozgalom keretében beszélgetéseket rendeznek, migrációról, befogadásról, sőt lesz nálunk élő menekülteket szerepeltető színielőadás is. Az LMBTQ-közösség érdekeit képviselő, hagyományos Magic Mirror sátor mellett a témák között hangsúlyos szerepet szánnak például a családon belüli, illetve az iskolai, internetes erőszaknak és zaklatás megvitatásának is. (Arra a kérdésünkre, hogy miként viszonyulnak a látszólag ezzel szögesen ellentétben álló kormánypolitikához - miközben a Fidesz-holdudvar előszeretettel látogatja a rendezvényt -, Kádár Tamás úgy fogalmazott: ezek általános, általuk kezdetektől képviselt értékek, aminek nincs viszonya a jelenlegi kormánypolitikához.)
Idén a környezetvédelem és a fenntarthatóság is a szokásosnál nagyobb hangsúlyt kap. A korábbi években megszokott megoldásokon túl például a vendéglátósok már egyáltalán nem használhatnak műanyagokat, illetve a zuhanyzókat is ösztökélik a víztakarékosságra. Megmarad a többi fő látványosság, így lesz komolyzene, cirkusz, utcaszínház civil sziget – összesen hatszáz programmal készülnek.   A rendezvényen – 27 éve először – egyáltalán nem jelent meg a szervezésből fokozatosan kivonuló ügyvezető, az alapítótársaival a cég kisebbségét birtokló Gerendai Károly.

Százezer felett a hetijegy

A Sziget.hu tanúsága szerint a – még kapható - jegyek a 2.-6. napra 23500, az utolsó napra 26900 forintba kerülnek. A bérlet egész hétre 104900, 5 napra 89900, 3 napra 65900 forint. Az árak május 9-e után némiképp magasabbak lesznek. Kádár Tamás a Népszavának elmondta: a jegyek tavaly óta tíz százaléknál alacsonyabb mértékben drágultak, a diákok a Meex segítségével 65 ezerért juthatnak heti bérlethez, illetve várhatóan megmarad a 11 óra utáni 50 százalékos kedvezmény. A Sziget fesztivál idei költségvetése már meghaladja a tízmilliárdot, a Sziget Zrt. pedig tavaly mintegy másfélmilliárdos adózott eredményt ért el. Kérdésünkre hozzáfűzte: további programjaik – a Volt Fesztivál, a BalatonSound, valamint a Gourmet és az ingyenes Generali Gyerek Sziget – révén tavalyi bevételeik megközelítették a 20 milliárdot. A nyereséget a részvények többségét két éve Gerendai Károlytól és alapítótársaitól megvásárló amerikai Providence minden valószínűség szerint oszalékként felveszi. A fellépti díjak ugyanakkor évi 20-30 százalékkal nőnek – így a headlinerekre idén is félmilliárd forinttal többet költenek -, vagyis változatlanul komoly üzleti kockázatot futnak. Mindazonáltal a cél a tavalyi, 565 ezres látogatócsúcs megismétlése. Habár tavaly ennek nyomán több nap is ki kellett tenniük a megtelt-táblát, egyelőre sem bel-, sem külföldön nem terjeszkednének.

Szerző
Frissítve: 2019.04.25. 20:28