Okosnadrág segítheti a járást

Publikálás dátuma
2019.04.29. 10:20

Fotó: ZHAW
Agyvérzésen átesett és mozgásukban korlátozott emberek mobilitását segítő okosnadrágot mutattak be Svájcban.
A mozgásukban korlátozottak járását segítő „okosnadrágot” mutatott be a Zürichi Alkalmazott Tudományok Egyeteme (ZHAW). A prototípus segítheti például az agyvérzésen átesett és mozgásukban korlátozott pácienseket abban, hogy hétköznapjaikban továbbra is mobilak maradjanak.
A XoSoft nevű eszközt Eveline Graf és Konrad Stadler vezetésével fejlesztették ki. A „nadrág” legfontosabb alkotórészei a gumikötelek és tengelykapcsolók. Járáskor viselőjének testi ereje és mozgása megfeszíti a gumiköteleket, amelyek így energiát raktároznak. A tengelykapcsolók arról gondoskodnak, hogy ezt az energiát a megfelelő pillanatban leadják a XoSoft viselőjének, ezáltal segítsék a mozgást. 
A megfelelő pillanatot egy kontroller határozza meg, amelyet a prototípus esetében viselője egy hátizsákban a hátán hord. Szenzorokon keresztül kapja az információkat a mozgásról, algoritmusok segítségével értelmezi a járás módját és irányítja a kuplungokat. Ezeket páciensenként egyénileg helyezik el és irányítják. A XoSoft például érti, ha a páciens izombénulás miatt húzza az egyik lábát, és azt a megfelelő pillanatban megemeli.
A prototípus egyelőre még nem piacképes.
Szerző

A bűnözést is növeli a légszennyezettség

Publikálás dátuma
2019.04.27. 10:10
Illusztráció
Fotó: Fang xing/Imaginechina / AFP
A levegőt – is – szennyező mikroműanyagok a viselkedést, a hangulatot, a teljesítményt is negatívan befolyásolják, de még a bűnözés is nő a szennyezettebb területeken.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) statisztikái szerint a Föld lakosságának 91 százaléka él olyan területeken, ahol a szervezet által megszabott határnál magasabb a levegőszennyezés mértéke. Szintén a WHO szerint évente körülbelül hétmillió ember halála vezethető vissza a szennyezett levegőre. A levegőt – is – szennyező mikroműanyagok az elmúlt évek kutatási eredményei szerint sokkal károsabbak, mint eddig hitték, és nemcsak fizikailag, hanem a viselkedésünket, a hangulatunkat és a teljesítményünket, azaz a tanulmányi, illetve munkahelyi eredményeket is negatívan befolyásolják, sőt még a bűnözés is nő a szennyezettebb területeken – írta a Qubit.
Sefi Roth, a London School of Economics környezetgazdaságtan-professzora 2011-ben kezdte el tanulmányozni a levegőszennyezés kognitív hatásait. A mostani felmérés igazolta, hogy a diákok a legszennyezettebb napokon érték el a legrosszabb eredményeket a teszteken, és a legjobbakat pedig akkor, amikor legtisztább volt a levegő. A kutatók azt is megvizsgálták, hogyan alakult a diákok élete a felmérés után 8-10 évvel, ekkor is az derült ki, hogy a szennyezett napokon kitöltött teszteket írók rosszabb egyetemekre kerültek be, illetve alacsonyabb munkabérért dolgoztak, mint a tisztább levegőjű vizsganapot kifogó társaik. Ez azt jelenti, hogy ha a légszennyezettség az ember életének kritikus szakaszában történik, annak hosszú távú hatása is lehet.
Az eredményeket később a New York-i Columbia Egyetem kutatása is alátámasztotta: már létezik bizonyíték arra, hogy levegőszennyezettség rossz hatással van a munkavállalók produktivitására, legyen szó benti vagy kinti munkakörnyezetről. Ez olyan szennyezettségi szinteknél is megfigyelhető, amelyek a létező minőségi határokon belül vannak.  
Roth és csapata 2018-ban londoni bűnügyi statisztikákat is vizsgálva azt találta, hogy a szennyezettebb napokon szinte minden, kisstílű bűncselekmény előfordulási rátája megemelkedik. A kutatók a légmozgást is figyelembe vették, és így is azt látták, hogy amerre a szél fújja a szennyezett légtömeget, arra nő a bűnözés mértéke. Egy másik tavalyi tanulmány már a komolyabb bűncselekményeknél is kimutatta, hogy összefüggésben állnak a levegő szennyezettségével. A Columbia, a Harvard és a Michigani Egyetem közös kutatásában kilenc év bűnözési statisztikáját elemezték az Egyesült Államok több mint 9000 városát érintve. Amellett, hogy a legszennyezettebb városokban egyértelműen nagyobb volt a bűnözés, arra is rámutattak, hogy „a légszennyezettség hat fő bűnözési kategóriára is hatással volt”, például a gyilkosságra, a nemi erőszakra, a rablásra vagy az autólopásra. A kutatás során az egyes városoknál több mutatót is vizsgáltak, többek között a népsűrűséget, a munkanélküliség arányát, az átlagéletkort és a nemi eloszlást, de még így is a légszennyezettség volt a legfőbb tényező, ami a bűnözés mértékét befolyásolta.

