Bevásárolnak és cipekednek helyettünk

Csaknem féltucat kereskedelmi lánc viszi már házhoz a nagybevásárlást, ám napi rutin még mindig nem lett a webes élelmiszer-rendelésből.

Újabb áruházlánc lép az online élelmiszervásárlás piacára: az új szolgáltatását február óta egy szűkebb vásárlói rétegen tesztelő Spar hétfőn élesben is elindította „webshopját”. A házhozszállítás Budapest teljes területén és 49 főváros-közeli településen érhető el.

Ezzel immár ötre bővült azon nagy élelmiszerláncok száma, amelyeknél online is be lehet vásárolni, a megrendelt árut pedig a futár a konyhapultig szállítja ki. A terület úttörője – és sokáig egyetlen szereplője - Magyarországon a G-Roby volt a 2000-es években, pár éve viszont a Tesco, majd a CBA Prima és az Auchan is indított ilyen szolgáltatást. Tavaly a két országos hiperlánc között már éles verseny folyt e téren is. Kérdés: az új szereplő piacra lépése most tovább osztja-e a „vásárlói tortát”, vagy inkább növeli annak méretét, az online élelmiszervásárlás ugyanis még mindig nem túl elterjedt hazánkban. Madar Norbert, a GKI Digital vezető tanácsadója szerint utóbbi forgatókönyv a valószínűbb, és kínálat bővülése további vásárlókat vonz majd be az élelmiszer-webáruházakba.

Az élelmiszerkereskedelem esetében persze nem hagyományos webshopokról van szó, hiszen többnyire nem egy központi raktárból történik a kiszállítás, hanem az adott vásárlóhoz legközelebb eső üzletből. A szolgáltatást leginkább úgy kell elképzelni, mintha valakit leküldenénk magunk helyett a boltba, hogy vegye meg nekünk azokat az élelmiszereket, amiket az akciós újságból kinéztünk – fogalmazott Madar Norbert. Éppen emiatt fordulhat elő időnként, hogy az interneten „kosárba tett” terméket a futár mégsem tudja kiszállítani. Hiszen, ahogyan az akciós újságban kinézett termék, úgy az interneten megrendelt áru is lehet éppen hiánycikk az adott boltban: az internetes oldalon e gyorsan fogyó árukészletet nem lehet percre pontosan dokumentálni. (Ezekre a helyzetekre találták ki a „helyettesítő termék” fogalmát: a bolt ilyenkor felkínál egy másik, a megrendelthez hasonló árut – gyakran előfordul, hogy sajátmárkás terméket igyekeznek ilyenkor propagálni. Ezt azonban a vásárló nem köteles elfogadni.)

Jelenleg csupán a Tesco szállít házhoz néhány nagyobb vidéki városban is, a többiek Budapesten és az agglomerációban vállalják ezt. A GKI adatai szerint a Tesco szolgáltatása 103, az Auchané 69, az Prímáé 50, a G-Robyé pedig 35 településen érhető el. Vagyis az eldugott zsákfalvakban élőknek az online élelmiszervásárlás továbbra sem jelent segítséget, és ez rövid időn belül várhatóan nem is változik. Az élelmiszerek – más, a neten többnyire vásárolt cikkekkel ellentétben - ugyanis gyorsan romlanak, ezért is szállítanak saját autóval és személyzettel, a legközelebb eső boltból a láncok. A házhozszállítást pedig különböző – nullától párezer forintig terjedő – díjszabással, 2-3 órás idősávokra kérhetik a vásárlók. E logisztikának azonban komoly költségvonzata van, ezért nehéz a teljes országban kiépíteni egy hálózatot – magyarázza Madar Norbert.

