Lehetséges az amerikai katonai beavatkozás Venezuelában

Publikálás dátuma
2019.05.01. 16:52

Fotó: ANDREW CABALLERO-REYNOLDS / AFP
Mike Pompeo kiemelte, hogy Washington a békés hatalomátadást részesítené előnyben, de szükség esetén katonai úton vetnének véget a felfordulásnak.
Az Egyesült Államok szükség esetén kész a katonai beavatkozásra Venezuelában, hogy véget vessen a felfordulásnak - jelentette ki Mike Pompeo szerdai televíziós interjújában.   „Lehetséges a katonai beavatkozás. Ha erre lesz szükség, az Egyesült Államok megteszi” - mondta a tárcavezető a Fox Business Network műsorában. Pompeo ugyanakkor hangsúlyozta, hogy 
Washington a békés hatalomátadást részesítené előnyben a latin-amerikai országban.

Donald Trump  nemzetbiztonsági tanácsadója, John Bolton szerint Pompeo a nap folyamán orosz hivatali partnerével, Szergej Lavrovval készül telefonon egyeztetni a venezuelai válság miatt Moszkva és Washington között kialakult feszültségekről. Bolton nem részletezte, hogy az Egyesült Államok mennyit tud a venezuelai elnök terveit illető orosz beavatkozásról, de leszögezte,
Oroszország ténykedése nem kívánatos. „Ez a mi féltekénk”

- hangoztatta az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója a Fehér Ház előtt összesereglett újságíróknak. Ez nem az a hely, ahol az oroszok beavatkozhatnak. Ez hiba a részükről, és ez nem fogja a kapcsolatok javulását szolgálni” - fűzte hozzá Bolton.  Az amerikai külügyminiszter kedd este a CNN hírtelevíziónak adott interjújában azt állította: 
„Nicolás Maduro venezuelai elnök aznap készen állt arra, hogy elhagyja az országot és Kubába meneküljön, de Moszkva maradásra bírta.”

Juan Guaidó ellenzéki vezető kedden felhívást intézett a hadsereg tagjaihoz, hogy segítsenek eltávolítani a hatalomból Nicolás Maduro elnököt, ám a jelek arra mutatnak, hogy felszólítása nem talált követőkre. A venezuelai elnök és Vladimir Padrino védelmi miniszter kedden este közösen jelent meg a többségében a kormány finanszírozta Telesur televízióban, és Maduro bejelentette, hogy a hadsereg továbbra is mellette áll. Az elnök közölte: államcsínykísérletet hiúsítottak meg.
Szerző
Témák
Venezuela

Ötven hetet kapott Julian Assange Londonban

Publikálás dátuma
2019.05.01. 14:14

Fotó: JUSTIN TALLIS / AFP
Ez csak egy mellékbüntetés, mert nem jelent még hét évvel ezelőtt a tárgyalásán.
Ötven hét börtönbüntetésre ítélte szerdán egy londoni bíróság Julian Assange-t, a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítóját a szabadlábon védekezés fejében megszabott bírósági megjelenési kötelem hét évvel ezelőtti megszegése miatt. Assange hét évig Ecuador londoni nagykövetségén élt, de április 11-én - az ecuadori nagykövet engedélyével - a Scotland Yard a diplomáciai képviselet épületében őrizetbe vette. A letartóztatási parancsot Assange ellen a londoni Westminster kerület magisztrátusi bírósága adta ki 2012. június 29-én, miután az ausztrál állampolgárságú WikiLeaks-alapító nem jelent meg a bíróság által kijelölt tárgyalási időpontban. A svéd ügyészség Assange ellen nemi erőszak gyanúja miatt folytatott nyomozást, de a vizsgálatot már évekkel ezelőtt beszüntette és visszavonta Assange nemzetközi körözését. A londoni bíróság azonban ezután is fenntartotta a letartóztatási parancsot a bíróság előtti megjelenési kötelem megszegése miatt. Ez a brit törvények alapján önmagában is bűncselekmény, amelyért egy évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. Assange majdnem a maximumot kapta.      A londoni Southwark kerület koronabírósága, amelyhez a magisztrátusi testület a 47 éves Assange ügyét továbbította, szerdai végzésében hangsúlyozta: Julian Assange nem is választhatta volna súlyosabb formáját az általa elkövetett bűncselekménynek, mivel azzal, hogy egy külföldi ország diplomáciai képviseletére menekült, gyakorlatilag elérhetetlenné tette magát a brit igazságszolgáltatás számára. Assange azzal védekezett, hogy annak idején igen nehéz körülmények között hozott egy döntést, amelyről akkoriban azt gondolta, hogy a lehetséges legjobb, sőt talán az egyetlen lehetséges döntés volt számára. A WikiLeaks alapítója elnézést kért a bírósággal és a brit igazságszolgáltatással szemben tanúsított "tiszteletlen" magatartásáért. A korábbi svéd körözés alapján a brit hatóságok Assange-t már 2010-ben őrizetbe vették, utána hosszú ideig a dél-londoni Wandsworth kerület börtönében tartották fogva, ügyvédei szerint "dickensi körülmények között", majd házi őrizetbe került. Később engedélyezték számára, hogy szabadlábon védekezzen, és ennek fejében kellett volna 2012 nyarán megjelennie a londoni magisztrátusi bíróságon. Ehelyett azonban az ecuadori nagykövetségen diplomáciai menedékjogot kért és kapott, és őrizetbe vételéig ott élt. Őrizetbe vételének előzményeként Lenín Moreno ecuadori elnök megvonta az Assange-nak nyújtott diplomáciai menedékjogot azzal az indokkal, hogy többször megsértette a nemzetközi egyezményeket. Nem kizárt, hogy Assange-t nagy-britanniai börtönbüntetése után a brit hatóságok kiadják majd az Egyesült Államoknak, ahol összeesküvési vádak alapján körözik. Az ellene felhozott vádak alapján a WikiLeaks alapítóját - akit jogi szakértők szerint halálbüntetés nem fenyeget - öt évig terjedő börtönre ítélhetik Amerikában.

Egy ormótlan húsdaráló miatt nem robbant fel a repülő

Publikálás dátuma
2019.05.01. 11:58

Fotó: Shutterstock
Egy ausztrál bíróság bűnösnek találta az 51 éves Khaled Khayatot az Etihad légitársaság Sydney-Abu Dhabi járata elleni sikertelen merényletkísérletben, írja a 444.hu.  Maga a terrortámadás 2017-ben történt. Khayat és testvére, akinek az ügyében még tanácskozik az esküdtszék, postai után rendelték meg Törökországból a robbanószereket, az akció lebonyolításában pedig az Iszlám Államtól is segítséget kaptak. A robbanóanyagot egy nagyméretű fém húsdaráló belsejében rejtették el, a terv az volt, hogy a csomagként feladott bombát aktiválva menet közben robbantják fel a 400 utast szállító járatot. Az akció azon bukott el, hogy a bőrönd annyira nehéz lett, hogy azt nem sikerült feladniuk a sydney-i reptéren.
Szerző