Evés közben ment be az oroszlánokhoz a gondozó, túlélte

Publikálás dátuma
2019.05.06. 13:35
Illusztráció
Fotó: JULIAN STRATENSCHULTE / AFP
Súlyosan megsebesítette két hím oroszlán azt a fiatal gondozót, aki a szabályokat figyelmen kívül hagyva, etetési időben ment be ellenőrizni az állatok kifutójának kerítését egy észak-németországi állatkertben. A férfi "csodával határos módon" túlélte a támadást.
A Hamburgtól nagyjából 80 kilométerre délre fekvő Hodenhagenben működő Serengeti Park szóvivője, Asta Knoth szerint a szombati eset nyomán indított vizsgálat "emberi mulasztásra" vezette vissza a támadást, ám egyelőre nem tudni, hogy a 24 éves, tapasztalt gondozó miért nem követte a protokollt.
A férfi valószínűleg a kerítéseket akarta ellenőrizni a szombat reggeli nyitás előtt, ám épp akkor ment be az oroszlánok területére, amikor az állatok ettek. A szabályok szerint a gondozók kizárólag akkor léphetnek be a területre, ha az állatok a ketreceikben vannak.
A két kasztrált hímoroszlán, amely az állatkert többi oroszlánjától elkülönítve él, észrevette a férfit és rátámadt. A gondozót a karján, a lábán és a mellkasán harapták meg az állatok, az intézmény két másik dolgozójának sikerült kimentenie a férfit. A sérültet mentőhelikopterrel szállították kórházba, útközben magánál volt és tudott beszélni. Öt órán át műtötték és várhatóan teljesen fel fog épülni.
"Valóságos csoda, hogy fiatal kollégánk túlélte az esetet"

- mondta Fabrizio Sepe, az intézmény vezetője.

 A hodenhageni park több mint 1500 állatnak ad otthont. Az intézmény legutóbb öt évvel ezelőtt kapott nagy figyelmet, amikor egy nőstényoroszlán rátámadt egy látogatókat szállító szafaribuszra és betörte az egyik ablakot. Egy család könnyebben megsérült az üvegszilánkok miatt.
Szerző
Frissítve: 2019.05.06. 18:25

Kivágták Magyarország legidősebb erdejét

Publikálás dátuma
2019.05.06. 11:11

Fotó: Gálhidy László / WWF
Védett területen álló, 180 éves erdőt vágtak ki a Bükki Nemzeti Parkban. A WWF Magyarország szerint a természetvédelmi oltalom alatt álló állami erdőterületeken zajló fakitermelés jelenlegi gyakorlata fenntarthatatlan, ezért átfogó szakmai megoldásra lenne szükség.
A Bükk-fennsík peremén lévő Tar-kő szomszédságában egy védett, nemzeti parki területen álló, 180 éves bükkösben végzett egyhektáros fakitermelést az Egererdő Zrt. állami erdőgazdaság. Magyarország egyik legidősebb, természetvédelmi szempontból különösen értékes, az európai Natura 2000 hálózat részeként is nyilvántartott erdejében olyan ritka madárfajok fordultak elő, mint a fehérhátú fakopáncs vagy a kék galamb, emellett 13 védett és fokozottan védett növényfaj példányainak adott otthont. A kitermelt mintegy 600 m3 faanyag – részben éppen a fák igen magas kora miatt – nagyrészt csak alacsony piaci értékű tűzifának vagy rostfának alkalmas.
WWF Magyarország 2016-ban publikált elemzése szerint a 180 évnél idősebb erdők területe országosan nem éri el az 1000 hektárt – ami az országos erdőterületnek kevesebb, mint fél ezreléke. 
„Sajnos tény, hogy Magyarország természeti és turisztikai szempontból legértékesebb erdeinek fennmaradása még a nemzeti parkokban, védett területen sem minden esetben biztosított. Az idős erdők felbecsülhetetlen értéket képviselnek, amelyek újbóli kialakulásához több emberöltőnyi idő szükséges”

– mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi programvezetője.

