30 éves a pancsen láma, Tibet ellopott gyermeke, de senki nem tud róla semmit

Publikálás dátuma
2019.05.08. 08:00

Fotó: RAVEENDRAN / AFP
Hatévesen a világ legfiatalabb politikai foglyaként elhurcolták, majd nyoma veszett. A napokban tölti be 30. évét a tibeti buddhizmus második legfontosabb méltósága, a pancsen láma, de sorsáról Kína továbbra is hallgat.
Gedun Csöki Nyima tibeti kisfiút szüleivel és testvéreivel együtt 1995. május 17-én ismeretlen helyre szállították a kínai hatóságok. A száműzetésben élő dalai láma három nappal korábban benne ismerte fel a pancsen láma (jelentése: „a nagy tudós”) reinkarnációját. Elődje éveket töltött börtönben, szabadulása után is bírálta a pekingi vezetést, és gyanús körülmények között, feltehetőleg mérgezésben halt meg 1989-ben. A tisztség kulcsfontosságú a lélekvándorlásban hívő buddhistáknál: viselője nevezi meg a legfőbb tanító, a dalai láma („a bölcsesség forrása”) utódját. Csaknem negyedszázad telt el a gyermekrablás óta, de a fiatalemberről azóta sem árulnak el érdemlegeset. Az ezredfordulón Robin Cook brit külügyminiszternek, érdeklődésére, két fényképet mutattak kínai diplomaták. Az egyiken egy fiú pingpongozik, a másikon írásjeleket rajzol egy táblára – az utóbbin az arca sem látszott –, ráadásul a fotókat nem kapta meg a vendég, csak egy pillantást vethetett rájuk. Amikor a fiatalember nagykorú lett, közölték róla, hogy „egészsége kiváló, normális és boldog életet él, jó oktatást kap”. Eltűnésének huszadik évfordulóján a szokásos általánosságokat annyival toldották meg, „nem akarja, hogy háborgassák”. Titok, hol él, mit tanul, és hogy szerzetessé szentelték-e, ami pedig még fontos lehet. Felnőtt arcát sem ismerjük. Harmincadik születésnapjára igazságügyi szakértők segítségével fantomképet készítettek róla, egyetlen fennmaradt gyerekkori fotója alapján. A tibeti emigránsok központjában, az észak-indiai Dharamszala híres szentélyénél tábla emlékeztet „Tibet ellopott gyermekére”. 
Kína tehát a markában tartja a fiatalembert, és türelmesen várja a 83 éves dalai láma halálát. A vallási vezető 1959-ben menekült át Indiába, miután Mao katonái vérbe fojtották a kommunista uralom elleni lázadást az ősi tibeti fővárosban, Lhászában. A himalájai ország hivatalosan a Kínai Népköztársaság autonóm területe, de valódi önállóság nélkül. Az elnyomás számos esetét, változatos formáit tartják nyilván jogvédők. Peking szemében az emigráns vezető ellenséges szeparatista. Tárgyalni sem hajlandók vele, próbálják eljelentékteleníteni. Csekély sikerrel. A dalai láma az évtizedek alatt nemzetközi spirituális tekintély lett, halk szavára sokan figyelnek. A tibetiek helyzetét gyakran hasonlítják a kétezer évvel ezelőtti zsidóságéhoz. Az anyaországból elüldözött közösségeik szétszóródtak, de a diaszpórának világszerte jelentős a hatása a befogadó társadalmakra. A dalai láma lemondott amúgy is jelképes politikai tisztségéről, átadta az emigráns kormány vezetését, hogy felkészítse népét a halála után várható zavaros helyzetre. Majdani utódját a hagyomány szerint Tibetben kellene keresni, ám az idős tanító nemrég a Reuters hírügynökségnek úgy nyilatkozott, ha száműzetésben hal meg, akkor a lelke is újjászülethet külföldön. Előfordulhat, hogy Kína és az emigráció más-más jelöltet ismer el reinkarnációként, és egyszerre két dalai láma lesz – ahogy a középkori Európában léteztek ellenpápák. Nem tudjuk, ebben a játszmában Peking milyen szerepet szán a pancsen lámának. Kiszámíthatatlan, kivé formálódott a fogságban Gedun Csöki Nyima. A hívek a buddhista tanításból merítenek reményt, ahogy egy szerzetes fogalmazott: „Fogságban tarthatják a testet, de az elnyomás nem uralkodhat az elme és az akarat fölött.”
Témák
Tibet
Frissítve: 2019.05.08. 11:21

