A kormány hazugságait a független sajtónak kell lelepleznie

Publikálás dátuma
2019.05.01. 17:15

Fotó: Népszava
Az európai Zöldek kilenc pontban foglalták össze, hogy mit kéne tenni európai szinten a sok helyen támadott független és szabad újságírás védelmében.
Médiaügyekért felelős európai biztost, állandó uniós támogatást a független és tényfeltáró sajtónak, hatékony és gyors európai bizottsági fellépéseket a médiakoncentráció és a tisztességes versenyt torzító állami beavatkozásokkal szemben. Az Európai Parlament Zöldek frakciója többek között ilyen lépéseket javasol az EU 2020 utáni törvényhozási időszakában a média szabadságának és függetlenségének a védelmére. A környezetvédő párt — amely a májusi EP választások után parlamenti helyeinek megőrzésében, sőt valamelyes növelésében bízik — úgy véli, hogy Európában sok támadás éri a sajtó szabadságát, függetlenségét és sokszínűségét. Előfordulnak újságírókkal szemben elkövetett erőszakcselekmények, a rájuk gyakorolt politikai nyomás pedig mindennapos jelenség például Romániában és Lettországban. Oligarchák uralják a médiát Magyarországon, Csehországban és Bulgáriában, Franciaországban és Lengyelországban pedig nem ritka, hogy jogi lépésekkel fenyegetik a tényfeltáró zsurnalisztákat. A Zöldek kilenc pontban összefoglalt javaslatcsomagja szerint egyrészt ki kellene szélesíteni az unió meglehetősen korlátozott hatásköreit a média helyzetének vizsgálatára és a médiapluralizmust sértő gyakorlatok szankcionálására. Másrészt hatékonyabban kellene alkalmazni a már meglévő jogosítványait. Mint Jávor Benedek magyar, és Philippe Lamberts belga EP-képviselők egy brüsszeli tájékoztatón elmondták, az előterjesztést tárgyalási alapnak szánják az új uniós törvényhozás feladatainak meghatározásáról szóló frakcióközi egyeztetésekre. A zöldpárti képviselők javasolják, hogy a jövőben az Európai Unió tegyen lépéseket a túlzott médiakoncentráció megszüntetésére, többek között úgy, hogy a a médiavállalkozások közötti összefonódások forgalmi küszöbértékének leszállításával lehetővé teszi azok uniós szintű vizsgálatát. (A magyar kormánypárti média konglomerátum létrejöttét például azért nem vizsgálhatja Brüsszel, mert annak éves forgalma nem éri el a közösségi jogszabályban meghatározott szintet.) A Zöldek kezdeményezik továbbá, hogy a cégeket kötelezzék rá, hogy nyilvánosságra hozzák a tulajdonosi szerkezetüket, és tiltsanak meg mindenféle érdekütközést. A párt emellett állandó uniós forrásokat biztosítana a független és tényfeltáró újságírás támogatására, amelyre jelenleg egy három éves kísérleti projekt keretében nyílik viszonylag szerény lehetőség. Javasolja azt is, hogy az uniós szervek, köztük az EU Csalás Elleni Hivatala és a rendőrségi együttműködést koordináló Europol, kövessék nyomon az újságírók által feltárt korrupciós eseteket. Phillipe Lamberts a Népszava kérdésére kifejtette: a hamis híreket gyártó és terjesztő kormányzati szereplők hazugságait a független sajtónak kell lelepleznie, az EU-nak nem feladata, hogy egy “orwelli” hatóságot hozzon létre, amely az igazságot terjeszti. 

Hadházy Brüsszelben

 Brüsszelben mikor fogják felismerni, hogy a magyar politikai rendszer fertőz? És mikor fognak rájönni, hogy a fertőzés táptalaját az uniós támogatások adják? Ezzel kezdte brüsszeli fórumát Hadházy Ákos független parlamenti képviselő, aki Szepesházy Péter volt bíró és Jávor Benedek EP-képviselő társaságában találkozott a hét elején a helyi magyarokkal. A politikus azt mondta, nem az a céljuk, hogy az Európai Unió elvegye a forrásokat, hanem az, hogy — szabálytalanság vagy bűncselekmény esetén — felfüggessze, lelassítsa a kifizetéseket, ezzel is nyomást gyakorolva a magyar kormányra. A nyomásgyakorlás másik eszköze a hazai aláírásgyűjtés azért, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Főügyészséghez. Hadházy nem mondott pontos adatot, csak annyit árult el, hogy a támogatók száma már jóval félmillió fölött van. 

