Késik a belgrádi gyors: A beruházás csak a hitelt nyújtó kínaiaknak érné meg

Publikálás dátuma
2019.04.29. 09:00

Fotó: Shutterstock
Túl drága és értelmetlen a Budapest–Belgrád vasútvonal tervezett átépítése.
Szijjártó Péter pekingi bejelentése szerint május 25-ig aláírják a kivitelezési szerződést úgy, hogy a megállapodás akkor lép hatályba, ha a kínai eximbankkal sikerül minden részletében megállapodni a hitelkonstrukcióról. Mivel a kínai fél hitelezné a beruházás 85 százalékát, egyáltalán nem mindegy milyen futamidőre és milyen kamatfeltételekkel nyújtja bank a kölcsönt. Ha pedig elhúzódnak a tárgyalások, az további késedelmet okozhat projekt megvalósításában. Márpedig az eredeti tervekhez képest már így is csúszásban van a projekt, hiszen 2023 volt a befejezés határideje, de a miniszter már 2025-ös céldátumról beszélt. Ez elvileg tartható, de csak akkor, ha sikerült legföljebb 2-2,5 év alatt elkészíteni a szükséges kiviteli terveket, a hatástanulmányt, és beszerezni a szükséges engedélyeket. A szakemberek szerint semmilyen észérv nem szól az egyre drágábbra tervezett 150-es számú Budapest-Belgrád vasútvonal átépítésére, Ráadásul Peking a Rijeka-Zágráb vasútvonal kiépítéséről is egyeztetett a horvát vezetőkkel idén április elején. A pireuszi kikötőből egy Szerbián, Horvátországon és Szlovénián keresztül Ausztriába vezető vasútvonal legalábbis versenytársa lehet a Belgrád-Budapest vasútnak. Arról nem is szólva, hogy a 2017. novemberében a Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. által kiírt tender idején 472 milliárd forintos beruházás tavaly év közben már felkúszott 578 milliárd forintra. Decemberre pedig ez az összeg is tovább hízott és már az olcsóbb árajánlat is elérte a 693 milliárdot. Ezt már a kormány is sokallta, ezért érvénytelenítette a tendert és új ajánlatra szólította fel a pályázókat. A sajtóban megjelent és hivatalosan eddig sem nem megerősített, se nem cáfolt becslések ma már 750 milliárd forintról szólnak, amely a kamatokkal együtt meghaladhatja a 900 milliárd forintot is, de a folyamatosan dráguló építőanyag árak és az emelkedő bérek miatt, végül elérheti az 1 000 milliárd forintot is. A tenderre jelentkező 32 érdeklődő közül végül kettő, a CRE és a Strabag-CCCC 2018 konzorcium maradt versenyben. Szijjártó Pekingben „elfelejtette” a nyertes konzorciumot megnevezni az eredményhirdetéskor, de az Index kiderítette, hogy a magyar cég az Orbán Viktor strómanjaként emlegetett Mészáros Lőrinchez köthető RM International Zrt. míg a CRE kínai tagjai a China Tiejiuju Engineering & Construction Kft. valamint a China Railways Electrification Engineering Group. A Mészáros család készült a tenderkiírásra, ugyanis a meglévő, szintén vasútépítő cégük mellé alapítottak egy másikat, amelyikkel nyertek a kiíráson. A sajtóhírekre reagált a Fidesz is, bagatellizálva a tulajdonosi kör kötődését a kormányhoz. "Itt nem a tulajdonosi háttéren van a hangsúly, hanem a cégek felkészültségén és azon a vállaláson, amit a beruházás érdekében tesznek" - mondta az RTL Híradójának Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója. Több ellenzéki párt szerint ez a beruházás magyar részről elsősorban Orbán Viktor érdeke.  A hivatalos indoklás szerint a Belgrád-Budapest vonal Kelebia-Soroksár közötti 160 kilométeres szakaszának egyről két sínpályásra bővítése és korszerűsítésére azért van egyebek mellett szükség, hogy a jelenlegi 8 óra helyett 4 órára csökkentsék a két főváros közötti menetidőt és a magyarországi szakasz alkalmassá tegyék arra, hogy a szerelvények akár óránként 160 kilométeres sebességgel is haladhassanak rajta. A kormány emellett Kína kapujának szeretné láttatni Magyarországot, hogy a Belgrád-Budapest vasúti összeköttetés korszerűsítésével gyorsabban juthassanak el a kínai termékekkel a konténerek Nyugat-Európába.  Ha a teherszállítást tartják elsődlegesnek, fölösleges ilyen sebességre átalakítani a vonalat, különösen úgy, hogy a pireuszi kikötő tulajdonosa a Cosco lényegtelennek tartja, hogy a konténerei óránként 70, vagy 160 kilométeres sebességgel haladnak - véli egy vasúti szakíró. A személyforgalom pedig például a szegedi vonalhoz képest elenyésző, így inkább arra kellene költeni az irdatlan összeget - tette hozzá. A Kelebia-Soroksár szakasz korszerűsítése és két vágányúra építése a teljes Pireusz-Budapest vonalnak csak kis része. A görög, illetve az észak-macedóniai szakaszok korszerűsítése nélkül csak egy rövid szakaszon gyorsulhat a szállítás. A szerbiai vonalakra is ráfér egy alapos felújítás. A magyarországi építkezés legköltségesebb része a fővároson belüli szakasz korszerűsítése lehet. Vasúti források úgy vélik, a ferencvárosi rendező pályaudvar az egyik kritikus pont, aminek az átépítéséről még tervek sem készültek.  Kína kapujának címére legalább tucatnyi ország tart igényt. Sok szárazföldi, vízi és légi kapuja is van Kínának Európában, így nincs alapja annak, hogy Magyarország kulcsszerepet játszana a kínai áruk európai terítésében. A magyar vasútvonal amúgy Prágáig, legfeljebb Münchenig tekinthető gazdaságosnak, azon túl már például a hamburgi kikötőből rövidebb és olcsóbb az uniós tagországokba szállítani a kínai árukat. A szakemberek arra is figyelmeztettek, Kína a világ számos táján hitelez, s főleg a harmadik világban, ha nem tud fizetni a kormány, mint Malaysia, vagy Sri Lanka esetében történt, akkor az ország fontos kikötőit veszi át. Magyarországnak ettől éppen az uniós tagság miatt nem kell tartania, mert megvédik a közösségi jogszabályok – mondta a Népszavának Szunomár Ágnes Kína-szakértő, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatója. Az persze figyelmeztető jel, hogy Lengyelországban 2010-ben a kínai konzorcium a túlzottan alacsony árajánlat miatt kudarcot vallott egy autópálya beruházáson. A lengyelek azóta több infrastrukturális tenderből kizárták a kínai pályázókat, vélhetően szintén az irreális árajánlat miatt. A beruházáson jelentős részeben kínai technológiát építenek be, így minden bizonnyal kínai mérnökök, technikusok, de munkások is jönnek majd. Az sem zárható ki, hogy szerb és ukrán vendégmunkások is érkeznek. A legnagyobb gond mégis az, hogy miközben az eladósodás mindig kockázatokkal jár, egyelőre nem látni, hogy ebből az üzletből milyen előnye származhat Magyarországnak. Nem világos, hogy a Pireuszból érkező konténerszerelvények mennyi és milyen hozzáadott értékkel rendelkező magyar árut visznek majd Kínába. Más országok tapasztalati alapján ezek a vonatok gyakran üresen térnek vissza - jegyezte meg Szunomár Ágnes. Ami biztosnak látszik, összességében a beruházás haszonélvezője a kínai fél lesz, amelyik a magyar adófizetőkkel fizetteti meg a a beépített anyagokat, technikai berendezéseket, a technológiát és a kínai cégek profitját. Az áruszállítási előny már csak hab lesz a tortán.

