A TV2-nek a Fideszen kívül más nem is létezik, és ez a Kúriának is sok volt

Publikálás dátuma
2019.04.27. 07:56

Fotó: Népszava
Pedig ha legalább utalásszerűen megemlítették volna, hogy más pártok is készülnek az EP-választásra, azzal minden rendben lett volna.
A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság döntését megváltoztatva megállapítja, hogy a TV2 április 15-17-e között a "Tények ", "Tények este", "Tények reggel", "Tények röviden", "Tények extra" című hírműsoraiban megsértette a választási eljárásról szóló törvény "esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között" alapelvét - vette észre a Kúria határozatát a hvg.hu. A Kúria azt állapította meg, hogy 
a hírműsorokban kizárólag a Fidesz-KDNP szerepelt, más pártok kampányeseményeinek (esetleg valós programjuk) említésére egyáltalán, még utalásszerűen sem került sor.

A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye éppen azáltal nem valósult meg, hogy naponként több műsorszám került adásba úgy, hogy azok mindegyike csak egy jelölőszervezet álláspontját jelenítette meg, holott – a szerkesztői szabadság korlátozása nélkül – az egyes műsorok időtartama is lehetőséget biztosított volna az esélyegyenlőség tartalmi követelmények megfelelő érvényesüléséhez, áll a határozatban.    Az ítélet szerint, a bíróság pusztán azt kívánja meg a TV2-től, hogy kampányidőszakban legalább utalásszerűen említésre kerüljön, hogy más pártok is készülnek a választásokon való részvételre, és más pártoknak is van elképzelésük mandátumszerzés esetén. A Kúria a TV2-t eltiltja a további jogsértéstől, és kötelezi, hogy három napon belül a jogsértő közléssel azonos napszakban és ahhoz hasonló módon tegye közzé. A végzés ellen felülvizsgálatnak helye nincs.
Szerző
Témák
TV2 Fidesz

Baráti céggel szerződik az egyház

Publikálás dátuma
2019.04.27. 07:00

Fotó: H. Szabó Sándor
Keretmegállapodással biztosítják az összes hazai katolikus templomot és intézményt, több mint ötezer ingatlant.
„Teljes mértékig elégedettek vagyunk. A biztosító, amikor valamilyen káreset történik, mindig korrekt módon jár el és méltányos összeget fizet” – így tájékoztatták lapunkat egyházi berkekből. Kérdésünk apropóját a párizsi Notre-Dame jelentős részét elpusztító tűzvész adta. A püspöki kar korábbi tájékoztatása szerint a Generali 1992 óta a Magyar Katolikus Egyház vagyonának biztosítótársasága. A cég ekkor még a plébániákkal és különféle egyházi intézményekkel állt szerződéses kapcsolatban, amelyet fokozatosan az egyházmegyékkel, majd idővel országos szinten, központi irányítás alatt a püspöki karral való szerződéskötés váltott fel. Úgynevezett keretmegállapodásról van szó, ami a hitéleti épületek, ingóságok és nem hitéleti funkciójú – oktatás-nevelési, szociális, egészségügyi – egyházi vagyonra is kiterjed. Az öt évre szóló vagyon- és felelősségbiztosítás megújítását több alkalommal is „ünnepélyes keretek” között írta alá Erdő Péter bíboros a Generali vezetőjével. Értesülésünk szerint az országos biztosítási szerződés összegét nem az ingatlanok értéke, hanem „légköbméter”, tehát az épületek nagysága alapján számolják ki. A kiemelkedően értékes épületek esetében – ilyen például a Mátyás-templom vagy a Szent István-bazilika – az érintett plébániák, egyházmegyék speciális különbiztosítást is köthetnek. Rákérdeztünk: a Szent István-bazilikának valóban van különbiztosítása, a Mátyás-templomnak viszont nincs. Utóbbinál a „körülmények alapos mérlegelése” után úgy ítélték meg, elegendő garanciát nyújtanak az általános szerződésben foglalt feltételek. A katolikus egyházban üzleti titokként kezelik, hogy az országos biztosítás mennyibe kerül évente. Ugyanez érvényes a különmegállapodásokra, amelyekről amúgy nincs is összesített kimutatás. Az egyház pozícióját javítja, hogy a püspöki kar hatalmas ingatlanvagyon, több mint ötezer épület birtokában tárgyalhat. Az együttműködést nyilván még gördülékenyebbé teszi, hogy a Generali eleve „baráti cégnek” számít: a biztosító olasz anyavállalatának a Vatikán is a részvényese. A magyarországi biztosítási szerződés az általános felelősségbiztosításon túl fedezetet nyújt egyebek között tűz- és elemi kárra, betöréses lopásra, valamint templomi harangok esetén „egyéb speciális kockázatokra” is. Utóbbinak azért van jelentősége, mert – a Biztosítási Szemle beszámolója szerint – egy megrepedt vagy leszakadt harangot nem csupán megjavítani nehéz, bonyolult műveletet jelent a harang leszerelése, elszállítása, majd az újraöntést követő visszaszerelése is. Márpedig harangtörésre vagy -repedésre minden évben akad példa. A templomi orgonák is „sérülékeny elemét” képezik az egyházi vagyonnak. Előfordul, hogy egy nagyobb esőben beázik, esetleg villámcsapás következtében kigyullad az orgona. Javítása igen költséges, regiszterenként másfél millió forintra is rúghat: a biztosítás ezt is fedezi. Az elemi károk sorában szintén a Biztosítási Szemle tesz említést arról, hogy az épületek tetejét leszakító vihar egy esetben elforgatta a templomtornyot. A bűnözők sem kímélik a templomokat: betörők hol barokk korból származó faszobrokat loptak el, hol oltárképeket vágták ki a keretükből.

