Rendőrkapitányságon rendeztek mészárlást a tálibok, kilencen meghaltak

Publikálás dátuma
2019.05.05. 17:21
Illusztráció - a kép egy augusztusi merénylet helyszínén készült.
Fotó: Mir Ahmad Firooz / ANADOLU AGENCY
Az iszlamista támadásnak negyven sérültje is van, az áldozatok száma még emelkedhet.
Radikális iszlamista tálibok megtámadták vasárnap az észak-afganisztáni Baglán tartomány rendőr-főkapitányságát, legalább kilenc ember életét vesztette és negyvenegyen megsebesültek - közölték a kabuli belügyminisztérium és helyi egészségügyi hatóságok. A halottak között van a tálibok négy harcosa és az afgán biztonsági erők öt tagja. A sebesültek közül mintegy harmincan szintén a biztonsági erők tagjai. A hatóságok szerint félő, hogy az áldozatok száma emelkedhet, mivel helyi idő szerint a délutáni órákban még zajlottak az összecsapások. Délben egy öngyilkos merénylő robbantotta fel robbanószerrel megpakolt kocsiját a tartományi székhelyen, Puli-Humriban - közölte Asadulláh Shahbász tartományi tanácsos a dpa német hírügynökséggel.  A robbantást követően fegyveresek rohamozták meg a rendőrségi létesítményt. A kabuli vezetés megdöntéséért harcoló tálibok jelentkeztek a támadás végrehajtóiként. Közölték: hogy a "szent háborút" a böjti hónap idején is folytatni fogják. "Tűzszünetről csak akkor tárgyalunk, ha véglegesítettük a megállapodást a külföldi csapatok kivonásáról" - hangsúlyozta Szohail Sahín, a tálibok katari irodájának szóvivője.  

A tálibok teljes amerikai kivonulást akarnak

A merénylet az afgán nagytanács pénteki ülését követte, amelynek meghívott tagjai átfogó fegyverszünetet követeltek a kormány és a felkelők között a közelgő ramadán idejére, s egyebek mellett kezdeményezték 175 tálib fogoly elengedését is. Több tanácstag kifejezte reményét, hogy a böjti hónapban megkezdődhetnek a végleges békemegállapodásról szóló tárgyalások. A megbeszélésekre számos magas rangú politikai, törzsi és vallási vezető érkezett az ázsiai ország minden szegletéből, több befolyásos politikus azonban a bojkottot választotta. A tálibok korábban azt mondták, a nagytanács - pastu nyelven loja dzsirga - az Egyesült Államok beépített embereinek kirakatgyűlése, és célja a nemzet megtévesztése.A kabuli kormány az Egyesült Államok támogatásával igyekszik tárgyalóasztalhoz ültetni a tálibokat, hogy véget vethessenek az afganisztáni konfliktus 2001 óta tartó legújabb szakaszának. A tálibok egyelőre nem hajlandóak hivatalos megbeszéléseket folytatni az általuk amerikai bábkormánynak tartott kabuli vezetéssel, ám többször találkoztak az Egyesült Államok főtárgyalója, Zalmay Khalilzad vezette amerikai küldöttséggel Katarban. A dohai kétoldalú tárgyalások fő témája az amerikai csapatkivonás és a terrorizmus elleni garanciák, írja az MTI.
Szerző

Nyomás alatt: kilépnének a csehek az orosz bankokból, amelyek hamarosan Magyarországra jönnek

Publikálás dátuma
2019.05.05. 15:54
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Hatalmas nyomás nehezedik a csehekre, hogy kilépjenek két poszt-szovjet bankból, a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankból (IBEC) és a Nemzetközi Beruházási Bankból (IIB) – írja kormányzati forrásokra hivatkozva a Respekt című cseh hetilap.
 Az amerikai kormány kérését az Egyesült Államok oroszországi nagykövete, Jon Huntsman tolmácsolta prágai útja során a cseh kormányfőnek, Andrej Babišnak. A cseh kormány egyébként már korábban, 2017 októberében is tervezte, hogy kilép az IBEC-ből, de további hivatalos lépések nem történtek az ügyben.   A lap forrásai szerint a cseh pénzügyminisztérium és külügyminisztérium több tagja azonban állítólag személyes érdekei miatt nem nem támogatná a kilépést. Ebben közre játszhat, hogy az IIB utaztatta például már a Karibi-térségbe is őket egy konferenciára.   Az ügynek magyar érintettsége is van: az IIB a tervek szerint júniusban költözne Budapestre, amellyel kapcsolatban több európai diplomata és az Egyesült Államok is kifejezték aggályaikat, miszerint nem lehet kizárni annak esélyét, hogy az orosz hátterű bank hírszerzési veszélyt jelentsen Magyarországra, emellett pedig a pénzmosásra is alkalmas lehet. A pénzintézet munkatársai, üzleti partnerei és vendégei ugyanis diplomáciai védelmet élveznének nálunk. Az IIB ugyanakkor tagadta a vádakat, és a magyar kormány, -ragaszkodva ahhoz az állásponthoz, hogy ezek nem orosz, hanem közép-európai bankok - az IBEC-cel szintén csatlakozási tárgyalásokat folytat, arra hivatkozva, hogy ezek a lépések illeszkednek a magyar gazdaságpolitika céljaihoz. Azt egyelőre nem tudni, hogy Babiš milyen választ adott a moszkvai amerikai nagykövetnek, de korábban már utalt rá, hogy szeretné ha Csehország megszakítaná az együttműködést ezekkel az intézetekkel.   
Frissítve: 2019.05.05. 15:56

