Ismét zárt ülésen tárgyalná a főváros a patkányirtási szerződést, de amúgy is nagy a titkolózás patkányügyben

Publikálás dátuma
2019.04.29. 14:36
A kép illusztráció
Fotó: Shutterstock
Egyik illetékes sem hajlandó kiadni Budapest patkányfertőzöttségének adatait.
Újra zárt ülésen döntene a főváros arról, hogy plusz 300 millió forintot adna a patkányirtással tavaly nyáron megbízott konzorciumnak – tudta meg lapunk. (Eredetileg a cég évente 260 millió forintért vállalta a patkányirtást Budapesten.) A múlt héten már a főváros közbeszerzési bizottsága elé került a Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes által jegyzett javaslat, ám akkor a fideszesek egy része nem ment el a szavazásra, míg az így többségbe került ellenzéki tagok nem engedték napirendre venni a javaslatot. Trippon Norbert a testület szocialista elnöke ezután bejelentette, hogy keddre rendkívüli ülést hív össze az ügyben. Egyúttal azt is közölte, hogy ő nyílt ülést akar, Szeneczey azonban zárt ülésen foglalkozna a témával. A főváros tavaly úgy döntött, hogy 47 év után lecseréli az addig Budapest világszínvonalon kimagasló, patkánymentes állapotát fenntartó Bábolna Bio Zrt.-t. A közbeszerzés nyertese, a négy vidéki cég által alkotott RNBH konzorcium akkor úgy nyerte meg a közbeszerzést, hogy aláígért a Bábolna Bio árainak. Nyár végétől azonban egyre több hír érkezett arról, hogy növekedőben van a fővárosi patkánypopuláció. December elején a Fővárosi Közgyűlés kormánypárti többsége megszavazta, hogy az eddigi patkányirtási szolgáltatási szerződési összegen felül egy plusz 650 millióval növeljék meg a főváros patkányirtásra fordítható költségkeretét. Ebből a pluszkeretből próbált a múlt héten a főváros lehívni mintegy 300 milliót a korábban az olcsó áraival győzött konzorciumnak.
Úgy, hogy közben hivatalosan most sem lehet tudni, hogy ténylegesen mekkora a főváros rágcsálófertőzöttsége.

Korábban a Fővárosi Kormányhivatal ismerte, illetve elvileg április végétől a Nemzeti Népegészségügyi Központ monitorozza havonta, hogy kerületenként hány épületben – objektumban – érzékelhető a patkányok jelenléte. Bár ezek az adatok teljesen nyilvánosak kellenének, hogy legyenek, sem a főváros, sem az RNBH konzorcium sem pedig a NNK nem reagált arra a kérésünkre, hogy beletekinthessünk ezekbe a jegyzőkönyvekbe. Szakértők szerint „patkányinvázióról” egyelőre nem lehet beszélni, tény, hogy némileg nőtt a fővárosi rágcsálók száma. Miközben az ügyből politikai kérdés lett - Karácsony Gergely, Tarlós István kihívója is kiállt amellett, hogy a főváros hozza nyilvánosságra a patkányfertőzöttségi adatokat. Tarlós István legújabb riposztjában arra hivatkozik, hogy szerinte a hivatalos bejelentések - "panaszok" - száma a rágcsálók észlelésében 2018 augusztusában érte el csúcsértékét, ma annak az egyharmada. A főpolgármesteri nyilatkozat azonban konkrétumokat nem közöl, az összehasonlítás pedig sántít: a patkányok szaporodási ciklusa éppenséggel nyáron-kora ősszel tetőzik, így az nem túl meglepő, hogy télre leesett a lakossági észlelések száma.
Témák
patkány
Frissítve: 2019.04.29. 15:52

Bukhatjuk a Norvég Alap 70 milliárdját, ha a kormány nem száll le a civilekről

Publikálás dátuma
2019.04.29. 14:34

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A bőkezű támogatás 10 százalékát kellene civil szervezeteknek juttatni, az Orbán-kabinet azonban nehezen viseli, hogy ezt a tizedet nem ők ellenőrzik.
Miután márciusban Norvégia és Ciprus megegyezett az EGT/Norvég Alapok 2014-2021-es időszakáról, a program honlapja szerint a 15 kedvezményezett ország közül Magyarország maradt az egyetlen, amellyel a norvégok nem kötöttek együttműködési megállapodást. Pedig mi lennénk az alapok egyik fő haszonélvezői, a jelenleg is futó hétéves ciklusban 214,6 millió euró (69,1 milliárd forint) fejlesztési pénz érkezhetne Magyarországra – írja Magyar Narancs hírportálja. A Narancs.hu kérdésére a norvég külügyminisztérium és a tárgyalásokért magyar részről felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) is megerősítette, hogy még nem született meg az együttműködési megállapodás. „Ennek legfőbb oka a civil alappal kapcsolatos véleménykülönbség” – tették hozzá a norvégok.
A civil szervezetek számára fenntartott alap a teljes, közel 70 milliárdos keretösszeg maximum 10 százaléka. Ennek az alapnak a donor országok (Norvégia mellett Izland és Lichtenstein) választják ki egy nyílt pályázaton, hogy ki legyen az adott célországban a pénzek kezelője, míg a fennmaradó összeget a fogadó kormány – esetünkben a magyar – oszthatja szét (például energiahatékonysági vagy örökségvédelmi projektekre, kutatásra vagy vállalkozások támogatására).