Puzsér: az EU nem fogja felszabadítani a magyarokat

Publikálás dátuma
2019.05.01. 16:54

Fotó: Kovács Attila / MTI
Mert a jól képzett, de olcsó magyar munkaerőre van szüksége.
Demóbunyónak nevezte Orbán Viktor miniszterelnök és Brüsszel vitáját a Jobbik és az LMP főpolgármester-jelöltje szerdán a Jobbik budapesti majálisán. Puzsér Róbert szerint a miniszterelnöknek az uniós pénzekre, az EU-nak pedig a jól képzett, de olcsó magyar munkaerőre van szüksége, utóbbit nem érdekli például a jogállamiság helyzete a Kárpát-medencében, "nem fognak bennünket felszabadítani". Mindkét félnek szüksége van a másikra, például azért, hogy egymáshoz képest határozzák meg magukat, így "nem pusztán szövetségesek, hanem jól felfogott érdekük mentén rivalizálnak a nyilvánosságban" - tette hozzá. Orbán Viktort Vlagyimir Putyin orosz elnök szálláscsinálójának nevezve Puzsér Róbert, azt mondta, a magyarok Szent István-i öröksége, hogy a Nyugathoz tartozzanak. "Két forradalmunkat verték le az oroszok, és ha lesz harmadik, azt is ők fogják leverni" - jelentette ki, annak a véleményének adva hangot, hogy Magyarországnak választania kell, keletre fordul-e olajért és gázért, vagy nyugatra szabadságért. A kérdésre, hogy lesz-e ellenzéki együttműködés a fővárosi kerületekben az önkormányzati választáson, azt mondta, a baloldali pártok nem akarnak korrekt megállapodást kötni az általa centrumnak nevezett erőkkel. Szerinte a korrektség azt jelentené, hogy
a tavalyi parlamenti és a májusi európai parlamenti (EP-) választások eredményét átlagolva osszák el a helyeket.

Arra a felvetésre, hogy a közvélemény-kutatások szerint ő a rendszerváltás óta legnépszerűtlenebb politikus, azt felelte, folyamatosan hamisítják a felmérések eredményeit. Gyöngyösi Márton, a Jobbik frakcióvezetője és EP-listavezetője is úgy nyilatkozott, hogy "manipulálják szinte folyamatosan a közvélemény-kutatások eredményét". Ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy az EU-ban beindult egy erjedési folyamat, a kérdés csak az, hogy a május végi EP-választáson ennek átütő, teljes elitcserét hozó eredménye lesz-e. A 21. századi politizálás nem megcsontosodott ideológiákról, hanem ügyekről szól - mondta, megemlítve, hogy több dél-európai országnak sikerült úgy maga mögött hagynia a diktatúrát és a szegénységet, hogy néhány témát átfogó nemzeti minimumot fogadtak el. A jobbikos politikus szerint ilyen központi téma lehetne Magyarországon a migráció és a kivándorlás kérdése, a bérfelzárkóztatás és a határon túli magyarok képviseletének ügye, valamint a demokrácia alapját jelentő közszolgálatiság helyreállítása. Egy másik kerekasztal-beszélgetésen Sneider Tamás pártelnök hangsúlyozta: radikális reformra szorul az EU, mert tarthatatlan, hogy a nyugati tagállamok a keletiek leszakadása árán gazdagodnak. Szerinte genocídium zajlik a magyarság ellen, amikor a kivándorlás és a migráció révén kicserélik a népességet, a kihalás, a kivándorlás és az utóbbi családokat szétszakító hatása miatt a vidék társadalma "néma pusztulásban" van, a Kárpát-medence magyarsága pedig négy évtized alatt 13,5 millióról 11 millióra fogyatkozott. Szerinte 300-350 ezer forintos átlagbérrel a Nyugatra vándorló magyarok négyötödét vissza lehetne csábítani, és erre a költségvetésben is megvannak a források, de ez a béremelés nem érdeke a Fidesznek, a "profitszerző gazdasági társaságnak".
Témák
Puzsér Róbert

