Keddig kell megérkezniük a papíralapú adóbevallási tervezeteknek

Publikálás dátuma
2019.04.30. 11:40

Fotó: Shutterstock
Az ügyfélkapuval rendelkezők ugyancsak április 30-áig kapnak értesítést az elektronikus tárhelyükre.
Máig kapják meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyilvántartásában szereplő címre a papíralapú adóbevallási tervezetet azok, akik kérték a postázást, valamint azok, akiknek nincs ügyfélkapujuk, de a tervezet ezer forintnál több visszatérítendő vagy befizetendő adót tartalmaz. Emellett, azok is kapnak levelet, akiknek a tervezetében a munkáltatók, kifizetők hiányos vagy téves adatközlése miatt ellentmondás van – közölte a NAV kedden az MTI-vel. A NAV tájékoztatása szerint a postai csomag általánosságban tartalmaz egy rövid, személyre szabott tájékoztatót, az adóbevallási tervezetet, az 1+1 százalékos rendelkező nyilatkozatot (18EGYSZA) és az annak visszaküldésére szolgáló válaszborítékot. Kiegészítő nyilatkozatot azok kapnak, akiknek a hibátlan tervezete visszaigényelhető vagy befizetendő adót tartalmaz – tették hozzá. Akik egyetértenek a tervezettel, azoknak nem kell módosítaniuk annak tartalmát, a visszaigényelhető adót tartalmazó tervezet esetén elég a kiegészítő nyilatkozatot aláírva visszaküldeniük, amelyben kiválasztható, hogy a visszaigényelhető összeget a NAV postai úton vagy átutalással juttassa el. A nyomtatvány kitöltésével és visszaküldésével válik a bevallási tervezet érvényes bevallássá, az összeg kiutalása a beérkezés időpontjától számított 30 napon belül megtörténik. Ha befizetendő adót tartalmaz a tervezet, a csatolt kiegészítő nyilatkozaton jelölhető a részletfizetés. Szintén feltüntethető, hogy az adózó melyik önkéntes pénztárhoz kívánja a rendelkezés összegét utaltatni, ha több pénztárnak is tagja volt. Akik egyetértenek a tervezettel és kiegészítő nyilatkozatot sem kaptak, nem kell tenniük semmit – őstermelők és áfás magánszemélyeken kívül – a tervezetből automatikusan bevallás lesz. Azok viszont, akik nem értenek egyet a tervezetben szereplő adatokkal, a 18SZJA bevallást kell benyújtaniuk május 20-ig, mivel a papíralapú tervezet adatait nem lehet módosítani. A NAV kiemeli: a mezőgazdasági őstermelők új lehetőségként nyilatkozhatnak arról, hogy az e tevékenységből származó bevételük nem haladta meg a 600 ezer forintot. Kiegészítő nyilatkozat csak akkor tehető, ha a tervezet tartalmaz minden olyan jövedelmet, amelyről bevallást kell benyújtani. Tájékoztató levelet kapnak azok, akikkel kapcsolatban nem érkezett kifizetői, munkáltatói adatszolgáltatás a NAV-hoz, ezáltal számukra nem készült tervezet, de kérték annak postai kiküldését. Az ügyfélkapuval rendelkezők – ugyancsak április 30-áig – értesítést kapnak az elektronikus tárhelyükre, ha a webes felületen nem nézték meg az adóbevallási tervezetüket, de van fizetendő vagy visszaigényelhető adójuk, vagy a NAV rendelkezésére álló adatokban hiányosság, ellentmondás tapasztalható – írták.
Szerző
Témák
NAV adóbevallás
Frissítve: 2019.04.30. 11:45