Kínai adósságcsapdára figyelmeztet Washington

A Budapest-Belgrád vasútvonalra kiírt tender eredményének kihirdetésével egy napon tett közzé egy, az amerikai külügyminisztérium által írt közleményt az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége. Ebben arra figyelmeztetik az egyes országokat, hogy Kína milliárdos kölcsönöket ígér, ám akik igénybe veszik ezt, könnyen kezelhetetlen adósságcsapdába kerülhetnek. Nevét nem vállaló forrásunk szerint valóban vannak olyan európai országok, ahol fennáll az eladósodás veszélye, hiszen ezek a hitelmegállapodások nem túl kedvezőek és akik nem tudják visszafizetni az összeget, kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetnek. Forrásunk úgy véli, a követség bejegyzésének üzenetértéke volt, hiszen az USA nem szeretné, hogy saját szövetségesei elköteleződjenek az általuk aggályos partnernek tekintett Kína felé. - Garamvölgyi Flóra

Szerző

Zöld utat adtak Tiborcznak egy 370 milliós vári műemlékház megvételéhez

Publikálás dátuma
2019.04.29. 07:01

Fotó: Népszava
A fideszes többségű képviselő-testület Nagy Gábor Tamás polgármester javaslatára lemondott elővásárlási jogáról.
Tiborcz István zöld jelzést kapott egy 370 milliós vári műemlékház megvételéhez – írja a 24.hu.   A portál kiemeli, hogy bár a budai Várban található ingatlanok – főként műemléképületek – döntő többsége önkormányzati tulajdonban áll, akadnak olyan kivételes épületek, amelyek magántulajdonban vannak. Ám ezeknek a sorsába is van beleszólása a Budavári Önkormányzatnak, a kulturális örökség védelméről szóló törvény szerint ugyanis a magántulajdonú műemléképületek értékesítésekor az önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg. A múlt héten épp egy ilyen, magántulajdonú ingatlan ügyében kellett döntést hoznia az I. kerületi önkormányzat képviselő-testületének, a Fortuna utcában ugyanis egy patinás, csaknem 350 négyzetméteres műemléképületet kíván értékesíteni annak tulajdonosa. A szabályoknak megfelelően a tulajdonos megkereste a Budavári Önkormányzatot, hogy kíván-e élni elővásárlási jogával. Az ingatlan vételárát 370 millió forintban határozta meg a tulajdonos.
A fideszes többségű képviselő-testület mindössze egy hét leforgása alatt döntést hozott, és Nagy Gábor Tamás polgármester javaslatára lemondott elővásárlási jogáról. Így az épület tulajdonosa akadálytalanul adhatja el az ingatlant egy másik magánszemélynek, aki
a portál információi szerint nem más, mint Tiborcz István, Orbán Viktor miniszterelnök veje.