Elengedte túszait a franciaországi fegyveres támadó

Publikálás dátuma
2019.05.07. 22:08
illusztráció
Fotó: Shutterstock
A 17 éves túszejtő egy francia televízió szerint a sárgamellényesek csoportjához tartozik.
Valamennyi túszát elengedte az a 17 éves fegyveres, aki négy nőt ejtett túszul kedd délután a dél-franciaországi Toulouse-hoz közeli Blagnac egyik dohányboltjában - közölte a francia rendőrség. Az első nőt este 8 órakor, a további három túszt félórával később engedte el a gyanúsított, aki továbbra is a dohányboltban van, elbarikádozta magát.  A 17 éves gyanúsítottat köztörvényes bűncselekmények miatt ismeri a rendőrség, valamint a francia kormány adó- és gazdaságpolitikája ellen öt hónapja tüntető 
sárgamellényes mozgalom egyik megmozdulásán is előállították már.

A BFM hírtelevízió értesülése szerint a depresszióval kezelt támadó a túsztárgyalóknak azt mondta, hogy a „sárgamellényesek fegyveres csoportjához” tartozik.  A túszejtés délután 4 óra 20 perckor kezdődött, a támadásban senki nem sérült meg, a rendőrség kizárta, hogy terrortámadás történt.
Szerző
Témák
Franciaország

Trump telefonon egyeztetett a dél-koreai elnökkel az atomfegyver-mentesítésről

Publikálás dátuma
2019.05.07. 21:41

Fotó: SAUL LOEB / AFP
Az elnök már a Twitteren jelezte: „lesz megállapodás Észak-Koreával”.
Donald Trump telefonon egyeztetett Mun Dzse In dél-koreai elnökkel az Észak-Korea atomfegyver-mentesítése érdekében teendő lépésekről - jelentette be kedd délután a Fehér Ház. Az egyeztetés még a hét végén volt, de az amerikai elnöki hivatal csak kedden adott róla tájékoztatást. A közlemény szövege szerint 
„a két vezető megvitatta a közelmúlt fejleményeit és azt, hogy hogyan érhető el Észak-Korea végleges és teljes körűen ellenőrizhető atomfegyver-mentesítése”.

Phenjan a hét végén fegyverkísérleteket hajtott végre, amelyeket az észak-koreai állami hírügynökség „csapásmérő gyakorlatoknak” nevezett. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter erre reagálva vasárnap azt mondta: ezek a fegyverek az Észak-Korea melletti vizekben landoltak, és nem jelentettek veszélyt az Egyesült Államokra, Dél-Koreára vagy Japánra.   „Tudjuk, hogy ezek rövid hatótávolságú rakéták, és nem interkontinentális ballisztikus rakéták voltak” - fogalmazott egy televíziós interjúban az amerikai diplomácia irányítója.
Trump pedig szombaton - közvetlenül a fegyverkísérletek híre után - Twitteren azt írta: „lesz megállapodás Észak-Koreával”.

A Yonhap dél-koreai hírügynökség tájékoztatása szerint a Trump és Mun Dzse In közötti beszélgetés mintegy 35 percig tartott, és a felek megvitatták az Észak-Koreának nyújtandó élelmiszersegély kérdését is.
Szerző
Témák
Trump atomfegyver
Frissítve: 2019.05.07. 21:42