Elfogyott a szabad munkaerő, jöhetnek a robotok

Publikálás dátuma
2019.04.30. 08:00

Fotó: AudiAG
A dolgozók harmada olyan feladatokat végez munkája során, ami könnyen automatizálható lenne, a cégek harmada azonban nem költ ilyen fejlesztésekre. Eközben a szabad munkaerő lényegében elfogyott.
A hazai cégek 99 százalékánál legalább egy olyan munkavállaló dolgozik, akinek a feladata automatizálható lenne, a vállalkozások 83 százalékánál pedig három ilyen munkakör is van. Ez derült ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézetének 6781 vállalatot vizsgáló kutatásából. Az automatizálható területek közé elsősorban az adminisztratív, az adatgyűjtés és -feldolgozási, az értékesítési és ügyfélszolgálati feladatokat soroltak, valamint az olyan nehéz vagy egészségre káros fizikai munkákat, amelyeket robotok hatékonyabban végezhetnek el. Nem automatizálható munkának pedig azokat az összetettebb feladatokat tekintették, amelyek megoldása emberi kreativitást, vagy a társas kapcsolatokban való jártasságot kíván. A kutatás alapján a magyarországi cégek automatizációs potenciálja magas, hiszen vállalkozásonként átlagosan a munkavállalók harmada dolgozik automatizálható munkakörökben. Ennek ellenére a cégek csupán kétharmada hajtott végre  automatizációs vagy digitalizációs fejlesztést az utóbbi három évben. A legkevésbé a kisvállalkozások költenek ilyesmire, míg a külföldi tulajdonú, a nagyobb létszámú, és az ipari cégek inkább szánnak erre pénzt. A fejlesztések során elsősorban a termelésre koncentrálnak, harmaduk az adminisztráció, illetve a pénzügy és számvitel területén digitalizált. A vállalatok harmada ugyanakkor az elmúlt három évben egyáltalán nem foglalkozott az automatizálással és a digitalizációval, és a következő három évben sem tervez ilyesmit. Ezen cégek vezetőinek túlnyomó része – 40 százaléka - úgy gondolja, hogy nincs szükség ilyen fejlesztésre. Forráshiányról 14 százalékuk, túl magas költségekről 10 százalékuk panaszkodott. Eközben a hazai munkaerőpiac egyre jelentősebb munkaerőhiánnyal küzd, a foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatok mégsem tudnak már érdemben javulni. A KSH legfrisebb adatai szerint a január–márciusi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 497 ezer fő volt, a munkanélküliségi ráta pedig 3,6 százalék. Ez azt jelenti, hogy az előző három havi átlaghoz képest nem változott sem a foglalkoztatottak száma, sem a munkanélküliségi ráta. A magyar munkaerőpiac egyre inkább beleütközik a foglalkoztatás további bővülésének korlátjába: a munkanélküliség szinte egyáltalán nem, és a foglalkoztatás is csak minimálisan araszolva tud elmozdulni pozitívabb irányba - kommentálta az adatokat Horváth András, a Takarékbank elemzője. A foglalkoztatási ráta ugyanakkor szerinte legalább 4 százalékponttal javítható lenne, ami további 250-300 ezer új, betöltött álláshelyet jelentene. A hazai munkapiacon azonban már csak a nagyon nehezen foglalkoztatható és teljesen képzetlen munkaerő maradt szabadon, szakpolitikai beavatkozás és az oktatásba minden eszközzel történő bekényszerítés nélkül ezért nem várható érdemi előrelépés és további bővülés – hangsúlyozta az elemző. Úgy vélte: a stagnálásközeli helyzet mindaddig fennállhat, amíg a hazai bérek el nem érik azt a szintet, ami már az unión belül is vonzóvá teszi a hazai munkaerőpiacot. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője arra mutatott rá: az állástalanok aránya lényegében egy éve ezen a szinten mozog, mivel a magyar gazdaság - a jelenlegi munkaerőpiaci struktúra mellett - elérte a teljes foglalkoztatottság szintjét. Jelentősebb munkaerőpiaci reformok nélkül nem lát érdemi teret a ráta további csökkenésére, ezért átlagosan 3,6 százalékos munkanélküliséget prognosztizál az egész évre. Az előző hónapok kicsit alacsonyabb mutatói után a 70 százalék közelébe emelkedett foglalkoztatási ráta tekintetében Virovácz Péter szintén nem számít drasztikus javulásra, mivel a magyar munkaerőpiacon még potenciálisan bevonhatók köre mára jelentősen beszűkült. Erre utal szerinte az is, hogy a közfoglalkoztatotti létszám sok éves mélypontra, 121 ezer főre esett. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma eközben egy év alatt 87 ezer fővel emelkedett, ám a növekedés mértéke itt is jelentősen lelassult a korábbiakhoz képest.   
Szerző

323,24 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.04.30. 06:38
Képünk illusztráció
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Minimálisan erősödött a forint jegyzése kedd reggelre a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizakereskedelemben hétfő estéhez képest.
Az euró árfolyama a hétfő esti 323,28 forintról 323,24 forintra gyengült reggel fél hét körül. A dollárt a hétfő esti 289,17 forint után 288,94 forinton, a frankot pedig 283,54 forintot követően 283,40 forinton jegyezték kedden reggel. Az euró árfolyama nem változott érdemben a dollárral szemben, hétfő este 1,1180 dolláron, kedden kora reggel 1,1184 dolláron jegyezték. 
Szerző
Témák
forint euró dollár