Teljesen műanyagmentesítették a horvátországi Zlarin-szigetet

Publikálás dátuma
2019.04.27. 11:11

Fotó: Zelena-akcija
Minden üzlet, étterem, nem kormányzati szervezet és helyi hatóság vállalta, hogy környezetbarát anyagokkal helyettesíti az eldobható műanyagokat a horvátországi Zlarin-szigeten.
Az európai egyszer használatos műanyagokról szóló irányelv által vezérelve, a horvátországi Zlarin helyi aktivistáinak egy csoportja azzal az ötlettel állt elő, hogy szigetük megszüntetik az egyszer használatos műanyagokat. Megnyerték a legjobb innovatív megoldások versenyét, amelyek segítenek megakadályozni az Adriai-tenger műanyaghulladékok miatti további szennyeződését. Néhány hónappal ezután a vízió kezdett valósággá válni, amikor minden üzlet, étterem, nem kormányzati szervezet és helyi hatóság aláírta a nyilatkozatot, hogy környezetbarát anyagokkal helyettesítik az eldobható műanyagokat - írta a Humusz.
A nemzetközi műanyagmentes mozgalom - Break Free From Plastic - tagjaként a Zero Waste Croatia Network gratulált Zlarin szigetének.
„Sok erőfeszítést tettünk annak érdekében, hogy erős és motiváló uniós jogszabályokat alkossunk a műanyagszennyezés megállításához, és nem sokkal ezután máris konkrét eredmények születtek Horvátországban. Zlarin az első, amelyet remélhetőleg további számos sziget és önkormányzat fog követni”

- mondta Marko Košak, a Zero Waste Croatia Network koordinátora és a nemzetközi műanyagmentes mozgalom - Break Free From Plastic – tagja.

A cél nem az, hogy egyszerűen lecseréljünk minden egyszer használatos műanyagot egy környezetbarátabb anyagból készült, egyszeri felhasználású termékre, hanem, hogy újrafelhasználható tárgyakat – vászonból készült bevásárlótáskákat, műanyagpalackok helyett üveget, palackozott víz helyett csapvizet - alkalmazzunk. A műanyag poharakat és evőeszközöket fenntarthatóbb megoldásokkal kell helyettesíteni, és a szívószálakat teljes mértékben ki kell vonni a forgalomból- mondta Ana Elizabeta Robb Zlarinból, a sikeres projekt egyik kezdeményezője.
Szerző

"Valódi bokrokkal" meg lehetne fékezni a poloskainváziót

Publikálás dátuma
2019.04.26. 09:30
Illusztráció
Fotó: Romain Garrouste / AFP
Ha sokkal több bokorlakó énekesmadár - barátposzáta, kis poszáta, fülemüle vagy vörösbegy - élne például Budapesten, akkor biológiai úton lehetne védekezni a poloskainvázió ellen - mondta Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője a köztévében.
Sajnálatos módon a nagy parkjaiban hiányoznak a "valódi bokrok" - fogalmazott Orbán Zoltán, amik vannak, azok felfelé terebélyesednek, így semmi nem tud bennük fészkelni. Az igazi bokrok olyanok, mint a vekni kenyér, az alapjuknál a legszélesebbek - tette hozzá, példaként a kökényt említve. Ha a fővárosban az lenne a cél, hogy sokkal több fülemüléhez hasonló, bokorban fészkelő faj éljen, akkor meg kellene változtatni a felfogást a zöldterület-kezelésről.    
A lakott területen élő, fészkelő énekesmadarak táplálékának része a poloskalárva. Ha egészséges, fajgazdag lenne a környezet, akkor szépen kordában tartanák az olyan invazív fajokat is, mint ázsiai márványpoloska vagy az afrikai vándorpoloska, így a számuk csökkenne. Orbán Zoltán megjegyezte, a szarkák például nemcsak a lárvát, hanem a kifejlett poloskát is képesek megenni.
Szerző
Témák
poloska

Több ezer pingvinfióka fulladt tengerbe az éghajlatváltozás miatt

Publikálás dátuma
2019.04.26. 09:09
Illusztráció
Fotó: Michael Nolan/robertharding / AFP
Császárpingvin-fiókák ezrei fulladtak a tengerbe, amikor egy vihar összetörte az otthont adó jégtáblájukat - számolt be BBC a katasztrófáról, amely az antarktiszi Weddell-tengeren, még valószínűleg 2016-ban történt.
A drámai pusztulást a brit antarktiszi kutatócsoport (BAS) tudósai fedezték fel, kutatásukat az Antarctic Science című szaklap tette közzé. Peter Fretwell és Phil Trathan kutatók műholdfelvételeken fedezték fel, hogy a császárpingvinek Halley-öbölbeli kolóniája eltűnt. Nyolcszáz kilométeres magasságból is látható az állatok ürüléke a fehér jégen, ebből az állatok számára is következtetni lehet. A Brunt-selfjégen (a partról a tengerbe nyúló jégmezőn) élő populáció - amely sok évtizeden át átlagosan 14 ezer-25 ezer költő párból állt és a világ összes császárpingvinjének 5-9 százalékát tette ki - lényegében egyetlen éjszaka alatt tűnt el.
A császárpingvinek a legmagasabbak és legsúlyosabbak a pingvinek közül. Szaporodásukhoz olyan masszív tengeri jégtábla szükséges, amelyik stabil áprilistól decemberig, akkor kezdenek el úszni a fiókák. Ha a jégtábla túl korán kezd töredezni, a fiatal madarakon nem alakul ki a tollazat, amellyel elkezdhetnek úszni. A tudósok szerint 2016-ban tört ki az a vihar, amelyik tönkretette a pingvinek jégtábláját. Az erős szelek miatt a tengeri jég a vastagabb Brunt-selfjéghez ütődött és nem állt helyre sem 2017-ben, sem 2018-ban.
"A 2016 óta kialakult jégterület nem elég erős. Az októberi és novemberi viharok idő előtt szét fogják törni. A korábban stabil, megbízható jég most nem tűnik tartósnak"

- mondta Fretwell.

 A BAS tudósai szerint a felnőtt pingvinpárok 2016 óta vagy felhagytak a szaporodással, vagy a Weddell-tenger más területeire költöztek. Mintegy 50 kilométerrel távolabb, a Dawson-Lambton-gleccser közelében jelentősen emelkedett a madarak száma. Nem tudni pontosan, miért nem állt helyre a Brunt-selfjég, nagy változást nem lehet kimutatni sem a terület légköri, sem óceáni viszonyaiban.
A kolónia érzékenysége a jég állapotának változásaira jól jelzi, mekkora hatása lehet az éghajlatváltozásnak az antarktiszi pingvinekre. Egyes kutatások szerint a század végére a faj akár egyedei 50-70 százalékát is elveszítheti, ha a tengeri jég a számítógépes modellek előrejelzései alapján csökken.
Szerző
Frissítve: 2019.04.26. 09:19