Hétköznapi hőstettek – Tárlat a Hős utcai gyerekek alkotásaiból

Publikálás dátuma
2019.04.26. 10:00

Fotó: Tóth Gergő
A Hős utcában lakó gyerekek polaroid és kerámia szelfijei most a Hős utca – a „legegerősebek” című erzsébetvárosi kiállításon láthatók. Ahogy Erdős Virág csak erre az alkalomra készített könyvei is.
A Hős utca említésekor rettenetes életkörülmények, kosz, bűnözés, drog, oda be nem lépő rendőrök, az önkormányzat és a lakástulajdonosok közötti konfliktus és a megegyezés hiánya miatt kialakult patthelyzet jut a legtöbbek eszébe. A hírhedt helyen élő gyerekek azonban sok mindenben hasonlítanak az „átlagosakra”: imádnak szelfizni, örök barátságot kötnek, örökre összevesznek és örökre kibékülnek, és örülnek, ha elviszik őket a városba fagyizni. Ugyanakkor nagyon nehéz hosszabb ideig fenntartani a figyelmüket, van, akit meg kell tanítani arra, hogy a szemetet a szemetesbe dobja, akad közöttük, aki úgy hiszi, a konfliktuskezelés legjobb módja a szembeköpés és nem egyedi, ha délután kettőkor még nem ettek – derül ki a velük foglalkozó egyesület Népszavának beszélő öt önkéntese – Böhler Nóra, Miskolci Erika, Neogrády-Kiss Barnabás, Tóth Krisztina és Urbanovszky Zsuzsanna – történeteiből.
A Kontúr Egyesület önkéntesei 2014 óta foglalkoznak a 80-120, főként 5-13 éves gyerekkel a Hős utcai telep egyik lakásában. Nem művészetterápiát, nem tehetséggondozást, egyszerűen értelmes időtöltést kínálnak a heti egyszeri kerámiázással, fotófoglalkozással és a gyakori hétvégi kirándulásokkal, mozgólépcsőzéssel vagy játszóterezéssel. Az ottaniaknak ezek is élmények – érzékeltetik az önkéntesek. Ha van rá forrásuk, akkor viszont behozzák a szociális cirkuszt vagy éppen a pszichodrámát a gyerekek életébe. A gyerekek a programok, és az önkéntesek személyes figyelme miatt mennek hozzájuk, a szülők nagy része pedig örül, vagy közömbösen tudomásul veszi, hogy ez alatt az idő alatt nem csupán lődörögnek, hanem jó helyen vannak. 
Tóth Krisztina és Neogrády-Kiss Barnabás fotós, Miskolci Erika kerámia foglalkozásait a résztvevők nem feltétlenül alkotásként élik meg, hanem elmondásuk szerint inkább egy programnak, amikor az ingerszegény környezetben végre csinálhatnak valami értelmeset. Ugyanakkor előfordul, hogy megkérdőjelezve munkájuk gyümölcsét abban kárt tesznek, mert nem gondolják, hogy értékeset alkottak és azt sem, hogy ez az önkifejezésük módja lenne. Viszont a foglalkozásokon érezhetik az „elfogadsz olyannak, amilyen vagyok” biztonságát. A házon kívül rendezett kiállítás nagy dolog: bizonyítja az önbizalomhiánnyal küzdő gyerekeknek, hogy a saját magukról, közvetlen környezetükről, kapcsolataikról készített képek és csempék értékesek, és nem csupán az egyesület, esetleg a családjaik tagjait érdeklik. „A világból kiszakadt, súlyosan stigmatizált Hős utcai szegregátumban felnőni kénytelen gyerekeket azzal is segíthetjük, ha lehetőséget adunk nekik a külvilághoz való kapcsolódásra: lehámozzuk róluk a „legegerősebek” páncélját, hogy bemutatkozhassanak. A kiállítás azért is jelentős, mert azoknak a gyerekeknek az alakját, sorsát, értékeit próbálja többféle megközelítésben is láthatóvá tenni, akiknek az intézményes magukra hagyása (az érzéketlen és szociális szempontokat figyelmen kívül hagyó telepfelszámolással) éppen ezekben a hetekben, hónapokban zajlik” – olvasható a tárlathoz kapcsolódó Facebook-ajánlóban. 
A Hős utcai családok életét megismerve néha nem könnyű megállni a beavatkozást. Az önkénteseknek van kapcsolatuk a szülőkkel, igyekeznek velük, vagy a gyerekek óvodájával, iskolájával – utóbbi leginkább a Wesley János általános iskola – együtt megoldani a legnagyobb problémákat. Ritkán, de amikor a gyerek veszélyeztetése felmerül, akkor fordulnak a hatósághoz – Urbanovszky Zsuzsanna emlékei szerint utoljára ősszel volt erre példa. Nem csak a gyerekek kapnak az egyesület önkénteseitől, fordítva is. Őszinteséget, közösségi élményt, problémamegoldási módszereket, vagy éppen azt az érzést, hogy az „én problémám a Hős utcában élőékéhez képest eltörpül.” Sok család már elköltözött (jó esetben azért, mert kaptak önkormányzati lakást, rosszabb esetben, mert kilakoltatták őket, vagy épp felmondták az albérletüket, a bérleti szerződésüket), a kötődés azonban megmaradt: gyerekeik egy része továbbra is jár hozzájuk, vagy el mennek értük az önkéntesek. – Messengerrel, némi szervezői képességgel megoldható a logisztika. Saját buszunk nincs, de BKV-val teljesen jól lehet közlekedni – mondják. A visszajárók bizonyítják, hogy közösséggé váltak, emiatt sem szegi kedvüket az önkormányzati döntés. Április 30-án ugyanis el kell hagyniuk az általuk felújított 28 négyzetméteres Hős utcai helyiséget. A kőbányai önkormányzat nem kommunikál velük, most új helyiséget keresnek a városban, de a számukra túl magas bérleti díjak miatt egyelőre csak a kiköltözés biztos – szembesítenek a legújabb gondokkal. Nem látják azonban reménytelennek a helyzetet, nyárig kitalálták a szabadtéri közös programokat, és ahogy a Hős utca lakóitól is hallják: „majd csak lesz valahogy”. *** Hős utca – a „legegerősebek” Massolit Books and Café Nyitva: május 9-ig Kísérő programok részletei: a kiállítás Facebook-oldalán

