Könnyebb és olcsóbb lett embert kirúgni

Publikálás dátuma
2019.05.01. 08:29
A tűző napon rövid idő alatt az elviselhetőség határa fölé kúszik a higanyszál
Fotó: Népszava
A szakszervezetek szerint a Fidesz nemsokára újból hozzányúl a Munka törvénykönyvéhez, hogy még jobban kiszolgáltassa a dolgozókat a munkaadóknak.
Tisztességes bért, napi legfeljebb nyolcórás munkaidőt, ötnapos munkahetet, s általában is több jogot követel a munkavállalóknak és a szakszervezeteknek a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) a munka ünnepe alkalmából kiadott nyilatkozatában. A szövetség követeli a munka törvénykönyvének módosítását, hogy az a mostaninál sokkal jobban vegye figyelembe a munkavállalók érdekeit, valamint a túlórára vonatkozó "rabszolgatörvényt" vonja vissza a kormány. Követelik a minimálbér megemelését legalább kétszámjegyű mértékben, valamint azt, hogy állítsák vissza a cafeteriát és rendezzék a közszféra béreit. Követelik továbbá a sztrájkjog újraszabályozását, érdemi párbeszédet és előzetes egyeztetést a dolgozókat érintő törvények módosításánál, valamint egy rugalmasabb nyugdíjrendszer kidolgozását, méltányos nyugdíjemelést. "Európai bért követelünk a dolgozóknak, s a nemzetközi normáknak megfelelő jogokat a szakszervezeteknek" - írták. A szövetség szerint a közszolgáltatások területén nagyjából lehetetlenné tették a sztrájk bevetését, évek óta nem sikerült előre lépni az egészséget fokozottan veszélyeztető munkakörökben dolgozók korkedvezményes nyugdíja ügyében, valamint a versenyszférában megjelent a "rabszolgatörvény", amely szerint akár hatnapos is lehet a munkahét. A közszolgák ugyancsak sokat veszítettek egy nemrégiben elfogadott törvénymódosítás miatt, mert egyebek mellett odalett a fizetett ebédidő, és elbukták a rendes szabadságuk egy részét - tették hozzá. A szövetség közleményében azt írta: a rendszer egyik legvitatottabb eleme a 2012-től hatályos munka törvénykönyve, amely "alaposan megnyirbálta a dolgozók és a szakszervezetek jogait". "Könnyebb és olcsóbb lett az embereket kirúgni, megszűnt az érdekképviseletek vétójoga, és a munkavédelem területén is korlátozták a beleszólási lehetőségüket, miközben a munkahelyi balesetek száma folyamatosan emelkedik" - írták hozzátéve: lehet május elsején ünnepelni, de ezekről az ügyekről nem szabad megfeledkezni, és ez a nap alkalmat kínál arra, hogy a követeléseiket megismételjék, erőt mutassanak. Erre szerintük szükség is lehet, mert a munka törvénykönyve újabb módosítására készül a Fidesz, hogy "tovább csorbítsa a jogainkat".
Szerző

Plakátpert indított az MSZP, és a Kúria neki adott igazat

Publikálás dátuma
2019.05.01. 08:20
Jobbra dől az MSZP plakátja, pedig a szocialisták balra fordulnának, és kiszabadulnának „Gyurcsány csapdájából” FOTÓ: VAJDA JÓZS
A döntés értelmében az ellenzéki pártnak nem kell sok ezer forint közterület-használati díjat fizetnie a "közvilágítást biztosító oszlopokra" kihelyezett kampányhirdetésekért.
Közterület-használati díj megfizetése fejében helyezhette volna ki választási plakátjait az MSZP a budapesti oszlopokra, ám a párt perre vitte a kérdést, a Kúria kedden meghozott döntésének értelmében a szocialistáknak adott igazat. Választási plakátokat akart kihelyezni az MSZP a főváros különböző oszlopaira, csakhogy egy tavalyi törvénymódosítás értelmében ez csak úgy lehetséges, ha a párt erre engedélyt kér az oszlop tulajdonosaitól, írja az index.hu.  Villanyoszlop esetén ez az Elmű, míg a közvilágítást biztosító oszlopok egy olyan céghez, egy B. B. D.- és K. Kft.-hez tartoznak, amely voltaképpen a fővárosi önkormányzathoz tartozik. Az MSZP ezért még áprilisban levelet írt a két cégnek, arra kérve őket, hogy mint tulajdonos, engedélyezzék a plakátok elhelyezését. A B.B.D.és K. válaszlevelében azt írta, hogy engedélyezi ugyan, de ehhez a Fővárosi Önkormányzattól is engedélyt kell kérnie az MSZP-nek, ezen felül pedig közterület-használati díjat is fizetnie kell. Ez nem olcsó mulatság, plakátonként 9 és 16 ezer forintot kellene fizetni havonta. Az MSZP ezért úgy döntött, hogy a Kúria állásfoglalását kéri, amely kedden hozott döntésében az ellenzéki pártnak adott igazat, és kimondta: az oszlopokon történő plakátelhelyezés választási kampány idején nem köthető közterület-használati engedélyhez és díjhoz, a közterület-használatról szóló szabályok csak az önálló hirdető-berendezések és óriásplakátok esetén alkalmazhatók. Magyarul arról van szó, hogy azoknál a berendezéseknél kérhetnek közterület-használati díjat, amelyek kifejezetten hirdető-berendezések (például egy óriásplakát kihelyezésére szolgáló tábla), csakhogy az oszlopok nem ilyenek.
Szerző
Frissítve: 2019.05.01. 08:52

