MTA;

Palkovics kontra magyar agyak: nem adja magát az MTA

Nemet mondott az Akadémia közgyűlése a kormány terveire, önként nem mondanak le a kutatóintézetekről.

– A mi álláspontunk többször átgondolt és érvekkel alátámasztott, addig kitartunk mellette, amíg a parlament másként nem dönt – jelentette ki Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke, miután az intézmény közgyűlése hétfőn úgy döntött: a kormány szándékával ellentétben az akadémiai kutatóintézet-hálózat maradjon az MTA-n belül. Azt sem fogadták el, hogy a kutatóintézetek jövőbeni irányítására létrehozandó testület tagjainak csak felét adják tudósok. A közgyűlés megbízta az elnökséget, hogy folytassa a tárgyalásokat. Egy nyilatkozat formájában azt is kijelentették: nem tartják elfogadhatónak azokat a kényszerítő módszereket, amikkel a kormány él. A döntéseket nagy többséggel, 70-90 százalék közötti arányokkal fogadták el.

– A közgyűlés döntéseinek nagy része nem felel meg a kormány álláspontjának, azokat nem tudjuk elfogadni. Nem jutottunk előrébb, további tárgyalások szükségesek – erről Palkovics László innovációs miniszter beszélt a közgyűlés szünetében tartott sajtótájékoztatón. Lovász László ellenben úgy látja, történt előrelépés, hiszen elfogadták, hogy a kutatóhálózatoknak új irányítási struktúrája legyen, miként azt is: az irányító testület elnökét – az MTA és a miniszter javaslatára – a miniszterelnök nevezhesse ki, ezzel pedig hatékonyabban megvalósulhatnak a kormányzati igények is.

Tavaly nyáron derült ki: az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az MTA kutatóintézet-hálózatát hosszabb távon egyes intézetek megszüntetésével és mások beolvasztásával át akarja alakítani. Palkovics miniszter mindezt a hazai kutatás-fejlesztés és innováció erősítésével indokolta. Szerinte a tudomány sikerességét az garantálja, ha a politika nagyobb beleszólást kap az irányításba, a tudományra szánt pénzek elköltésébe. Noha még a miniszter által felsorolt nemzetközi példák is ennek ellenkezőjét támasztják alá, az ITM és a kormány hajthatatlan: csak azt tartják elfogadhatónak, ha a kutatóhálózat kikerül az MTA közvetlen irányítása alól.

- A miniszter kokit kapott a fejére – értékelte a közgyűlés eredményeit az MTA egyik kutatója, aki maga is részt vett a hétfői ülésen. Mint mondta, érzékelhető volt, hogy Palkovics elveszítette azoknak az akadémiai szereplőknek a támogatását, akikkel korábban még sikerült szót értenie. Véleménye szerint most a miniszternél pattog a labda. - Egyébként úgy gondolom, a döntést már meghozta a kormány, csak azt nem tudják, bevállalják-e a kutatóintézetek nyílt államosítását – fogalmazott forrásunk.

Erre enged következtetni Palkovics László korábbi nyilatkozata is, mely szerint ha szükséges, egyszerű törvénymódosítással szervezik ki a kutatóhálózatot az MTA alól – az akadémiai törvény módosításához ugyanis nincs szükség az MTA közgyűlésének támogatására. A miniszter a kormánypárti Magyar Hírlapnak is úgy nyilatkozott a minap: akár már júniusban módosíthatnak a törvényen.

Hétfőn viszont már arról beszélt, tovább egyeztet az MTA vezetésével. Hozzátette: a kormány szeretné gyorsan lezárni ezt a helyzetet, szoros határidők vannak. A sietséget azzal magyarázta, nehogy sérüljön közben a kutatóhálózat. A júniusi törvénymódosításra tett kijelentését úgy próbálta finomítani: az akadémiai törvény módosítására akkor is szükség lenne, ha az Akadémia elfogadta volna a javaslatokat. Azzal Lovász László MTA-elnök is egyetértett, mihamarabb rendezni kell a körülményeket. - Azt viszont senki ne gondolja, hogy az Akadémia bármikor is meg fogja szavazni, hogy önmagában nem alkalmas a kutatóhálózat működtetésére – tette hozzá.

A miniszter már a közgyűlést követő napon folytatná a tárgyalásokat, és az MTA elnöke is abban bízik, mihamarabb újra egyeztethetnek. Akadémiai forrásunk szerint néhány héten belül egy újabb, rendkívüli közgyűlést hívhatnak össze.