Erdős Virág: Varázspor

Voltam a nyáron táborban, hallja?
A családsegítősökkel.
Olyan jó volt, figyeljen!
Megtanítottak minket varázsolni.
Voltak igazi varázspálcák.
De tényleg!
És mi varázsoltunk.
Hogy mit?
Hát cigirágót!
Olyan finom volt, hallja?
Úgy kell, hogy az ujja közt kell tartani.
Figyeli?
Így!
És fújja, és fújja.
És amikor fújja, hát akkor kijön belőle valami por.
Itt a végén.
És azt mindenki úgy nevezi…
Na?
Kitalálja?
Hát hogy…
Füst.


Erdős Virágot a Kontúr Egyesület a kerámiákhoz kapcsolódó kis szövegek írására kérte fel, de annyira beszippantotta az ott zajló munka, hogy csatlakozott hozzájuk önkéntesként, és most már saját, a Hős utca világa által ihletett verseskötetén dolgozik. A gyerekekkel folytatott beszélgetései alapján írta azt a három, limitált példányszámú könyvet, amelyekhez tízezer forintos vagy annál magasabb összegű adomány fejében lehet hozzájutni a kiállítás kísérőprogramjai idején.

Folytatják és maradnak

Bár bérleti szerződésüket felmondták, a továbbiakban is segíteni fog a Hős utcai lakótelepen élőknek a Kontúr Közhasznú Egyesület, a gyerekfoglalkozások, közösségi beszélgetések is folytatódnak – mondta lapunknak a civil szervezet munkatársa, Urbanovszky Zsuzsanna. Az egyesület 2014 óta van jelen az elgettósodott telepen, amit az önkormányzat le akar bontani, hogy sportkomplexum épülhessen a helyére. A magántulajdonosokkal próbálnak egyezkedni: nyomott áron akarják megvásárolni lakásaikat. – Jelenleg megrekedtek az egyeztetések, az önkormányzat nem enged, továbbra is alacsony árat, 4,5 millió forintot ajánl a lakásokért. Ebből egyetlen lakó sem tudna új lakást vásárolni, sokukat a hajléktalanság fenyegetné – fogalmazott Urbanovszky Zsuzsanna. Mint mondta, négy lakás esetében kisajátítási eljárást indított a kerületvezetés, a tárgyalásokra májusban kerül sor. Az egyik lakó független értékbecslőt is hívott, aki megállapította: a lakása legalább 12 millió forintot ér – majdnem háromszor annyit, mint amennyit az önkormányzat adna érte. (Juhász Dániel)

