média;sajtószabadság;

- A kormány hazugságait a független sajtónak kell lelepleznie

Az európai Zöldek kilenc pontban foglalták össze, hogy mit kéne tenni európai szinten a sok helyen támadott független és szabad újságírás védelmében.

Médiaügyekért felelős európai biztost, állandó uniós támogatást a független és tényfeltáró sajtónak, hatékony és gyors európai bizottsági fellépéseket a médiakoncentráció és a tisztességes versenyt torzító állami beavatkozásokkal szemben. Az Európai Parlament Zöldek frakciója többek között ilyen lépéseket javasol az EU 2020 utáni törvényhozási időszakában a média szabadságának és függetlenségének a védelmére.

A környezetvédő párt — amely a májusi EP választások után parlamenti helyeinek megőrzésében, sőt valamelyes növelésében bízik — úgy véli, hogy Európában sok támadás éri a sajtó szabadságát, függetlenségét és sokszínűségét. Előfordulnak újságírókkal szemben elkövetett erőszakcselekmények, a rájuk gyakorolt politikai nyomás pedig mindennapos jelenség például Romániában és Lettországban. Oligarchák uralják a médiát Magyarországon, Csehországban és Bulgáriában, Franciaországban és Lengyelországban pedig nem ritka, hogy jogi lépésekkel fenyegetik a tényfeltáró zsurnalisztákat.

A Zöldek kilenc pontban összefoglalt javaslatcsomagja szerint egyrészt ki kellene szélesíteni az unió meglehetősen korlátozott hatásköreit a média helyzetének vizsgálatára és a médiapluralizmust sértő gyakorlatok szankcionálására. Másrészt hatékonyabban kellene alkalmazni a már meglévő jogosítványait. Mint Jávor Benedek magyar, és Philippe Lamberts belga EP-képviselők egy brüsszeli tájékoztatón elmondták, az előterjesztést tárgyalási alapnak szánják az új uniós törvényhozás feladatainak meghatározásáról szóló frakcióközi egyeztetésekre.

A zöldpárti képviselők javasolják, hogy a jövőben az Európai Unió tegyen lépéseket a túlzott médiakoncentráció megszüntetésére, többek között úgy, hogy a a médiavállalkozások közötti összefonódások forgalmi küszöbértékének leszállításával lehetővé teszi azok uniós szintű vizsgálatát. (A magyar kormánypárti média konglomerátum létrejöttét például azért nem vizsgálhatja Brüsszel, mert annak éves forgalma nem éri el a közösségi jogszabályban meghatározott szintet.)

A Zöldek kezdeményezik továbbá, hogy a cégeket kötelezzék rá, hogy nyilvánosságra hozzák a tulajdonosi szerkezetüket, és tiltsanak meg mindenféle érdekütközést. A párt emellett állandó uniós forrásokat biztosítana a független és tényfeltáró újságírás támogatására, amelyre jelenleg egy három éves kísérleti projekt keretében nyílik viszonylag szerény lehetőség. Javasolja azt is, hogy az uniós szervek, köztük az EU Csalás Elleni Hivatala és a rendőrségi együttműködést koordináló Europol, kövessék nyomon az újságírók által feltárt korrupciós eseteket.

Phillipe Lamberts a Népszava kérdésére kifejtette: a hamis híreket gyártó és terjesztő kormányzati szereplők hazugságait a független sajtónak kell lelepleznie, az EU-nak nem feladata, hogy egy “orwelli” hatóságot hozzon létre, amely az igazságot terjeszti. 

Hadházy Brüsszelben Brüsszelben mikor fogják felismerni, hogy a magyar politikai rendszer fertőz? És mikor fognak rájönni, hogy a fertőzés táptalaját az uniós támogatások adják? Ezzel kezdte brüsszeli fórumát Hadházy Ákos független parlamenti képviselő, aki Szepesházy Péter volt bíró és Jávor Benedek EP-képviselő társaságában találkozott a hét elején a helyi magyarokkal. A politikus azt mondta, nem az a céljuk, hogy az Európai Unió elvegye a forrásokat, hanem az, hogy — szabálytalanság vagy bűncselekmény esetén — felfüggessze, lelassítsa a kifizetéseket, ezzel is nyomást gyakorolva a magyar kormányra. A nyomásgyakorlás másik eszköze a hazai aláírásgyűjtés azért, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Főügyészséghez. Hadházy nem mondott pontos adatot, csak annyit árult el, hogy a támogatók száma már jóval félmillió fölött van. 

Mert a jól képzett, de olcsó magyar munkaerőre van szüksége.