Bevásárolnak és cipekednek helyettünk

Publikálás dátuma
2019.05.07. 07:00

Fotó: Beliczay László / MTI
Csaknem féltucat kereskedelmi lánc viszi már házhoz a nagybevásárlást, ám napi rutin még mindig nem lett a webes élelmiszer-rendelésből.
Újabb áruházlánc lép az online élelmiszervásárlás piacára: az új szolgáltatását február óta egy szűkebb vásárlói rétegen tesztelő Spar hétfőn élesben is elindította „webshopját”. A házhozszállítás Budapest teljes területén és 49 főváros-közeli településen érhető el. Ezzel immár ötre bővült azon nagy élelmiszerláncok száma, amelyeknél online is be lehet vásárolni, a megrendelt árut pedig a futár a konyhapultig szállítja ki. A terület úttörője – és sokáig egyetlen szereplője - Magyarországon a G-Roby volt a 2000-es években, pár éve viszont a Tesco, majd a CBA Prima és az Auchan is indított ilyen szolgáltatást. Tavaly a két országos hiperlánc között már éles verseny folyt e téren is. Kérdés: az új szereplő piacra lépése most tovább osztja-e a „vásárlói tortát”, vagy inkább növeli annak méretét, az online élelmiszervásárlás ugyanis még mindig nem túl elterjedt hazánkban. Madar Norbert, a GKI Digital vezető tanácsadója szerint utóbbi forgatókönyv a valószínűbb, és kínálat bővülése további vásárlókat vonz majd be az élelmiszer-webáruházakba. Az élelmiszerkereskedelem esetében persze nem hagyományos webshopokról van szó, hiszen többnyire nem egy központi raktárból történik a kiszállítás, hanem az adott vásárlóhoz legközelebb eső üzletből. A szolgáltatást leginkább úgy kell elképzelni, mintha valakit leküldenénk magunk helyett a boltba, hogy vegye meg nekünk azokat az élelmiszereket, amiket az akciós újságból kinéztünk – fogalmazott Madar Norbert. Éppen emiatt fordulhat elő időnként, hogy az interneten „kosárba tett” terméket a futár mégsem tudja kiszállítani. Hiszen, ahogyan az akciós újságban kinézett termék, úgy az interneten megrendelt áru is lehet éppen hiánycikk az adott boltban: az internetes oldalon e gyorsan fogyó árukészletet nem lehet percre pontosan dokumentálni. (Ezekre a helyzetekre találták ki a „helyettesítő termék” fogalmát: a bolt ilyenkor felkínál egy másik, a megrendelthez hasonló árut – gyakran előfordul, hogy sajátmárkás terméket igyekeznek ilyenkor propagálni. Ezt azonban a vásárló nem köteles elfogadni.) Jelenleg csupán a Tesco szállít házhoz néhány nagyobb vidéki városban is, a többiek Budapesten és az agglomerációban vállalják ezt. A GKI adatai szerint a Tesco szolgáltatása 103, az Auchané 69, az Prímáé 50, a G-Robyé pedig 35 településen érhető el. Vagyis az eldugott zsákfalvakban élőknek az online élelmiszervásárlás továbbra sem jelent segítséget, és ez rövid időn belül várhatóan nem is változik. Az élelmiszerek – más, a neten többnyire vásárolt cikkekkel ellentétben - ugyanis gyorsan romlanak, ezért is szállítanak saját autóval és személyzettel, a legközelebb eső boltból a láncok. A házhozszállítást pedig különböző – nullától párezer forintig terjedő – díjszabással, 2-3 órás idősávokra kérhetik a vásárlók. E logisztikának azonban komoly költségvonzata van, ezért nehéz a teljes országban kiépíteni egy hálózatot – magyarázza Madar Norbert. A tavaly már a nettó 425 milliárd forintos éves forgalommal rekordokat döntögető online kiskereskedelemnek ezzel együtt új lendületet adhat az FMCG-piac (Fast Moving Consumer Goods, azaz napi fogyasztási cikkek: ide tartoznak az élelmiszerek, a tisztító- és tisztálkodási szerek, baba-mama termékek). Ez