Palkovics kontra magyar agyak: nem adja magát az MTA

Publikálás dátuma
2019.05.06. 18:04

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Nemet mondott az Akadémia közgyűlése a kormány terveire, önként nem mondanak le a kutatóintézetekről.
– A mi álláspontunk többször átgondolt és érvekkel alátámasztott, addig kitartunk mellette, amíg a parlament másként nem dönt – jelentette ki Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke, miután az intézmény közgyűlése hétfőn úgy döntött: a kormány szándékával ellentétben az akadémiai kutatóintézet-hálózat maradjon az MTA-n belül. Azt sem fogadták el, hogy a kutatóintézetek jövőbeni irányítására létrehozandó testület tagjainak csak felét adják tudósok. A közgyűlés megbízta az elnökséget, hogy folytassa a tárgyalásokat. Egy nyilatkozat formájában azt is kijelentették: nem tartják elfogadhatónak azokat a kényszerítő módszereket, amikkel a kormány él. A döntéseket nagy többséggel, 70-90 százalék közötti arányokkal fogadták el. – A közgyűlés döntéseinek nagy része nem felel meg a kormány álláspontjának, azokat nem tudjuk elfogadni. Nem jutottunk előrébb, további tárgyalások szükségesek – erről Palkovics László innovációs miniszter beszélt a közgyűlés szünetében tartott sajtótájékoztatón. Lovász László ellenben úgy látja, történt előrelépés, hiszen elfogadták, hogy a kutatóhálózatoknak új irányítási struktúrája legyen, miként azt is: az irányító testület elnökét – az MTA és a miniszter javaslatára – a miniszterelnök nevezhesse ki, ezzel pedig hatékonyabban megvalósulhatnak a kormányzati igények is.
Tavaly nyáron derült ki: az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az MTA kutatóintézet-hálózatát hosszabb távon egyes intézetek megszüntetésével és mások beolvasztásával át akarja alakítani. Palkovics miniszter mindezt a hazai kutatás-fejlesztés és innováció erősítésével indokolta. Szerinte a tudomány sikerességét az garantálja, ha a politika nagyobb beleszólást kap az irányításba, a tudományra szánt pénzek elköltésébe. Noha még a miniszter által felsorolt nemzetközi példák is ennek ellenkezőjét támasztják alá, az ITM és a kormány hajthatatlan: csak azt tartják elfogadhatónak, ha a kutatóhálózat kikerül az MTA közvetlen irányítása alól. - A miniszter kokit kapott a fejére – értékelte a közgyűlés eredményeit az MTA egyik kutatója, aki maga is részt vett a hétfői ülésen. Mint mondta, érzékelhető volt, hogy Palkovics elveszítette azoknak az akadémiai szereplőknek a támogatását, akikkel korábban még sikerült szót értenie. Véleménye szerint most a miniszternél pattog a labda. - Egyébként úgy gondolom, a döntést már meghozta a kormány, csak azt nem tudják, bevállalják-e a kutatóintézetek nyílt államosítását – fogalmazott forrásunk. Erre enged következtetni Palkovics László korábbi nyilatkozata is, mely szerint ha szükséges, egyszerű törvénymódosítással szervezik ki a kutatóhálózatot az MTA alól – az akadémiai törvény módosításához ugyanis nincs szükség az MTA közgyűlésének támogatására. A miniszter a kormánypárti Magyar Hírlapnak is úgy nyilatkozott a minap: akár már júniusban módosíthatnak a törvényen.
Hétfőn viszont már arról beszélt, tovább egyeztet az MTA vezetésével. Hozzátette: a kormány szeretné gyorsan lezárni ezt a helyzetet, szoros határidők vannak. A sietséget azzal magyarázta, nehogy sérüljön közben a kutatóhálózat. A júniusi törvénymódosításra tett kijelentését úgy próbálta finomítani: az akadémiai törvény módosítására akkor is szükség lenne, ha az Akadémia elfogadta volna a javaslatokat. Azzal Lovász László MTA-elnök is egyetértett, mihamarabb rendezni kell a körülményeket. - Azt viszont senki ne gondolja, hogy az Akadémia bármikor is meg fogja szavazni, hogy önmagában nem alkalmas a kutatóhálózat működtetésére – tette hozzá. A miniszter már a közgyűlést követő napon folytatná a tárgyalásokat, és az MTA elnöke is abban bízik, mihamarabb újra egyeztethetnek. Akadémiai forrásunk szerint néhány héten belül egy újabb, rendkívüli közgyűlést hívhatnak össze.
Szerző
Témák
MTA
Frissítve: 2019.05.06. 18:06