Kontúr Közhasznú Egyesület

A 2011-ben alapított egyesület fiatalkorú elítéltek segítésével, középiskolásoknak szervezett önismereti programokkal, hátrányos helyzetűek integrálásával foglalkozik. 2015-ben a Norvég civil alap támogatásával hozták létre a Hős utcai közösségi teret. Először alkotótábort szerveztek, majd érzékelve a rendszeres foglalkozásokra való igényt, heti egyszer kerámia, illetve készségfejlesztő foglalkozást tartanak, hétvégenként pedig gyakran kirándulásra, ingyenes kulturális programokra viszik a gyerekeket. Amennyiben van lehetőségük akkor pszichodráma foglalkozást vagy éppen szociális cirkusz foglalkozást biztosítottak a Hős utcai gyerekeknek.Támogatójuk a Magnet Bank, Tesco Magyarország, Ampók Alapítvány és a Computacenter Hungary és magánadományozók.

Az önkéntesek: Böhler Nóra – muzeológus, a Szépművészeti Múzeum munkatársa; Miskolci Erika – keramikus; Neogrády-Kiss Barnabás - fotográfus; Tóth Krisztina – végzettsége tanár, jelenleg kommunikációval foglalkozik; Urbanovszky Zsuzsanna – végzettsége szociálpolitikus, fogyatékos ügyben egy kiemelt projektnél szakmai menedzse.

A befogadást hirdeti az idei Sziget

Publikálás dátuma
2019.04.25. 19:34

Fotó: Draskovics Ádám
Vállalható fellépősor mellett az eddiginél is hangsúlyosabb emberi jogi programokat ígér tíz százalék alatt emelt jegyárakért cserébe az idei Sziget Fesztivál.
Az eddigieknél is hangsúlyosabb emberi jogi témákkal készül az augusztus 7-13-ig tartó 27. Sziget fesztivál – derült ki Kádár Tamás főszervező, a Sziget Zrt. cégvezetője csütörtöki tájékoztatóján. De a fő fellépők – az úgynevezett headlinerek – tekintetében sincs okuk szégyenkezésre. Mindjárt az első, szerdai napra sikerült elcsábítani a világ legnépszerűbb könnyűzenei előadóinak listáin második-harmadik helyen álló Ed Sheerant. Az első napi jegyek így már el is fogytak. Igaz, többnapos bérletek vásárlásával még megcsíphető a brit előadó. Legalább két napra is két headliner került: így szombatra – 10-ére – az amerikai The National és Macklemore, illetve keddre – 13-ára – a szintén az USA-ból (két és fél órás műsorral) érkező Foo Fighters, illetve Twenty One Pilots. Bár az emberi jogi témák marketingje a tavalyinál egy árnyalattal halkabb, a központi üzenet maradt a „love revolution”, és a zenein túli, részben politikus programkínálatban is odatették magukat. Ezek közül a fő üzenet idén kétség kívül a környezetvédelem. Így a Nagyszínpadon felszólal a csimpánzairól ismert környezetvédő és ENSZ-békenagykövet, Jane Goodall, Emi Mahmoud költő-aktivista-jószolgálati UNHCR-nagykövet, videóüzenetet küld Al Gore volt amerikai alelnök is. A tolerancia változatlanul hangsúlyos: Kardos József programigazgató elmondása szerint a párizsi bevándorlástörténeti múzeum kezdeményezte „sátor határok nélkül” mozgalom keretében beszélgetéseket rendeznek, migrációról, befogadásról, sőt lesz nálunk élő menekülteket szerepeltető színielőadás is. Az LMBTQ-közösség érdekeit képviselő, hagyományos Magic Mirror sátor mellett a témák között hangsúlyos szerepet szánnak például a családon belüli, illetve az iskolai, internetes erőszaknak és zaklatás megvitatásának is. (Arra a kérdésünkre, hogy miként viszonyulnak a látszólag ezzel szögesen ellentétben álló kormánypolitikához - miközben a Fidesz-holdudvar előszeretettel látogatja a rendezvényt -, Kádár Tamás úgy fogalmazott: ezek általános, általuk kezdetektől képviselt értékek, aminek nincs viszonya a jelenlegi kormánypolitikához.)
Idén a környezetvédelem és a fenntarthatóság is a szokásosnál nagyobb hangsúlyt kap. A korábbi években megszokott megoldásokon túl például a vendéglátósok már egyáltalán nem használhatnak műanyagokat, illetve a zuhanyzókat is ösztökélik a víztakarékosságra. Megmarad a többi fő látványosság, így lesz komolyzene, cirkusz, utcaszínház civil sziget – összesen hatszáz programmal készülnek.   A rendezvényen – 27 éve először – egyáltalán nem jelent meg a szervezésből fokozatosan kivonuló ügyvezető, az alapítótársaival a cég kisebbségét birtokló Gerendai Károly.