Amikor az Esztergomi bazilika égett

A KDNP-s Semjén Zsolt a Notre-Dame tetőszerkezetét megsemmisítő tűzvészben tragikus szimbólumot lát. A Hír TV-nek adott – nagy feltűnést keltő – nyilatkozata szerint Franciaország megtagadta saját történelmét, megtagadta önmagát, megtagadta saját kereszténységét és hitét: az égő templom kifejezi azt az apokaliptikus értékvesztést, aminek a nyugati világban tanúi lehetünk. Semjént és a hozzá hasonlóan vélekedő keresztény politikusokat érdemes emlékeztetni rá, hogy 1993-ban elektromos zárlat miatt az Esztergomi bazilika is kigyulladt, a főhajó tetőszerkezetének egy része leégett. Abban az időben az MDF által vezetett koalíció volt hatalmon, benne a KDNP-vel. Feltételezhetnénk pedig, hogy Semjén Zsolt, aki a mostani kormány miniszterelnök-helyettese, jól ismeri az Esztergomi bazilikai történetét. Hisz a kabinet tavaly decemberben 11 milliárd forintot ítélt oda az épület teljes külső és belső felújítására. Ebből 4,2 milliárdot már átutaltak a főegyházmegyének.

Szerző
Frissítve: 2019.04.27. 08:00

Vizsgálatot indítottak a szemsérült kisfiú ügyében

Publikálás dátuma
2019.04.26. 20:57
A kép illusztráció
Fotó: Shutterstock
Hárít és hallgat a szaktárca a gyerek kálváriája ügyében, de a Nemzeti Népegészségügyi Központ „figyel” a történtekre.
Ellentmondásosan reagált az államapparátus annak a kétéves, súlyos szemsérült kisfiúnak az esetére, akit a balesete után csak 21 órával láttak el megfelelően. A gyerek kálváriája után megkerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy megtudjuk, az ügy nyomán látják-e újabb beavatkozás szükségességét a sürgősségi ellátórendszerbe. A tárca előbb kitérő választ adott, azt közölte, hogy ez az eset a kórházak ügye. Újabb érdeklődésünk nyomán aztán kérdéseinket az egykori ÁNTSZ utódjának, a Nemzeti Népegészségügyi Központnak továbbították. A központ pedig azt közölte: április 26-án vizsgálatot indítottak. Arról ugyanakkor nem írtak semmit, hogy mi a vizsgálat célja, tárgya, határideje. Korábban beszámoltunk a kisfiú kálváriájáról: a gyerek elesett és egy bot súlyosan megsebesítette a szemét. A mentő hamar a helyszínre ért, majd a sürgősségi beutalási rend szerint indult a sérülttel az ügyeletes kórházba. Ott azonban nem volt eszköz a kisfiú biztonságos altatására. Enélkül pedig nem lehetett eldönteni, hogy pontosan mi és mekkora a baj. Ezért a kórházból a még úton lévő mentőt arra kérték, ne vigye oda a sérültet. A mentő erre az úgynevezett átfúródó szemsérülés speciális ellátására