Orbán még nem mondta ki, de a Fidesz elhagyni készül a Néppártot

Publikálás dátuma
2019.05.06. 17:44

Fotó: Szecsődi Balázs / Miniszterelnöki Sajtóiroda
Manfred Weber pedig alkalmatlan az Európai Bizottság elnökének - Orbán szerint.
Az Európai Bizottság új elnökének a személye különös jelentőséggel bír az EU jövője szempontjából és jelenleg minden jelölt alkalmatlan – mondta Orbán Viktor, miután találkozott Heinz-Christian Strache osztrák alkancellárral, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnökével. Magyarázatképpen Orbán egy kérdésre válaszolva azt mondta, azzal, hogy Weber korábban kijelentette: nem akar a magyarok szavazatával bizottsági elnök lenni, „olyan súlyos sértést követett el a magyar választókkal szemben”, hogy ezek után egyszerűen nem támogathatják. (Megjegyzendő: a Néppárt csúcsjelöltje nem a magyarok voksait nem kérte, hanem Orbán és a Fidesz szavazataiból nem akart profitálni.)  - Sajnálom, hogy így alakult, de nekünk, magyaroknak tudomásul kell vennünk ezt – tette hozzá. A miniszterelnök egyébként rövid elemzést is adott a jelenlegi európai politikai erőviszonyokról: szerinte jelenleg a bevándorláspárti politikai erők (ahová a baloldal és a Néppárt nagyobbik része tartozik) kétségtelenül többségben vannak, de a választások után a bevándorlásellenes jobboldal megerősödése „kiegyensúlyozottabb döntéseket eredményezhet az Európai Parlamentben és az állam-, és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsban is nőhet a jobboldaliak aránya”. Strache egyébként a második pártvezető, aki az EP-ben a Fidesz pártcsaládjával, az Európai Néppárttal (EPP) rivalizáló frakcióban, a Nemzet és Szabadság Európája nevű csoportban ül, múlt héten Matteo Salvini, az olasz Liga elnöke járt Magyarországon. Mindez erősen arra utal, hogy a Fidesz elhagyni készül a Néppártot, bár ezt Orbán még mindig nem volt hajlandó nyíltan kimondani. A találkozó utáni sajtótájékoztató egyébként – akár csak Salvinié – kifejezetten barátságos hangulatú volt. - Baráti tárgyalásokon vagyunk túl, a kétoldalú kapcsolatok rendezettek és sikeresek – kezdte Orbán Viktor. A megbeszéléseken természetesen fontos kérdés volt az európai biztonság és határvédelem ügye, „Magyarország a déli határszakaszon Ausztriát is védi, ezért köszönjük, hogy ebben Ausztria is segíti Magyarországot, ez nem volt mindig így, amikor baloldali kormány irányított, mindent megtettek, hogy Magyarország nem tudja megépíteni a határkerítést és az FPÖ kormányra kerülése kellett hozzá, hogy az osztrák álláspont is bevándorló ellenessé váljon” - adja meg az alaphangot a magyar kormányfő. Ezután azt hangsúlyozta, hogy mindketten változást akarnak Európában, mégpedig olyat, amilyen Ausztriában történt, ahol a jobbközép Osztrák Néppárt együttműködik a „jobboldali hazafias párttal” - vagyis az FPÖ-vel. Európában is ilyen változást szeretnének, az európai baloldal reménytelenül bevándorlásellenes, ezért ami Ausztriában működik, működjön európai szinten is – mondta Orbán. Szerinte az európai baloldal szocializmust akar, ő maga viszont „nem akarja, hogy ezzel próbálkozzon Brüsszel is”. Strache köszönetet mondott Orbánnak a meghívásért – ami azért érdekes, mert a diplomáciai protokoll szerint nem Orbán Viktor, mint a Fidesz elnöke, hanem Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter hívta meg. A közös kapcsolatok méltatásán túl nem sokat mondott, de a „lopakodó iszlamizáció elleni közös harcot” külön kiemelte, mint „a túlélés egyik zálogát”. Az EP-választásokról azt mondta, feltételezik, hogy a hazafias pártok jóval erősebbek lesznek és akár többséget is alkothatnak esetleg. Szerinte nyíltan kell végre beszélni arról, hogy az EPP-nek felül kellene vizsgálnia „a saját kirekesztő politikáját a hazafias pártokkal kapcsolatban”. - Európa a szívünkben él, de egy föderalisztikus európai berendezkedést szeretnénk, nem centralizációt, még ha az nem is vita, hogy szükség van reformokra az EU-ban - mondta. Kérdésre válaszolva Orbán Viktor azt mondta, a Fidesz az Európai Néppárthoz tartozik, de nem tudják elképzelni magukat egy olyan Néppártban, ahol a bevándorláspártiak vannak többségben. - Stratégiai vita van a Néppártban arról, hogy a választások után balra forduljon, vagy jobbra nyisson, a Fidesz álláspontja kisebbségben van, kérdés, szabad-e kisebbségben maradnunk? Van-e jogunk más álláspontot képviselni? - fogalmazott. Ha „van joguk, maradnak, ha nem, máshol keresik a helyüket”. Ugyanakkor „tiszteletlenség lenne párttérképen való elmozdulásról beszélni a választások előtt”, az Fidesz álláspontját befolyásolja a választók véleménye is. Másodsorban Orbánnak „a hűség fontos politikai kategória, szeretnénk kitartani a közösségünkben, amíg ő maga nem mondja azt, hogy nem kér belőlünk”. Arra a kérdésre, hogy mit szól hozzá, hogy Sebastian Kurz osztrák kancellár felvetette az EU alapszerződését jelentő Lisszaboni Szerződés újratárgyalását, Orbán Viktor azt mondta, ezt ő is teljes mértékben támogatja, ezt „kellő komolysággal meg lehetne vitatni” - igaz, arra nem tért ki, hogy Kurz egy új szerződésbe belefoglalná, hogy a jogállami normákat nem teljesítő tagállamoktól vonják meg a támogatásokat, amitől Orbán mereven elzárkózik. Az osztrák határellenőrzés visszaállításával kapcsolatban Orbán azt mondta, „intelligenciára van szükség a kétoldalú együttműködésben, mert vannak ellentéteik, de képesek rá megoldást találni, elfogadta Strache ezzel kapcsolatos válaszait és szempontjait”. Egy kérdésre válaszolva Strache arról beszélt, ami „fasiszta, antiszemita, azt elutasítják” - vagyis ilyen pártokkal nem működnek együtt. A baloldal viszont „mindent szélsőjobbnak minősít, ami nem balos, ez nyelvrendőrség”. Orbán szerint az FPÖ és a Liga példája mutatja, hogy egykor szélsőjobboldalinak minősített pártok kormányon felelős politikát visznek, nem szélsőségesek.

