„Orbán Viktor agyafúrt diktatúrát épített”

Publikálás dátuma
2019.05.06. 08:00

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Huszonöt év után felszámolja budapesti lakását Kende Péter és feleségével újra visszaköltözik Párizsba – erről maga a történész beszélt a Népszavának, mikor felkerestük a fővárosban. Politikai okai nincsenek a második – és ezúttal végleges – emigrációnak, a Párizs melletti ház több kényelmet kínál az idős házaspár számára. Annak viszont már van, hogy – bár a magyar állampolgárságát végig megtartotta a professzor – a magyarországi választásokon sosem szavaz, csak francia állampolgárként él demokratikus jogával. - Ha tőlem függetlenül leszavazza a többség Orbán Viktort, annak nagyon fogok örülni, bár nyilván nem ez történik majd, de én még egy szavazás erejéig sem szeretnék a magyar hivatalosságokkal kapcsolatba kerülni - mondta. Hozzátette: - Ez egy nagyon agyafúrt diktatúra, amely mindent megtett azért, hogy teljes tájékozatlanságban hagyja a magyar szavazók túlnyomó többségét, szisztematikusan vezeti félre a társadalmat amióta Orbán Viktor hatalmon van. Az ország fő problémájának egy olyan ügyet tesznek meg, ami nem is probléma, hiszen nincsenek menekültek Magyarországon, sőt, ide nem is akar senki jönni.
Kende Péter szerint egy kegyetlen politika irányít Magyarországon, amely nem is eredményezhetett volna más állapotokat, mint amelyek között most élünk. - Orbán Viktor elégedetten hátradől, hogy idehaza mindent megnyert és azt mondja, ehhez európai szövetségesei is vannak, ezért találkozik ilyen Salvini-féle senkiháziakkal – mondta, a csütörtöki Orbán-Salvini találkozóra utalva. Pedig Kende szerint Orbán szövetségeseinek valójában „az ég világon semmilyen szava nincsen európai szinten, senki nem akar velük szóba állni”. Történészként ugyanakkor nagyon aggasztja, hogy „Európának ebben a keleti felében van egy csomó nagyravágyó, felelőtlen politikus”, akik közül egyesek nem elég tehetségesek ugyan ahhoz, hogy félni kelljen tőlük, mások azonban éppen elég jó képességűek, hogy veszélyesek legyenek – ez Magyarországra is érvényes.
Kende Péter szerint már csak azért is nagyon tragikus a magyar rendszerváltás félresiklása, mert itt különlegesen kedvező körülmények között vehették át az irányítást a demokratikus pártok vezetői, akik között többen is államférfiúi képességekkel rendelkeztek, elég csak Antall Józsefre, Göncz Árpádra, vagy a Fidesz több tagjára gondolni. Utóbbiaknak viszont „sajnos egy megátalkodottan gonosz vezetőjük volt Orbán Viktor személyében”. - Orbánnak nagyon jó képességei vannak, de én azt mondanám: olyan, mint egy tehetséges bűvész: ahhoz ért nagyon, hogy átverjen mindenkit – mondta Kende Péter. A professzor szerint így jöhetett létre ez a rezsim, amelynek nincs is ideológiája valójában, mert a vezetőjét csak a pénz és a hatalom érdekli – ebben a sorrendben: a hatalom valójában csak azért kell, hogy a pénzt becsatornázhassa rokonaihoz, ismerőseihez.

Még a fideszesek háromnegyede is jónak tartja az európai uniós tagságot

Publikálás dátuma
2019.05.06. 07:27
Illusztráció
Fotó: Michal Fludra / AFP / NurPhoto
A fideszesek többsége is - az ellenzékhez hasonlóan - támogatja Magyarország uniós tagságát, de mint a ZRI felméréséből kiderül, még az EU-tagság ellenzői közül sem mindenki szavazná meg a kilépést.
A magyarok több mint háromnegyede előnyösnek tartja hazánk európai uniós tagságát - derül ki abból az április második felében készített reprezentatív felmérésből, amelyet a Závecz Research készített a 24.hu megbízásából. A megkérdezettek 17 százaléka minősítette nagyon előnyösnek, 59 százalékuk pedig előnyösnek a magyar EU-tagságot, amelyet mindössze 17 százalék ítél hátrányosnak.
Noha az ellenzéki szavazók még kedvezőbbnek látják a csatlakozásunk óta eltelt tizenöt évet, és 88 százalékuk előnyösnek tartja a belépést, jól látható, hogy a Fidesz-szavazók körében sem működik az általános EU-ellenes propaganda: 63 százalék előnyösnek, 10 százalék nagyon előnyösnek gondolja Magyarország uniós tagságát, azaz közöttük is majdnem háromnegyednyi az elégedettek aránya.
A legkevésbé az 50-59 éves korosztály támogatja Magyarország uniós tagságát - de még köztük is 65 százalék tartja azt jónak. Emellett ebben a korosztályban vannak a legtöbben, 24 százaléknyian, akik szerint ez inkább hátrányokkal jár.
Árnyaltabb kép bontakozott ki, amikor a kutatás során azt kérdezték a válaszadóktól, hogy egy ötös skálán mennyire teljesültek a csatlakozással kapcsolatos várakozásaik. Itt a közepesnél kicsit jobb, 3,2-es átlagosztályzat született, a legjobb érdemjegyet (3,4) a legfiatalabbak, vagyis a 18 és 29 év közöttiek adták, a legrosszabbat (3-ast) az általános iskolai végzettséggel vagy azzal sem rendelkezők, illetve a községben élők. Ugyanakkor mind a Fidesz-szavazók, mind az ellenzékiek átlagos osztályzata 3,2 volt.
A kutatásból az is kiderült: ha most tennék fel a kérdést, csatlakozni akar-e az ország az EU-hoz, 69 százalék szavazna igennel. 2003 áprilisában 84 százalék voksolt a belépésre - igaz, csak 45,6 százalékos részvétel mellett, most pedig mindössze 7 százalék mondta, hogy nem menne szavazni.
Mint kiderült, kilépni még az EU-tagság ellenzői sem feltétlenül szeretnének az unióból: mikor számukra úgy tették fel a kérdést, szavaznának-e az EU elhagyására, mindössze a háromnegyedük felelt igennel.
Szerző
Frissítve: 2019.05.06. 09:15