Elég rágondolni

A negatív hatások kiváltásához nem is feltétlenül kell szennyezett területen élni – elég, ha rágondolunk. A munkahelyi és szervezeti kultúrát kutató Jackson Lu, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) docense a BBC-nek számolt be arról a kísérletről, amely során az alanyoknak egy súlyosan szmogos városról mutattak fotókat, és arra kérték őket, hogy képzeljék el, hogy ott élnek, majd mondják el, hogy éreznék magukat abban a környezetben. A teszt eredményeiből kiderült, hogy a résztvevők szorongóbbak és befelé fordulóbbak lettek a kért szituációba helyezkedve, és a kutatók szerint ez a két reakció remek táptalajt nyújt az agresszív és felelőtlen viselkedésnek. 
„Mindannyian ismerjük az önvédelmi mechanizmust, miszerint amikor idegesek vagyunk, sokkal esélyesebb, hogy valakinek behúzunk egyet, mint amikor nyugodtak vagyunk”

– mondta Lu.

Ennek azonban fizikai okai is vannak: a szálló porral szennyezett levegő belélegzésével kevesebb oxigén jut az agyba, ami fejfájást okozhat, és ez az orrba és a torokba jutó porszemcsék irritációjával együtt rontja a koncentrációs képességeket. Egy 2016-os kutatás szerint a súlyosan szennyezett levegő az emberi agy azon részét is károsíthatja, ami többek között az agressziószabályozásért, a figyelem-összpontosításért, a problémamegoldó gondolkodásért és a megfontolt, morális cselekvésért is felel.
A Greenpeace nemrég kiadott 2018-as adatai szerint Indiában és Kínában találhatók a világ legszennyezettebb városai. Az országokat tekintve Banglades, Pakisztán és India után Afganisztán, Bahrein, Mongólia és Kuvait következik, Kína csak a 12. helyen található. Európában Bosznia-Hercegovina (a világrangsorban 14.), Észak-Macedónia (15.), Koszovó (19.), Bulgária (24.), Szerbia (28.), Lengyelország (29.), Horvátország (30.), Csehország (35.), Románia (37.) és Szlovákia (40.) alkotja a top 10-et, de Magyarország is a nyomukban van a világ 43. legszennyezettebb levegőjű országaként. A városainkat tekintve Sajószentpéter, Miskolc, Kazincbarcika, Nyíregyháza és Dunaújváros az öt legrosszabb levegőminőségű város, Budapest a 12. helyen áll.
Szerző

Felmérés: egyre szomorúbb, dühösebb a világ

Publikálás dátuma
2019.04.26. 09:45
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Minden eddiginél búsabbak, dühösebbek az emberek szerte a világon, jóval inkább tele vannak félelemmel, mint valaha - derül ki a Gallup közvélemény-kutató intézetnek az érzelmek globális állapotáról készült éves felméréséből.
Mindhárom érzelem rekordszintre emelkedett 2018-ban. Az emberek arról is beszámoltak, hogy kevésbé stresszes az életük, ami azt jelenti, hogy 
a világ pontosan ugyanolyan siralmas, mint ahogy 2017-ben mérték,

amikor szintén rekordot döntött a kiábrándultság - olvasható a CNN honlapján.
A 2006 óta folytatott világfelmérésében a Gallup több mint 140 országban mintegy 151 ezer embert kérdezett meg érzéseiről 2018-ban. Háborúk, politikai válságok és humanitárius szükséghelyzetek jellemezték az elmúlt évet világszerte. Az interjúk készítésekor tízből négy ember arról számolt be arról, hogy előző nap sokat aggodalmaskodott, egyharmaduk stresszes állapotra panaszkodott és tízből három sok fizikai fájdalomérzésről beszélt. A megkérdezettek negyede volt bús, 22 százaléka dühös.
A legnegatívabb érzelműek Csád lakói. A közép-afrikai országot súlyos recesszió sújtja 2014 óta, és folyamatosan csökken az emberek életszínvonala, 15 millió lakosa közül hatmillió él mélyszegénységben. 
"A lakosok 72 százaléka mondta azt, hogy nehezen teremtette elő az élelmiszert az év bizonyos részében"

- olvasható a felmérésben.

A csádiak ráadásul nem fértek hozzá az internethez sem 2018 nagy részében, mivel a kormány leállította azt. A felmérés szerint Csád mellett a legnegatívabb érzelmű 10 ország között van Niger, Sierra Leone, Irak, Irán, Benin, Libéria, Guinea, a Palesztin Területek és Kongó.

Van pozitív is

Globálisan tízből hét ember számolt be örömről, érezte úgy, hogy kipihent, és mosolygott vagy nevetett a felmérés előtti napon. 87 százalékuk mondta azt, úgy érzi, tisztelettel bánnak vele. A legpozitívabb érzelműek a latin-amerikaiak. Paraguay a legpozitívabb, majd Panama, Guatemala, Mexikó, Salvador és Honduras következik, annak ellenére hogy ezekben az országokban nagy a szegénység és gyakoriak az erőszakos cselekmények. Bár nem mindig értékelhetik legjobbnak életüket a latin-amerikai emberek, de
"a világon mindenki másnál többet nevetnek, mosolyognak és éreznek örömöt"

 a jelentés szerint. Magas boldogságmutatóik részben 
"tükrözik a térség kulturális tendenciáját arról, hogy az élet pozitív dolgaira kell összpontosítani".

 Az ENSZ éves boldogságjelentésében általában a világ legboldogabb nemzetei a skandináv országok, ám a Gallup-felmérése az elégedettség mértékét Latin-Amerikában magasabb szintűnek találta.
Szerző