Pozsony egyre jobban teljesít

Publikálás dátuma
2019.05.05. 15:08

Fotó: JIM WATSON / AFP
Szlovákia határidő előtt eleget tesz kötelezettségvállalásának a védelmi kiadások növelésével – közölte Donald Trumppal Peter Pellegrini a Fehér Házban.
A szlovák miniszterelnök szerint országának védelmi költségvetése már 2022-ben el fogja érni a bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékát. Az atlanti szövetség tagországai két évvel későbbi határidővel tettek erre ígéretet még az előző amerikai elnöknek, Barack Obamának. Trump viszont hivatali idejének kezdete óta éles hangon követeli az európai szövetségesektől és Kanadától, hogy gyorsítsák a felzárkózást. A 2 százalékos célkitűzésnek még csak néhány tagország tesz eleget, és évtizedek óta az Egyesült Államok biztosítja a NATO védelmi összkiadásának zömét, hullámzóan mintegy kétharmadát-háromnegyedét. Szlovákia, azon túl, hogy megfogadja Trump sürgető szavait, ráadásul jelentős részben amerikai hadiipari termékek beszerzésére fordítja a katonai kiadásokra szánt pénzt: tavaly decemberben szerződést írtak alá a Lockheed Martin céggel 14 darab F-16-os amerikai harci repülőgép vásárlásáról, amit a Fehér Ház lakója a Pellegrinivel folytatott pénteki washingtoni megbeszélésén meleg szavakkal méltatott. A szlovák média szerint a 14 repülőgépre szóló megrendelés négyszáz fővel javítja az egyébként is imponálóan javuló amerikai foglalkoztatottsági adatokat. A statisztikák szerint áprilisban 3,6 százalékosra csökkent az Egyesült Államokban a munkanélküliség, amire pontosan fél évszázada – 1969 óta – nem volt példa. Trump és Pellegrini megbeszélésén olyan gazdasági kérdések is szóba kerültek, amelyek jelentőségükben túlmutatnak Szlovákián, és az amerikai-európai viszony fontos témái. Így beszéltek az európai gépkocsik amerikai importjával kapcsolatban Washington részéről felvetett és lebegtetett vámtarifa-emelés, illetve az importkvóták ügyéről. Megállapodásra nem jutottak, de a szlovák kormányfőnek legalább módja nyílt arra, hogy érzékeltesse az amerikai elnökkel, milyen következményekkel járna az amerikai szigorítási tervek megvalósítása. Pellegrini utóbb úgy nyilatkozott szlovák újságíróknak, hogy Trump meglepődött, amikor hallotta tőle, milyen sok gépkocsit állítanak elő Szlovákiában. Az ország az ötödik legnagyobb gépkocsiexportőr az amerikai piacon, ahol különösen kedvelik a Pozsonyban összeszerelt Porsche Cayenne és Volkswagen Touareg típust. Megvitatták az energetika kérdéseit is, és megállapították, hogy mindkét fél ellenzi az Északi Áramlat 2 elnevezésű gázvezeték tervét, amely az orosz gázt a tenger alatt lefektetendő vezetéken juttatná el Németországba. Az amerikai média visszatérő megállapítása, hogy Washington azért szorgalmazza a kelet-közép-európai országokkal a kapcsolatok építését, mert gátat akar vetni a térségben a túlzott orosz és kínai befolyásnak. Az energetikát illetően azonban nem csupán politikai-stratégiai törekvésről, hanem egészen konkrét üzleti érdekekről is szó van – nevezetesen arról, hogy az amerikai cseppfolyósított gáznak (LNG) keresnek piacot Európában. A Trump-Pellegrini találkozó nyomán közzétett beszámolókból az derül ki: Szlovákia ugyanazzal a dilemmával küzd, ami már Andrej Babis cseh miniszterelnök márciusi washingtoni vizitje során is megmutatkozott: szeretne Amerika jó szövetségesének bizonyulni, de az LNG egyelőre túlságosan drága ahhoz, hogy kiváltsa az orosz gázimportot. A szlovák sajtó mindazonáltal felveti: a megfelelő interkonnektorok kiépítésével Lengyelországból – vagy akár Litvániából – érkezhetne az országba amerikai cseppfolyósított gáz. Peter Pellegrini szlovákiai látogatásra hívta meg Donald Trumpot. Ennek konkrét időpontját nem rögzítették, de a pozsonyi Pravda úgy értesült: elképzelhető, hogy az amerikai elnök a nyár végén tehetne eleget a meghívásnak. Trump részt vesz Franciaországban a G7 csoport augusztus 27-én végződő találkozóján, majd a tervek szerint 31-én Lengyelországba utazik, hogy ott másnap jelen legyen a második világháború kirobbanása nyolcvanadik évfordulója alkalmából tervezett megemlékezésen. A két időpont között, augusztus 29-én emlékeznek meg Szlovákiában az 1944-es antifasiszta Szlovák Nemzeti Felkelésről, és nem kizárt, hogy az amerikai elnök ebből az alkalomból útba ejti Szlovákiát. Ezt az elképzelést látszik alátámasztani az is, hogy már a Pellegrini washingtoni látogatását bejelentő amerikai közlemény is úgy fogalmazott: a vizitre a csehszlovák „bársonyos forradalom” 30. valamint a Szlovák Nemzeti Felkelés 75. évfordulójának esztendejében kerül sor.