Nagyon kevesen voltak a szakszervezetek rendezvényén, ami figyelmeztetés lehet

Publikálás dátuma
2019.05.01. 16:43

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Hangos szakszervezeti felvonulás köszöntötte május 1-ét a Városligetben, de kevés résztvevővel.
Peregtek a dobok, talpukkal is verték az ütemet a szakszervezeti felvonulás résztvevői, mielőtt elindultak a Kodály köröndről a Városligetbe, a Koós Károly sétányon felállított nagyszínpadhoz. Több bért, több jogot a munkavállalóknak – hirdette a nyolc-tíz szervezet vezetője által közösen tartott molinó a menet élén, amit később hasonló szövegek követtek mindenféle alapanyagon. Volt, amelyik a korhatár előtti nyugdíjat követelte vissza, mások új Munka törvénykönyvét, szociális párbeszédet sürgettek, vagy azt hirdették: kevesebb túlórát és több jogot a munkásnak, a szakszervezeteknek! Volt lufi, zászló, egyen-mellény, sok megfáradt arc és kevés fiatal. Na és igen, a lényeg: ijesztően rövid volt ez a menet. A hét elején már lehetett látni, hogy  a vidéki tagság nem akar buszokba ülni és a fővárosba zötykölődni a felvonulásra, de a pesti dolgozókat is inkább a gyerekprogramok érdekelték, mint az érdekvédők menete. Kellő távolságból azért sokan figyelték, ahogy haladt a nagyjából ezer emberből álló csoport, sőt lépten-nyomon olyan megjegyzéseket lehetett hallani, mennyire fontos, amit a szakszervezetek csinálnak. Szimpatizálok velük – jelentette ki határozottan egy középkorú asszony, amikor mellé értem, de a kérdésre, hogy akkor miért nem áll be a sorba, csak egy csodálkozó tekintet volt a válasz. 
Nem hozta lázba aztán a felvonulókat az a tíz beszéd sem, amit végig kellett volna hallgatniuk. Az elején még hangos taps fogadta Thiébaut Webert, az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) szövetségi titkárát és Jan Willem Goudriaant, az Európai Közszolgálati Szakszervezeti Szövetség (EPSU) főtitkárát, amikor magyarul üdvözölték a hallgatóságot, de ahogy telt az idő, úgy zsugorodott a tömeg. Közösen kell megállítani a magyar dolgozók kihasználását, a nemzetközi szakszervezeti szövetségek ebben támogatják magyar társaikat – hangsúlyozták a vendégek, majd Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke sorolta a dolgozók követeléseit a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségétől A munka törvénykönyve és a sztrájktörvény szakszervezetekkel egyeztetett módosításáig. Ezek mellett tett hitet Szilágyi József, a LIGA Szakszervezetekhez tartozó villamosipari szakma érdekképviseletének vezetője is. Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) elnöke az oktatási rendszer hibáira hívta fel a figyelmet. Kuti László szerint a multik érdekeit szolgálja, hogy alacsonyan képzett fiatalok kerülnek ki a munkaerőpiacra, vagy hogy nyelvvizsga nélkül a diplomásoknak is alacsony bért fizethetnek. A jövőre felkészítő, biztos megélhetést nyújtó szakmákra azért is szükség lenne, mert a fiatalok csak ilyen háttérrel mernek gyereket vállalni - tette hozzá Kiss Nikoletta, a MASZSZ Ifjúsági Tagozatának vezetője. Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke arról számolt be, hogy a kormány több hete nem hajlandó együtt leülni a közszféra országos sztrájkbizottságának tagjaival, fel akarja szalámizni őket. Az érdekvédők csütörtökre akarták meghívni a kabinet képviselőit, ám váratlanul több tárca is épp erre a napra javasolt időpontokat az egyes szakterületek képviselőinek. Ha ezt a módszert folytatja a kormány, elkerülhetetlen lesz a sztrájk a közszférában – értékelte a helyzetet Földiák. Az ilyen megmozdulások szervezésében rutinosnak számító Boros Péterné, a köztisztviselők szakszervezetének elnöke ezt a gondolatot folytatva hangsúlyozta, új tagokért indulnak harcba, mert az Orbán-kormány csak az erőből ért, ha tömeggel találja szemben magát, meghátrál. Számtalan jelzést kap lapunk is, hogy az utóbbi hónapok látványos és sikeres akciói nyomán megkezdődött a szakszervezeti taglétszám emelkedése. A csekély érdeklődés azonban arra figyelmeztet, hogy az eredményes bértárgyalási kör után sem engedhetik meg maguknak a lazítást az érdekvédők.