A tavaly már a nettó 425 milliárd forintos éves forgalommal rekordokat döntögető online kiskereskedelemnek ezzel együtt új lendületet adhat az FMCG-piac (Fast Moving Consumer Goods, azaz napi fogyasztási cikkek: ide tartoznak az élelmiszerek, a tisztító- és tisztálkodási szerek, baba-mama termékek). Ez a szektor nőtt tavaly a legdinamikusabban: a 21 százalékos bővüléssel nettó 41 milliárdos forgalmat ért el. Persze ennek az is oka, hogy e piac gyakorlatilag a nulláról indult az elmúlt években. Más, netről rendelt termékekhez képest a fogyasztási cikkek esetében ráadásul nagyobb a visszatérő vásárlók aránya és a vásárlás gyakorisága is: havi egy alkalom helyett kéthetente adnak le a vevők rendelést. Az élelmiszerek és a vegyiáruk hamar elfogynak ugyanis, míg például egy televíziót évekig sem kell lecserélni.

Az igazi nagy lökést azonban egy olyan hálózat adná meg az online élelmiszer-kereskedelemnek, amely a napi, impulzív – ezért sokkal költekezőbb - vásárlói igényeket is ki tudná elégíteni. Erre a jelenlegi infrastruktúra azonban nem igazán alkalmas, már csak azért nem, mert a láncok legkorábban is csak másnapra vállalnak kiszállítást. Jelenleg így a neten élelmiszert vásárlók nem napi bevásárlásra használják az online lehetőségeket: inkább a hagyományos nagybevásárláskor a kosárba kerülő termékeket rendeli meg egy meglehetősen tudatos vásárlói réteg – mutat rá Madar Norbert. A házhozszállítás a nehezen mozgó, idősebb emberek, illetve kisgyerekes anyák számára is vonzó, hiszen megkímélik magukat a cipekedéstől. A leggyakrabban ezért olyan nehéz élelmiszereket rendelnek a weben, mint a karton ásványvíz vagy tej, a liszt és a cukor. Az élelmiszer webshopok visszatérő vásárlói között nagy arányban találni irodákat is: a titkárnők itt rendelik meg az adott hónapra szükséges ásványvíz- és kávé-ellátmányt, a sós és édes ropogtatnivalókat, valamint a papír- és vegyi árut is.

Jelenleg a mintegy 4 millió háztartás 37 százaléka legalább egyszer vásárolt már FMCG-terméket a weben. Az arány 2017-ben 23, 2016-ban pedig 22 százalék volt. Évről évre emelkedik tehát azok aránya, akik internetről rendelnek élelmiszert és vegyi árut – tudtuk meg Bakonyi-Kovács Krisztinától, a Gfk háztartáspanel osztályának senior tanácsadójától. Jellemzően a 30-40-es éveikben járó, magasabb iskolai végzettségűek rendelnek, és több a vásárló között a nő, mint a férfi. A netes élelmiszervásárlás egy tudatosabb viselkedést, előre gondolkodást is jelent, a kosárba zömmel a nagybevásárláskor szokásos termékek kerülnek. Feltehetőleg emiatt az internetes FMCG-vásárlások esetében a kosárérték is a duplája – 5981 forint – annak, mint amennyit egy hagyományos boltban erre alkalmanként elkölt egy átlagos vásárló.

A teljes FMCG-költések mindössze 1,2 százaléka történik mégis interneten keresztül, és még aki neten is vásárol, az is a csupán 3,1 százalékban költ online a napi fogyasztási cikkekre. A piac tehát bővül ugyan, de nem látványosan – mondja Bakonyi-Kovács Krisztina, aki szerint ennek az az oka, hogy a vásárlási gyakoriság nem tudott emelkedni az elmúlt években. Sőt: tavaly átlagosan 4,1 alkalommal rendeltek FMCG-terméket neten, holott 2017-ben még 4,9, 2016-ban pedig 5,6 alkalommal. Az online csatornákon keresztüli élelmiszerrendelés tehát egyelőre nem vált szokásává a háztartásoknak, egyre többen inkább csak kipróbálják. Ennek egyrészt a földrajzi korlátok, másrészt a szűkebb termékkínálat lehet az oka, valamint az, hogy a gyors, impulzív élelmiszer-vásárlásra még korántsem nem adottak a neten a lehetőségek – véli a szakértő, hozzátéve: a környező országokban is hasonló a helyzet. Úgy vélte azonban: a kínálati oldal erősödése a keresleti oldalt is bátorítani fogja majd.