Saját jövőjükért tüntetnek a diákok

Publikálás dátuma
2019.04.26. 14:52
Illusztráció
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Elegük van az elavult oktatási módszerekből, a kiszámíthatatlan és igazságtalan oktatáspolitikából, a leterheltségből.
Ideje megmutatnunk, hogy nekünk, diákoknak is van véleményünk, hogy egy kiszámítható oktatási rendszerben szeretnénk tanulni, és hogy a jövőnket nem lehet semmibe venni – írják a Független Diákparlament képviselői, ma délután négyre az Országház elé hívva mindenkit, aki nem nézi jó szemmel az Orbán-kormány oktatási ámokfutását. A „Jövőt a diákoknak!” című Facebook-esemény oldalán mintegy tízezren jelezték érdeklődésüket. A kormány vitatott, olykor kifejezetten káros oktatási intézkedéseit hosszan lehetne sorolni, a mai demonstráció apropóját viszont az a törvénymódosítás adja, mely szerint jövőre már kötelező lesz legalább egy középfokú nyelvvizsgát szerezni az egyetemi felvételihez. „2020-tól a kormány több tízezer diáktól veszi el a továbbtanulás lehetőségét egy átgondolatlan nyelvvizsga-törvénnyel. Ez alapján például a Debreceni Egyetem egészségügyi karának kétharmadát nem vették volna fel tavaly, ezzel tovább súlyosbítva az egészségügy problémáit. A nyelvoktatás fejlesztése helyett olyan körülmények között várják el a kötelező nyelvvizsgát, amiben folyamatos a tanárhiány, és országosan a tavaly felvettek fele nem tudta volna teljesíteni ezt az elvárást. Ez a törvény jól szemlélteti azt, hogy mennyit ér ma a diákok jövője, ha nem szólalunk fel miatta.” – írták a tüntetés szervezői. A demonstrációt támogatják mások mellett a pedagógus szakszervezetek, az Oktatói Hálózat és a Szülői Hang Közösség is. Dvorácskó Balázs, a Pedagógusok Szakszervezete Ifjúsági Tagozatának vezetője Facebook-oldalán arra hívta fel a figyelmet: miközben egyre nagyobb a pedagógushiány, a tanárképzésre jelentkezők jelenleg több mint felének nincs nyelvvizsgája, így ha a törvény életbe lép, tovább feleződhet az utánpótlás. Az Oktatói Hálózat közölte: részt vesznek a tüntetésen, mert nem szabad hagyni, hogy diákok ezreitől vegyék el a továbbtanulás esélyét, csak azért, mert szüleiknek nincs pénze drága magánórákra. A Szülői Hang is azon az állásponton van: jogos a diákok követelése, minőségi oktatás nélkül nem elvárható a nyelvvizsga. A megmozdulással azt szeretnék elérni, a kormány halassza el az egyetemi felvételihez kötelező nyelvvizsga bevezetését mindaddig, amíg az ország minden iskolájában elérhetővé nem teszik a minőségi nyelvoktatást. 

Az Emmi szerint Soros

A mai demonstráció a Soros-hálózat és az ellenzék kampányakciója. Négy héttel az EP-választás előtt a Soros-szervezetek, Gyurcsányék és a többi ellenzéki párt fűti az eseményeket. Az ellenzék megint politikai kampányakciókhoz akarja felhasználni a diákokat – írta a mai tüntetésre reagálva az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Hozzátették: a nyelvvizsgához kötött felvételiről szóló döntés 2014 óta ismert az iskolák, a pedagógusok, a szülők és a diákok előtt, bevezetését tehát több, mint hat év felkészülési idő előzte meg. „Ez az első kormány, amely segíti a fiatalok nyelvtanulását és jelentős anyagi terhet vesz le a szülőkről, azzal, hogy ingyenessé tette az első sikeres nyelvvizsgát és bevezeti a kétszer kéthetes ingyenes külföldi nyelvtanfolyamokat” – állítják.

Szerző
Frissítve: 2019.04.26. 16:51

Rogán lesz az informatikai közbeszerzések felelőse

Publikálás dátuma
2019.04.26. 14:31

Fotó: Népszava
A kabinetfőnök az állami informatikai közbeszerzéseknél is megkerülhetetlen lesz.
A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda alá kerül a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. – írja az mfor.hu a Magyar Közlönyben közöltek alapján.A Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. a 15 és 250 millió forint közötti beszerzéseket vizsgálja, azt meghaladóakat pedig továbbküldi a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsnak. 
A végső jóváhagyás a rendelet szerint több esetben az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért felelős minisztertől, vagyis Rogántól érkezik majd.