kijelölt Semmelweis Egyetem Szemklinikájára indult, ám a kisfiú ellátásától ott is ódzkodtak, mondván nincs diagnózis, és nem is biztos, hogy a sérülés átfúródó. Végül az anya könyörgésére mégis megkezdték a gyerek ellátását. A helyzetet bonyolította, hogy a lapunknak nyilatkozó szakember szerint egy ilyen kisfiúnál elég egy három centiméteres befúródás, ahhoz, hogy idegsebész nélkül a szemész ne is kezdje meg az ellátást. A történetből az is kiderült, hogy a mentőknek olyan diagnózis alapján kellene célba találniuk a segítségre szorulókkal, amit maguk nem képesek megállapítani. Ebben az esetben azt kellett volna eldönteniük, hogy egy szemsérülés átfúródó-e vagy sem. Az ilyen és ehhez hasonló abszurd helyzetek miatt fordulhat elő, hogy a kórházak tovább hárítják a beteget, így hosszan kell ide-oda szállítani a segítségre szorulót az ellátók között. Ez a probléma egyébként nem lehet ismeretlen az egészségügy irányítói számára, korábban más szakterületeken is előfordult a fővárosban hasonló eset. Három éve tavasszal azért halt meg egy 37 éves nő, mert az ellátására Budapesten több órán át nem találtak megfelelő helyet. Az eset után Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár megszüntette a kórházak között megosztott sebészeti ügyelet rendszerét. Ezután valamennyi fővárosi kórháznak a nap 24 órájában kötelezően el kellett látnia a területéhez tartozó sebészeti eseteket. Ez a rendszer most is működik. Sebészt igénylő betegekkel így már nem is „rohangálnak” a kórházak között a mentők. Tavaly év végén Kásler Miklós humánminiszter maga jelentette be: átalakítják a sürgősségi ellátórendszert, miután az azt megelőző nyáron botrányt, botrány követett a főváros egyik legnagyobb sürgősségi centrumában, a Honvéd Kórházban. A miniszter az ellátásra való hosszú várakozási időt rövidítette volna azzal, hogy elrendelte: a mentővel hozott betegeknél öt-, a saját lábukon érkezőknél 10 percen belül el kell dőlnie, milyen ellátásra van szükségük. Az érkezők a besorolásuk szerint lehetnek újraélesztendők, kritikus állapotúak, sürgősen ellátandók, kevésbé sürgős esetek, valamint halaszthatók. Az utóbbi két csoportba tartozókat úgynevezett „akut alapellátási egységhez” küldik, hogy ők ne foglalják a valóban sürgős segítségre várók elől az orvost. A kormányzati sikerpropaganda szerint az új rendszer jól működik, ám az ott dolgozók továbbra is azt állítják: maradt a feszült helyzet, nincs elég szakember a sürgősségi osztályokra zúduló feladatok ellátásához.
Szerző