Kásler menesztette a Budapest program miniszteri biztosát

Publikálás dátuma
2019.05.01. 08:04
Kásler Miklós vázolta fel a terveket
Fotó: Szalmás Péter / Népszava
Pedig Cserháti Péter régi motoros az államigazgatásban.
Nem hosszabbították meg Cserháti Péter, az Egészséges Budapest Programért (EBP) felelős miniszteri biztos április 30-án lejárt megbízatását – értesült a Medicalonline szakportál. A lap emlékeztet: Cserháti Péter a második Orbán-kormány megalakulása óta lát el különféle feladatokat az államigazgatásban. 2010-ben Szócska Miklós mellett helyettes államtitkárként vitte az ügyeket, majd 2013-ban miniszteri biztossá nevezték ki. 2016-tól hozzátartozott az Egészséges Budapest Program, azaz ő felelt a fővárosi ellátórendszer megújításával kapcsolatos teendőkért. A hozzá kapcsolódó feladatokat a kormány két évvel ezelőtt kezdte szétbontani. Ennek első lépése volt, amikor 2017-ben Bedros J. Róbertet, a Szent Imre kórház főigazgatóját bízták meg az újonnan épülő budai centrum kórházzal kapcsolatos feladatokkal. Bedros miniszterelnöki biztosi megbízatása mellé kapott a kormánytól az új centrum kórház beruházási feladatainak gördülékenyebbé tételéhez egy állami tulajdonú zárt körű részvénytársaságot 720 millió forintos induló tőkével. A másik nagy centrummal, a Honvéd Kórházzal kapcsolatos fejlesztések eleve a honvédelmi tárcához tartoznak, ott is működik a beruházáshoz egy projektcég. E két nagy projekt leválasztása után Cserháti Péternek az Egészséges Budapest Programból a Dél-Pesti Centrum kórház kialakítása, és a főváros egyéb egészségügyi intézményeinek megújításával kapcsolatos teendők maradtak. Ám itt nem nagyon siettek a projektcég megalakításával. Majd idén március elsején az állam százszázalékos tulajdonában lévő Gálfi Béla Gyógyító és Rehabilitációs Közhasznú Társaságból, ami nem egyéb mint a pomázi pszichiátriai rehabilitációs intézet, egy új céget hoztak létre, az Urbs Pro Patiente Kft.-t. Ez utóbbi már mint az EBP projektcége működik. A társaság egyik ügyvezetőjeként április kilencedikén Cserháti Pétert is bejegyezték. Két hét múlva pedig már ismert tény volt, hogy Cserháti miniszteri biztosi kinevezését nem hosszabbítja meg a miniszter és úgy tudni, hogy a projektcég ügyvezetői teendői alól is felmentik. Helyére Tóvízi Attila, 39 éves villamosmérnök kerülhet, ami azért nem igazi meglepetés, mert ő már januárban kapott egy olyan miniszteri biztosi megbízást, hogy koordinálja a Kásler tárcájához tartozó gazdasági társaságok, háttérintézmények beruházásait, felügyelje a közbeszerzéseiket. A kinevezése óta ez azért nem keltett viszályt a Budapest program ügyeit illetően, mert Cserháti Péter megbízatása alatt még csak a szakmai tervezés zajlott, és az igazi pénzköltés nem kezdődhetett el. Tóvizi Attila miniszteri biztossága előtt vállalkozó volt, egyebek mellett egy Pomázon bejegyzett cég tulajdonosaként luxus autókölcsönzőt működtetett. 
Szerző
Témák
egészségügy
Frissítve: 2019.05.02. 09:56