Százezer felett a hetijegy

A Sziget.hu tanúsága szerint a – még kapható - jegyek a 2.-6. napra 23500, az utolsó napra 26900 forintba kerülnek. A bérlet egész hétre 104900, 5 napra 89900, 3 napra 65900 forint. Az árak május 9-e után némiképp magasabbak lesznek. Kádár Tamás a Népszavának elmondta: a jegyek tavaly óta tíz százaléknál alacsonyabb mértékben drágultak, a diákok a Meex segítségével 65 ezerért juthatnak heti bérlethez, illetve várhatóan megmarad a 11 óra utáni 50 százalékos kedvezmény. A Sziget fesztivál idei költségvetése már meghaladja a tízmilliárdot, a Sziget Zrt. pedig tavaly mintegy másfélmilliárdos adózott eredményt ért el. Kérdésünkre hozzáfűzte: további programjaik – a Volt Fesztivál, a BalatonSound, valamint a Gourmet és az ingyenes Generali Gyerek Sziget – révén tavalyi bevételeik megközelítették a 20 milliárdot. A nyereséget a részvények többségét két éve Gerendai Károlytól és alapítótársaitól megvásárló amerikai Providence minden valószínűség szerint oszalékként felveszi. A fellépti díjak ugyanakkor évi 20-30 százalékkal nőnek – így a headlinerekre idén is félmilliárd forinttal többet költenek -, vagyis változatlanul komoly üzleti kockázatot futnak. Mindazonáltal a cél a tavalyi, 565 ezres látogatócsúcs megismétlése. Habár tavaly ennek nyomán több nap is ki kellett tenniük a megtelt-táblát, egyelőre sem bel-, sem külföldön nem terjeszkednének.

Szerző
Frissítve: 2019.04.25. 20:28

Könyvfesztivál: észak szelleme a Millenárison

Publikálás dátuma
2019.04.25. 11:30

Fotó: Draskovics Adam
A skandinávokra jellemző világra nyitott szemlélettel is találkozhatunk a csütörtökön induló 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon.
„A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál a magyar kulturális közélet több mint negyedszázados hagyománya. A januárban induló nemzetközi könyvvásár-sorozat jegyzett rendezvénye, amely lehetőséget ad a könyvpiac szereplőinek a szakmai bemutatkozásra és az üzleti partnerkapcsolatok építésére. Az esemény fontos szellemi fórumot is jelent, ahol a szerzők és a kiadóik az olvasókkal, a média képviselőivel is találkozhatnak” – mondta a Népszavának Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke, a Vince Kiadó ügyvezetője.

Idén 24 ország 145 kiállítója lesz jelen a fesztiválon, a négy nap alatt mintegy négyszáz program zajlik a Millenáris bel- és kültéri helyszínein. A díszvendég ország Norvégia, a díszvendég író a norvég kortárs irodalom egyik fenegyereke, Karl Ove Knausgård. A norvég könyvkiadás és irodalom képviseletében Klara Hveberg, Vigdis Hjorth, Marta Breen, Bjørn Berge, Tomas Espedal, Åsmund H. Eikenes, Thomas Hylland Eriksen és Bjarte Breiteig is Budapestre látogat. A norvégok különleges programokkal mutatják be kultúrájuk egy-egy szeletét a magyar fővárosba. „A megnyitón például egy három tagú – két norvég és egy magyar zenészből álló – zenekar szolgáltatja a zenei installációt. Norvég folklór muzsikával, jó hangulatban indul a fesztivál. Akár tanulhatnánk is tőlük, ha a magyar díszvendégség szervezéséről gondolkodunk. Vajon ki mernénk-e állítani egy magyar zenei műsort sváb, szlovén vagy szlovák művészek tolmácsolásában?” – vetette fel az MKKE elnöke.