"A magyar kormányfő kijelentése egyértelművé tette, hogy a Fidesz végleg elfordult a kereszténydemokrata néppárti többségtől és leendő EP-képviselői az Európa-ellenes szélsőségesek között ülnek majd az Európai Parlamentben. Azok a konzervatív szavazók tehát, akik Weberre és az Európa-párti jobboldalra akarnak szavazni a május 26-i választáson, tiszta lelkiismerettel nem támogathatják a Fidesz képviselőit”, mondta Ujhelyi István, az MSZP EP-kampányának vezetője.

Frissítve: 2019.05.06. 21:10

Nemzetközi hadgyakorlat lesz Magyarországon péntektől

Publikálás dátuma
2019.05.06. 17:43

Fotó: Kurucz Árpád / AFP
A gyakorlaton nagyjából 1100 magyar katona vesz majd részt.
Nagyszabású nemzetközi hadgyakorlatot tartanak Magyarországon a közeljövőben,  derül ki Benkő Tibor honvédelmi miniszternek az MSZP-s Mesterházy Attila írásbeli kérdésére adott válaszából – írja a HVG. Mesterházy kérdése arra vonatkozott, kik vesznek részt a tervezett hadgyakorlaton, hol fogják tartani, és milyen egységek vesznek benne részt, Benkő pedig azt válaszolta, hogy 
május 10. és június 24. között hajtanak végre egy „nagy láthatóságú gyakorlatsorozatot” részben Magyarországon, valamint Romániában, Bulgáriában, Szlovéniában, Horvátországban és Észak-Macedóniában.

A gyakorlatok során Várpalota, Szolnok, Szentes, Ócsa és Taszár települések érintettek, a gyakorlaton pedig nagyjából 1100 magyar katona vesz részt, köztük lövészek, különleges műveleti, műszaki és rendész szakemberek, valamint katonai kiképzők és hallgatók. A magyar katonák mellett
amerikai, albán, bosznia-hercegovinai, észak-macedóniai, horvát, koszovói, litván, montenegrói, német, szlovén, szlovák, cseh és lengyel egységek is részt vesznek majd a gyakorlaton.

Szerző
Témák
hadgyakorlat
Frissítve: 2019.05.06. 17:46