A méz ára idén sem emelkedik, ellentétben az önköltséggel, az előző évhez képest, főleg a nemzetközi piacokat elöntő olcsó kínai termék miatt. Az Európába irányuló átlagosan 100 ezer tonnás ázsiai méz a piaci forgalom majd’ 50 százalékát adja, s így meghatározza az árakat – mondta Bross Péter, a 20 ezer méhészt és 1,2 millió méhcsaládot képviselő Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke a 25. jubileumi Méhek napja rendezvényén. A nyomott átlag import méz ár alatt 30 százalékkal értékesítik a kínaiak a terméküket. Az alacsony ár egyik magyarázata, hogy a szakma szerint ezek a mézek nem nektárból készülnek.
A hazai méz fogyasztás eléri az évi 1 kilogrammot, ami az elmúlt 5 évben ugyan stagnált, de a 30 évvel ezelőtti mennyiség kétszerese – jegyezte meg a Népszava kérdésére az egyesület elnöke. Az átlagosan 25-30 ezer tonna magyar mézből 15-20 ezer tonnát értékesítenek a termelők főleg az uniós tagállamokban, elsősorban Németországban, Franciaországban, Olaszországban.
A világ élelmiszer termelésének 75-76, az európai növényfajok 84 százaléka függ a fenntartható mezőgazdaság zálogától, a mézelő a házi és vad méhektől, és a globális élelmiszerpiacon évente mintegy 150 milliárd euró. Nagyjából 200 milliárd dollár közvetlen hasznot hajtanak a beporzással, méztermeléssel ezek a rovarok. Az ökológiai katasztrófa mellett gazdasági károkat is jelentene, ha eltűnnének a méhek. A méhészek árbevétele éves szinten nagyjából 25 milliárd forint, de a beporzással becslések szerint 60-70 milliárd forintos hasznot hajtanak a méhek, méhészetek a mezőgazdaságnak – említette Bross Péter.
A méhek pusztulása, ha nem is olyan drámai mértékben, mint például az Amerikai Egyesült Államokban, de Magyarországon is megjelent. Tavaly több megyében figyelték meg a mézgyűjtő rovarok tömeges elhullását. A Nemzeti Élelmiszer-lánc Biztonsági Hivatal (NÉBIH) vizsgálatai még nem zárultak le, de annyi bizonyosnak látszik, hogy a külön-külön a méhekre veszélyt nem jelentő növény védőszerek együttes hatása végzetes lehet.
Ezért a kormány a tömeges méhhalálért elsősorban felelőssé tett egyes növényvédő szerek használatának szigorításáról, illetve a neonikotikumokat tartalmazó csávázószereket kivonásáról, betiltásáról döntött – közölte Nagy István, földművelésügyi miniszter, maga is méhész. A kormány stratégiai megállapodást kötött az OMME-l a támogatásokról. Emellett a
Földművelésügyi Minisztérium (FM) kidolgozta az online permetezési naplót is magába foglaló nyomon követési rendszer koncepcióját. Ez valós idejű nyilvántartást fog adni – tette hozzá Nagy István.