Az ügylet érdekessége, hogy Tiborcz István ezúttal nem cégén keresztül szeretne ingatlant vásárolni, hanem magánszemélyként. Az nem derült ki, hogy mi a terve a műemléképülettel. A portál megkereste az ügyben a Budavári Önkormányzatot, amelynél főként arról érdeklődtek, hogy a rövid határidejű döntés ellenére készült-e értékbecslés a szóban forgó ingatlanról, illetve hogy van-e tudomása a kerületvezetésének arról, mi a terve a vevőnek az ingatlannal. Arra is kíváncsiak voltak, milyen szempontok alapján döntöttek úgy, hogy lemondanak az elővásárlási jogról. Bár mindezekre nem felelt az önkormányzat, azért elküldte álláspontját. Azt írták: „Az elővásárlási jog kérdéséről a képviselő-testület minden esetben zárt ülésen dönt, az említett ingatlan esetében is így történt. A zárt ülés azt jelenti, hogy kizárólag a döntés, ami nyilvános, az előkészítési folyamatról és a szempontokról, az eladó és a vevő személyéről egyik képviselő-testületi tag sem adhat semmilyen információt a nyilvánosságnak.
Szerző

"A feleségem úgy engedett el otthonról, hogy nehogy fel merjek szólalni akármi hangzik el"

Publikálás dátuma
2019.04.28. 11:49
Korábbi felvétel, illusztráció.
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Négy és fél hónap után a hulladékgazdálkodási önkormányzati társulás első közgyűlése Vácon megtartásra került - posztolta közösségi oldalán Gémesi György.
Az új elnököt, Fördös Attilát januárban választották meg Észak-Kelet Pest és Nógrád megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás élére.  Gémesi György szerint  - hiába telt el közel öt hónap - továbbra is a Katasztrófavédelem szolgáltat a Zöld Híd eszközeivel és munkatársaival, és "egy fillér pénzt nem utalt a "kukaholding" a Zöld Hídnak".
"ELDÖNTÖTTEM, nem szólok többet , nem látom értelmét, működik a "gépezet", csinálják.Természetesen ha Gödöllő és a gödöllőiek érdekei sérülnek, a tőlem megszokott formában fogok mindent megtenni , hogy megvédjem az érdekeinket."

- írja Gémesi.

Végül egy polgármester kolléga mondatát idézi:
"A feleségem úgy engedett el otthonról, hogy nehogy fel merjek szólalni akármi hangzik el."

Ahogyan arról korábban írtunk: január elejétől Hajnal Zsolt, a szemétdíjak beszedését végző, állami NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. korábbi vezérigazgató-helyettese látja el az Észak-Kelet-Pest és Nógrád megye 113 települése lakossági hulladékbeszedését végző Zöld Híd B.I.G.G. Nkft. ügyvezetését – derült ki a hivatalos adatokból. Igaz, egyelőre megbízottként, mert a kinevezésre még nem bólintott rá a tulajdonos Észak-Kelet Pest és Nógrád megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás tanácsülése. Október végén ez a cég függesztette fel az általa ellátott térségben a háztartási hulladék elszállítását, miután az anyagi forrásainak biztosítására hivatott NHKV a Zöld Híd akkori vezetősége szerint nem utalta nekik még az elromlott kukásautóik javításához szükséges összeget sem. A lapunknak nem nyilatkozó NHKV ezt – legalábbis fideszes politikusok tolmácsolásában – vitatta. A kormánypárt – arra hivatkozva, hogy a tulajdonosi társulást addig a korábban LMP-szövetséges Gémesi György gödöllői polgármester irányította – a krízist egyszerű ellenzéki szabotázsakcióként állította be. A néhány napos válságot követően a Zöld Híd eszközeinek működtetését és így a begyűjtés irányítását az anyagi szükségletek biztosításával együtt a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága (OKF) vette át. Ebben a helyzetben, december elején Gémesi György távozott a társulás éléről. A tag-önkormányzatok a helyére Fördős Attilát, Vác fideszes polgármesterét választották meg. Azóta a Zöld Híd belső életéről hivatalosan keveset tudni.
Szerző