Gálhidy László a farönkök előtt
Fotó: WWF
Hazánk erdeinek mintegy húsz százaléka áll védettség alatt. Nem köztudomású, hogy ezek legnagyobb részét állami erdőgazdaságok kezelik, a nemzeti parki területeken is. Az erdőgazdaságok számára előírt, túlzott mértékű fakitermelési elvárások sajnos évről évre pótolhatatlan veszteségeket okoznak a természeti értékekben, amelynek mindannyian kárát látjuk. Egyes erdőtípusok – alföldi tölgyesek – idős állományainak a puszta léte is veszélyben van. A magyar társadalomnak nemcsak a faanyagra van szüksége, hanem – megfelelő nagyságú területen – a sértetlenül megőrzött természet egy-egy darabjára is. A védett állami területek kezelését a tájkép, a klíma, valamint az egészségünk védelme érdekében is szükséges lenne új alapokra helyezni.
A WWF Magyarország javasolja, hogy az erdészeti és a természetvédelmi ágazat működéséért egyszerre felelős Agrárminisztérium prioritásként támogassa a védett területek kezelési terveinek kidolgozását, és hozza tető alá nemzeti parki övezeti rendszer 1996 óta függőben lévő kialakítását. Ez biztosíthatná – többek között – a börzsönyi Csarna-völgy háborítatlanságát is. A 2017. év során módosított erdőtörvény természetvédelmi célú korlátozásait minél előbb szükséges helyreállítani – reméljük, hogy ez ügyben az Alkotmánybíróság mielőbbi döntése várható. Javasolják továbbá, hogy az ország erdőterületének alig több mint egynegyed százalékát (2016-ban 6875 hektárt) kitevő, 150 évesnél idősebb erdőkben – azok különleges természetvédelmi értéke miatt – fák kivágására csak természetvédelmi kezelés keretében legyen lehetőség.
Szerző
Frissítve: 2019.05.06. 11:44

Meccsek helyett fákat lehet nézni egy osztrák stadionban

Publikálás dátuma
2019.05.06. 10:10
Illusztráció
Fotó: firo Sportphoto/Picture-Alliance / AFP
Ausztria legnagyobb nyilvános művészeti installációját készíti Klagenfurtban Klaus Littmann bázeli művész, aki kereken 300 fával fogja betelepíteni a karintiai város Wörthersee stadionját.
 A szeptember 9-től október 27-ig látható For Forest: the Unending attraction of Nature (Erdőért - a természet végtelen vonzereje) című művészi projektet Max Peintner osztrák képzőművész, építész 1970-ben készült rajza ihlette. A kép egy stadiont ábrázol, ahol a nézők nem futballistákat, hanem sok-sok fát, szinte egy teljes erdőt néznek. Klaus Littmann 30 éve látta először a rajzot, és felvetette az osztrák művésznek, hogy a való életben rekonstruálja azt.
Littmann egy Közép-Európa növényvilágát bemutató erdőt tervez felállítani 12-14 méter magas lombos és tűlevelű fákkal. A projekt kivitelezését Enzo Eneas neves tájépítész fogja felügyelni. A látogatók a lelátókról nézhetik meg majd az erdőt. Az installációhoz szerveznek kiállításokat is a természetről a Karintiai Modern Művészetek Múzeumával és a Klagenfurti Állami Galériával közösen. A projekt lezárultával, a fákat elültetik a közeli köztereken.
Klaus Littmann több mint 80 művészeti projektet valósított már meg, olyan képzőművészekkel dolgozott együtt, mint Christo és felesége, Jeanne-Claude, Tony Cragg, Guillaume Bijl és Cesar.
 A klagenfurti Wörthersee stadiont a 2008-as futball Európa-bajnokságra építették, és azóta sporteseményeknek, koncerteknek, kulturális rendezvényeknek egyaránt helyet ad. 
Szerző
Frissítve: 2019.05.06. 11:38