Megvédik az országot a pénzesőtől

„A civil alap kezelőjének függetlennek kell lennie a helyi, regionális és központi kormányzattól, politikai pártoktól és vallási szervezetektől. E mellett megfelelő tapasztalatot várunk el civil szervezeteknek szóló pályázatok lebonyolításában” – ismertette a követelményeket Per Bardalen Wiggen, a norvég külügy szóvivője. 
A magyar kormány azonban korábbi nyilatkozatok alapján az alapok civil részébe is beleszólást szeretne, de legalábbis „vétójogot” az alapkezelő kiválasztásánál.

Kormánypárti politikusok és a Fidelitas tagjai matricázták a nekik nem tetsző civil szervezeteket
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Az ITM ezúttal nem adott konkrét választ arra a kérdésre, miért csúszik a szerződés aláírása, csupán azt közölték, hogy „Magyarország diktátumok helyett partneri kapcsolat keretében, egyenlő feltételek mellett kíván együttműködni a donor államokkal”. Értjük, ugye: valaki adna 70 milliárdot az országnak, de mivel nem kormány nem irányíthatná a forráskiosztás 100 százalékát, ezért diktátumokról beszélnek. 
A hírportál felidézi, hogy az EGT/Norvég Alapok előző, 2009-2014-es ciklusában a civil alapot az Ökotárs Alapítvány-féle konzorcium kezelte Magyarországon. A norvégok elégedettek voltak a munkájukkal, a magyar kormány azonban Lázár János vezetésével a 2014-es választások után valóságos hadjáratot indított ellenük. A vád először az volt, hogy az Ökotárs pártokhoz kötődő, de legalábbis kormányellenes szervezeteket támogat. Később a kormányzati megszólalók pénzügyi visszaéléseket is felvetettek, de
hiába küldték rá az Ökotársra és néhány nyertes szervezetre a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt, a NAV-ot és a rendőrséget, az ügy vádemelésig sem jutott el.

Mindenesetre a kormány szeretné elkerülni, hogy ismét a velük szemben kritikus szervezetek jussanak pénzhez, annál is inkább, mert az előző norvég balhé óta még jobban felpörgött a civilellenes kampány. Jogi alapjuk azonban aligha van a civil pénzek befolyásolására, mivel az EU és a donor országok között az EGT/Norvég Alapok feltételeiről kötött szerződésben is szerepel, hogy a civil alapért a norvégok felelnek. Ha a kormány nem enged, az is elképzelhető, hogy a civil alap miatt a teljes 69 milliárd forintnyi támogatást elbukjuk. Az ITM abba próbál kapaszkodni, hogy – mint írják – „az Európai Unióval kötött megállapodások a finanszírozási mechanizmusok megvalósítására kötelezik a donor országokat”. Arra viszont nincs precedens, mi a teendő, ha a mechanizmus a fogadó ország ellenállása miatt nem tud megvalósulni.  
Szerző

Gyerekvetélkedő: magyarázd meg, hogy Mészáros Lőrinc miért sikeresebb Mark Zuckerbergnél

Publikálás dátuma
2019.04.29. 13:17

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
És egy migránsfeladat is akadt.
Évek óta megrendezik a nagykátai művelődési központban azt a vetélkedőt, amibe idén sajátos kortünetként felbukkant a politika, írja a hvg.hu. A résztvevő, 10-18 éves gyerekek és szülők megrökönyödésére a szombati oktatási-helytörténeti-játékos megmérettetésen többek közt a következőt feladatokat kellett teljesíteni: „Készítsetek interjút egy migránssal, aki elmeséli, hogy miért akar ő Magyarországra jönni, és miért jó neki, ha letelepedési kötvényt vásárol nálunk!” – szólt az a feladat, ami a legnagyobb felzúdulást váltotta ki szemtanúk szerint. A migránsos feladat mellett a tizenéves versenyzőknek a következő szerepjátékot adták:  játsszák el, hogy ők Mészáros Lőrinc és Mark Zuckerberg. Orbán Viktor felcsúti gázszerelőből a Forbes-listára feltörő barátjának arról kellett meggyőznie a Facebook-alapítót, miért ő sikeresebb az üzleti életben. (Emlékeztetőül: a hvg.hu korábbi videójában Mészáros még két éve azt találta mondani, hogy ő okosabb a Zuckerbergnél, ezért nő nagyobb ütemben a vagyona.) A szombati egész napos, 12 órás vetélkedőn az általános iskola, a civil szervezetek, a szakközépiskola és a művelődési központ csapata versengett egymással, a migránssal készített interjúra már estefelé került sor, de még ekkor is sok 14 év alatti gyerek volt ott a szemtanú szerint. Ezt a feladatot hallva a civilek által kiállított csapat egyik tagja állt fel, és kifogásolta, mondván, a gyerekeknek nem kell tudniuk, sőt jobb, ha nem is tudják, mi az a migráns és a letelepedési kötvény. A vitában végül a négyfős zsűri döntött: szavaztak, és 3-1 arányban végül törölték a konkrét feladványt. A zsűriben ülő fideszes önkormányzati képviselő a feladat ellen voksolt, ezek szerint ő is úgy érezte, hogy átléptek egy határt a politikai feladattal.
Szerző
Frissítve: 2019.04.29. 14:25