Tudomány;felmérés;MTA;bulinegyed;

- Közvécének tartják a lakók a bulinegyedet

Interjúkon és helyszíni megfigyeléseken alapuló felmérést készítettek az MTA Szociológiai Intézetének és a Corvinus kutatói a „túlturistásodott” budapesti bulinegyedről.

A „túlturistásodás” fogalma a Felelős Turizmus Partnerség szerint olyan turistacélpontokat jelent, „ahol a vendéglátók, a vendégek, a helyiek vagy a látogatók úgy érzik, túl sok a látogató, és az életminőség a környéken vagy az élmény elfogadhatatlan mértékben leromlott”.  Nemrégiben megjelent sajtójelentések szerint

Budapest az ötödik leginkább túlturistásodott város Barcelona, Velence, Amszterdam és Milánó után.

A negatív hatásokat leginkább a VI. és VII. kerületbeli bulinegyedben lakók érzik, ahol az éjszakai gazdaság jelentős tényező a helyi lakosság életminőségének csökkenésében – derült ki az MTA Szociológiai Intézetének és a Corvinus kutatói kutatóinak 2017-ben végzett, kérdőíves, illetve mélyinterjús vizsgálatából.

A megfigyelések szerint a bárok átlagos látogatói a 20–30 éves korosztályból kerülnek ki, és a vendégek 70 százaléka külföldi turista. A bárokban dolgozókkal készült rövid beszélgetésekből kiderült, hogy a kerület a szórakozást és az alkoholfogyasztást jelenti a fiatalabb generációk számára, és hogy a turisták a romkocsmák miatt érkeznek. A megkérdezettek között valóban magasabb volt azoknak az aránya, akik a romkocsmák miatt látogattak Budapestre (60,1%), mint akik a kulturális örökség miatt érkeztek (42,7%). Emiatt az árak is jelentősen emelkedtek, és kevesebb helyi engedheti meg magának, hogy a bárokban és az éttermekben fogyasszon, vagy szívesebben mennek a kerületen kívülre. Egy alkalmazott hiányolta is a helyieket, úgy fogalmazott: 

„néha hiányzik, hogy kapcsolatot tudjak teremteni a helyi vendégekkel.”

A kutatás szerint számos tényező vezetett a lakossági elégedetlenséghez és a túlturistásodás elleni ellenállás növekedéséhez, például a növekvő tömeg, az utcai bűnözés, a piszok és szemét, a részegség, éjszakai zaj, utcai vizelés és az emelkedő árak. Az 50 évesnél idősebbek jobban érzékelik ezt, mint a 30 alattiak, és a megkérdezett lakók 18 százaléka úgy tervezi, hogy ezek miatt a problémák miatt elköltözik a kerületből. Sokan arról panaszkodtak, hogy a környék

„egy nagy közvécé lett”,

zavarja őket a szemetelés, a prostitúció és a hajléktalanság. Sokan elmondták, hogy bár túl sok a turista a környéken, nem volt velük rossz tapasztalatuk. Minden csoport biztonságban érzi magát Budapesten, és viszonylag biztonságban éjszaka a kerületben.

A helyzet javítása érdekében a helyiek többek között a magasabb színvonalú takarítást javasolták. Jobb közvilágítást és tömegközlekedést elsősorban a női válaszadók szeretnének, minden bizonnyal a biztonság miatt. Az idősebb és a többet költő válaszadók úgy gondolták, több taxira lenne szükség. Az idősebb válaszadók azt is megfogalmazták, hogy nagyobb rendőri jelenlétre lenne szükség, és többen támogatták közülük a vendéglátóhelyek éjszakai bezárását. A fiatalabb válaszadók inkább több éjszakai boltot és több közvécét szerettek volna látni.

A szakértői interjúkban a kerületi kulturális vonzerejének jobb reklámozását és további szabályozást javasoltak a biztonság, a bűnözés és a feketepiac problémájának kezelésére és a lakók és a turizmus közötti jobb egyensúly megteremtésére. Az érdekeltek közötti jobb kommunikációra és egy központi ügynökségre is szükség lenne a desztináció menedzseléséhez és az imázs fejlesztéséhez. Úgy vélik, a kocsmatúrákat szigorúbban kéne ellenőrizni, és a sörbiciklik betiltását helyes lépésként értékelték – olvasható az MTA honlapján.

A polgármester azzal indokolta a döntést, hogy ő már levont minden következtetést.