 Rogántól egyébként nem áll távol egyébként az informatika világa, hiszen tavaly 42,6 millió forintot kapott a MobilSign Kft.-től találmányhasználati díjként. Még 2015 nyarán két társával, Csík Balázzsal és Lengyel Csabával együtt kérte egy elektronikus aláírási, illetve azonosítási eljárás levédését.
Szerző
Témák
Rogán Antal
Frissítve: 2019.04.26. 14:36

Romlott a bírói függetlenség megítélése Magyarországon

Publikálás dátuma
2019.04.26. 14:31
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az Európai Bizottság jelentése szerint a lakosság mintegy 43 százaléka nevezte jónak vagy nagyon jónak a helyzetet, a vállalatok esetében ez 18 százalék.
Valamelyest romlott az igazságszolgáltatás függetlenségének megítélése az elmúlt évben Magyarországon a lakosság és a vállalati szféra körében is – derült ki az Európai Bizottság pénteken közzétett jelentéséből. Az úgynevezett eredménytábla összehasonlító áttekintést ad az uniós tagországok igazságügyi rendszereinek hatékonyságáról, minőségéről és függetlenségéről. A jelentés számos táblázatot tartalmaz, különböző szempontok szerint veti össze az egyes államok bíróságainak hatékonyságát, az igazságszolgáltatási rendszer társadalmi beágyazottságát, megítélését. Utóbbi szempontcsoportba tartozik a bírói függetlenség országon belüli megítélése, de itt lényeges különbség van a lakosság és a cégvezetők véleménye között. Ezt a rangsort közvélemény-kutatások alapján állapították meg, mert a függetlenség mértéke pontosan nem számszerűsíthető. A tagállamok kétharmadában 2016-hoz képest javult a bírói függetlenség társadalmi megítélése, 2017-hez képest azonban nagyjából ugyanekkora arányban romlott. Összességében elmondható, hogy Észak- és Nyugat-Európában lényegesen jobbra értékelték a helyzetet, mint az ezredforduló után csatlakozott országokban.

Kormányzati nyomásgyakorlás

Magyarországon a huszonnyolc EU-tag között az állampolgárok hátulról a tizedik helyre, míg a cégek a második legrosszabbra értékelték a bíróságok függetlenségét. Ez egy, illetve négy hellyel rosszabb az egy évvel korábbi jelentésben szereplő helyezésnél. Ezúttal a lakosságnak mintegy 43 százaléka nevezte jónak vagy nagyon jónak a helyzetet, a vállalatok esetében ez 18 százalék. A bíróságok függetlensége a lakosság és a cégek szerint is leginkább a kormányzat, a politikusok, valamint a gazdasági csoportok nyomásgyakorlása miatt sérül. Az elsőfokú ítélet meghozatalához szükséges idő tekintetében Magyarország a közigazgatási ügyekben a negyedik, a polgári és kereskedelmi ügyekben a tizenkettedik helyre került. A pénzmosással kapcsolatos eljárások a vizsgált országok közül átlagosan Magyarországon húzódtak harmadik legtovább, ugyanakkor a helyzet sokat javult a korábbiakhoz képest. Magyarország a beérkezett és a lezárt ügyek számának egymáshoz viszonyított arányát tekintve a középmezőnyben van. Ez az arány 99 százalék volt, azaz a bíróságok valamivel kevesebb ügyben jutottak el az elsőfokú ítéletig, mint ahány új ügy beérkezett. Száz magyarra vetítve 1,5 volt a függőben lévő, elsőfokú döntésre váró ügyek száma, ami az ötödik legjobb eredmény az Európai Bizottság szerint. A szakértők ezeken kívül áttekintést nyújtottak arról, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésre a bírósági kommunikációban, és ebben Magyarország viszonylag jól teljesített, valamint arról is, hogy az egyes államok mennyit költenek igazságszolgáltatási rendszereikre. Magyarország egy főre vetítve körülbelül 53 eurót költött, s ezzel hátulról hatodik a sorban, a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva azonban épp fordítva van, Magyarország fordítja a hatodik legtöbb pénzt a bíróságokra; ez a GDP mintegy 0,4 százalékát jelenti. A 100 ezer főre jutó bírók számát tekintve Magyarország az élbolyban található. A közzétett oszlopdiagram tanúsága szerint csaknem 30 bíró jut 100 ezer magyarra. Az ügyvédek számát illetően hazánk a középmezőnyben van, 100 ezer emberre 113 jutott.

Erősödnek a jogállamiságot érő kihívások

Vera Jourová uniós igazságügyi biztos rámutatott, hogy napjainkban egyre csak erősödnek a jogállamiságot érő kihívások Európa egyes részein, és bizonyos tagországokban megfordultak a korábbi pozitív trendek, némelyikükben különösen aggasztó a helyzet. Kiemelte, hogy ha az igazságszolgáltatási rendszer sérül valamely országban, az a többi tagállamra is kihatással van, mivel az EU a kölcsönös bizalomra épül, és ezért mindent meg kell tenni a jogállamiság érvényesülésének biztosítása érdekében.