A könyvfesztivál keretében 2001 óta rendezik meg az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválját az ígéretes, elsőkötetes szerzőknek, amelyen idén Mécs Anna Margó-díjas író képviseli Magyarországot. Kísérletező kedvű, tehetséges fiatal szerzőként mutatkozott be 2018-ban a Gyerekzár című novelláskötetével. A Könyvtáros Klub keretében szociológusok, könyvtárosok számolnak be a legújabb kutatási eredményeikről, amelyek módszertani alapot nyújthatnak pedagógusoknak és szülőknek, hogyan támogathatják a legfiatalabbakat is abban, hogy betű- és olvasásbarát – végső soron könyvvásárló – emberré váljanak. A könyvfesztiválon új helyszínt kap a Gyerek(b)irodalom: a vadonatúj Nemzeti Táncszínház gyönyörű előcsarnokát vehetik birtokba a jövő reménybeli olvasói és az ifjú olvasók. Lesz bábműsor, mesemondás, színjátszás, könyvbemutató, kézműves kreatív foglalkozás, közös meseszövés, kiállítás illusztrációkból. Újra egyre népszerűbb a képregény műfaja: a rajongók a fesztiválon nemcsak bevásárolhatnak, hanem közreműködhetnek is a képregények írásában, rajzolásában. A független könyvesboltok ünnepe is a fesztivál hagyománya: április 26-án kora estétől éjfélig mintegy húsz budapesti és vidéki független könyvesbolt szervez kulturális programokat a Kis Könyves Éjen, immár nyolcadik alkalommal.

Stabil anyagi lábakon áll, önfenntartó, ugyanakkor pénzügyi eredményt nem termelő rendezvény a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. „Az, hogy egy kultúrával foglalkozó, könyves csapat külső támogatás nélkül képes előállítani egy ilyen óriási programot – benne a Gyerek(b)irodalom, a Könyvtáros Klub vagy a Kis Könyves Éj rendezvényeivel –, igazán egyedülálló” – hangsúlyozta Gál Katalin. A könyvfesztivál ráadásul ingyenesen látogatható, rengeteg könyv pedig kedvezménnyel kapható.

Harc a bestsellerekért

A Kreatív Európa uniós fordítástámogatási pályázata lehetőséget ad Magyarországnak – és a hozzá hasonló, kisebb országoknak – arra, hogy a pályázati forrás bevonásával adjon ki kortárs ukrán, lengyel, román, bolgár, észt, lett, litván, török műveket. Mint Gál Katalin elmondta: a kisebb európai nyelveken írt szövegek magyar változatának kiadására készülve is megbízhatnak a kiadók nagyon jó műfordítókat, a speciális nyelvterületeken születő művek esetében pedig lehet találni valamilyen közvetítő nyelvet – többnyire az angolt. Ugyanakkor a nagy világnyelveken születő sikerkönyvek magyar fordításai szinte egyidőben jelennek meg az eredeti alkotással. „Amint elkészül egy kézirat – például angolul –, azonnal megkezdik a munkát az ügynökök, és licitálással, aukciókon értékesítik a jogokat. Egy-egy ígéretesebb mű kiadási jogának megszerzése körül folyhatnak viták, küzdelmek. Értelemszerűen a tőkeerős kiadók vannak előnyben, azok, akik gyors döntést hozva képesek élni egy-egy előnyös üzleti lehetőséggel” – mesélte az MKKE elnöke.

Szent György rózsája

Április 23-án Barcelona utcáit és tereit könyvárusok lepik el, Rambla sétálóutca virágárus bódéi vörös rózsákkal telnek meg – olvasható a Spanyolban Otthon blogon. Katalónia könyvnapja Sant Jordi (Szent György) napjához, illetve legendájához kapcsolódik: a történet szerint a legyőzött sárkány sebéből kiszökő vér rózsává változott, György lovag pedig ezzel vigasztalta a megszabadított királylányt. Sant Jordi napján ezért a férfiak vörös rózsával lepik meg szívük választottját, akik ezt egy könyvvel köszönik meg. Barcelonában mintegy száz éve rendeznek könyvvásárt e napon, amely egybeesik Shakespeare születésének és halálának, valamint Cervantes temetésének napjával is. Az Unesco 1995-ben április katalán javaslatra nevezte ki Nemzetközi Könyvnappá április 23-át.

Szerző
Frissítve: 2019.04.25. 14:20