Nem tett le a kormány az újságírókamaráról

Publikálás dátuma
2019.05.06. 07:00
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A Magyar Sportújságírók Szövetsége múlt heti közgyűlésén olyan elképzelésként említették a szervezetet, amely hamarosan megvalósul.
Az újságírókamara létrehozásáról beszélt Szöllősi György, a Magyar Sportújságírók Szövetségének (MSÚSZ) elnöke, szervezet közgyűlésen - értesült a Népszava. Az elképzelésről lapunk írt 2018 januárjában – akkor egy olyan, legkésőbb 2019-ben felálló szerveztet körvonalazódott, amelybe a kiadókkal együtt léptetnék be gyakorlatilag a teljes magyar közéleti sajtót, a kamrai tagságra irányuló nyomást pedig előnyökkel (például utazási kedvezménnyel, a kényszervállalkozó újságírók zavaros nyugdíjviszonyainak rendezésével) kompenzálnák. A kormány ugyanakkor csak a kamarához tartozó médiakiadványokat és újságírókat tekintené partnerének, tehát csak nekik küldene meghívókat a kormányzati sajtóeseményekre, ők léphetnének be a parlamentbe, a képviselői irodaházba, és bizonyos, egyelőre közelebbről meg nem határozott egységes szakmai és etikai normák betartásához kötnék az amúgy ingyenes, sajtóigazolvánnyal is járó tagságot.
A hazai sajtószakmai szervezetek azóta több alkalommal is elutasítóan reagáltak az elképzelésre, részben a korábbi rossz emlékű, az állami antiszemitizmust intézményesítő sajtókamarával fölmerülő párhuzam miatt, részben pedig azért, mert semmilyen konzultációt nem folytattak a szakma képviselőivel a tervekről, így az érdekképviseletek leginkább a kormányzati akaratérvényesítés, a politikai befolyásszerzés újabb eszközét látták a majdani sajtókamarában. Egy hónappal ezelőtt, amikor a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) székházában, a MÚOSZ belpolitikai szakosztályának hívására szinte az összes szakmai szervezet – a MÚOSZ mellett a Magyar Újságírók Közössége, a Sajtószakszervezet, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége, a Protestáns Újságírók Szövetsége, a Magyar Lapkiadók Egyesülete – vezetői összegyűltek, hogy a sajtóigazolványok kiadásáról és az érdekképviselet lehetőségeiről beszélgessenek, a kamara kizárólag negatív kontextusban került szóba, részben a politikai ráhatással, részben a ma létező szervezetek tagságának esetleges elszívásával összefüggésben.
A Népszavának a MSÚSZ-kongresszuson jelen lévő forrásai szerint viszont a sportújságíró-szövetség tanácskozásán az elnök kifejezetten pozitív fejleményként beszélt a szervezet várható létrejöttéről. A Nemzeti Sport főszerkesztőjeként is dolgozó, a miniszterelnök bizalmi köréhez tartozó Szöllősi György lapunk értesüléseit nem kívánta kommentálni.
A MÚOSZ áprilisi fórumán egyébként az is elhangzott, hogy amennyiben a kormány a szakmai szervezetekkel folytatott egyeztetés nélkül, netán egyéni képviselői indítványként előterjesztett törvénnyel hozza létre a kamarát, az újságíró-érdekképviseletek azonnal az európai illetve a nemzetközi újságíró-szövetséghez, valamint az európai unió intézményeihez fordulnak. A többek között éppen a sajtószabadság helyzete miatt (a saját európai pártcsaládjától is) bírálatokat kapó Orbán-kabinetnek most aligha hiányozna egy újabb sajtóbotrány – kormányközeli forrásokból úgy tudjuk, a szervezet témáját az EP-választás után tűzik napirendre.

Az Európai Bizottság vizsgálja a médiapanaszt

Elsőként a Bruxinfo hírportál, majd a Politico is megírta, hogy az Európai Bizottság érdemben foglalkozik a Fidesz-közeli sajtó állami hirdetésekkel történő illegális támogatása miatt idén januárban beadott panasszal. A beadványt érintett piaci szereplőként a Klubrádió jegyzi, a panaszt Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője és a Mérték Médiaelemző Műhely állította össze, a MÚOSZ pedig csatlakozott hozzá. A Bruxinfonak Margarethe Vestager versenyjogi biztos beszélt az ügyről, megemlítve többek között, hogy a Bizottságnak meg kell akadályozni az uniós jogot sértő médiamonopóliumok kialakulását (a többek között a kormányközeli KESMA miatt kialakult túlzott koncentráció a panaszbeadvány egyik fontos eleme). A Politico Cikkében Jávor Benedek is megszólalt, és arról beszélt, hogy a fideszes médiagömböc felhizlalását uniós források is segítették. Jávor lapunk kérdésére azt mondta: a közelmúltban hosszú és tartalmas beszélgetést folytatott Vestagerrel a panaszbeadványról, és meggyőződött róla, hogy a Bizottság az ügy jelentőségének megfelelően kezeli a médiaviszonyok Magyarországi, immár a választások tisztaságát is kétségessé tevő torzulását.