a szektor nőtt tavaly a legdinamikusabban: a 21 százalékos bővüléssel nettó 41 milliárdos forgalmat ért el. Persze ennek az is oka, hogy e piac gyakorlatilag a nulláról indult az elmúlt években. Más, netről rendelt termékekhez képest a fogyasztási cikkek esetében ráadásul nagyobb a visszatérő vásárlók aránya és a vásárlás gyakorisága is: havi egy alkalom helyett kéthetente adnak le a vevők rendelést. Az élelmiszerek és a vegyiáruk hamar elfogynak ugyanis, míg például egy televíziót évekig sem kell lecserélni. Az igazi nagy lökést azonban egy olyan hálózat adná meg az online élelmiszer-kereskedelemnek, amely a napi, impulzív – ezért sokkal költekezőbb - vásárlói igényeket is ki tudná elégíteni. Erre a jelenlegi infrastruktúra azonban nem igazán alkalmas, már csak azért nem, mert a láncok legkorábban is csak másnapra vállalnak kiszállítást. Jelenleg így a neten élelmiszert vásárlók nem napi bevásárlásra használják az online lehetőségeket: inkább a hagyományos nagybevásárláskor a kosárba kerülő termékeket rendeli meg egy meglehetősen tudatos vásárlói réteg – mutat rá Madar Norbert. A házhozszállítás a nehezen mozgó, idősebb emberek, illetve kisgyerekes anyák számára is vonzó, hiszen megkímélik magukat a cipekedéstől. A leggyakrabban ezért olyan nehéz élelmiszereket rendelnek a weben, mint a karton ásványvíz vagy tej, a liszt és a cukor. Az élelmiszer webshopok visszatérő vásárlói között nagy arányban találni irodákat is: a titkárnők itt rendelik meg az adott hónapra szükséges ásványvíz- és kávé-ellátmányt, a sós és édes ropogtatnivalókat, valamint a papír- és vegyi árut is. Jelenleg a mintegy 4 millió háztartás 37 százaléka legalább egyszer vásárolt már FMCG-terméket a weben. Az arány 2017-ben 23, 2016-ban pedig 22 százalék volt. Évről évre emelkedik tehát azok aránya, akik internetről rendelnek élelmiszert és vegyi árut – tudtuk meg Bakonyi-Kovács Krisztinától, a Gfk háztartáspanel osztályának senior tanácsadójától. Jellemzően a 30-40-es éveikben járó, magasabb iskolai végzettségűek rendelnek, és több a vásárló között a nő, mint a férfi. A netes élelmiszervásárlás egy tudatosabb viselkedést, előre gondolkodást is jelent, a kosárba zömmel a nagybevásárláskor szokásos termékek kerülnek. Feltehetőleg emiatt az internetes FMCG-vásárlások esetében a kosárérték is a duplája – 5981 forint – annak, mint amennyit egy hagyományos boltban erre alkalmanként elkölt egy átlagos vásárló. A teljes FMCG-költések mindössze 1,2 százaléka történik mégis interneten keresztül, és még aki neten is vásárol, az is a csupán 3,1 százalékban költ online a napi fogyasztási cikkekre. A piac tehát bővül ugyan, de nem látványosan – mondja Bakonyi-Kovács Krisztina, aki szerint ennek az az oka, hogy a vásárlási gyakoriság nem tudott emelkedni az elmúlt években. Sőt: tavaly átlagosan 4,1 alkalommal rendeltek FMCG-terméket neten, holott 2017-ben még 4,9, 2016-ban pedig 5,6 alkalommal. Az online csatornákon keresztüli élelmiszerrendelés tehát egyelőre nem vált szokásává a háztartásoknak, egyre többen inkább csak kipróbálják. Ennek egyrészt a földrajzi korlátok, másrészt a szűkebb termékkínálat lehet az oka, valamint az, hogy a gyors, impulzív élelmiszer-vásárlásra még korántsem nem adottak a neten a lehetőségek – véli a szakértő, hozzátéve: a környező országokban is hasonló a helyzet. Úgy vélte azonban: a kínálati oldal erősödése a keresleti oldalt is bátorítani fogja majd.               

Gyengélkedő élelmiszer-kiskereskedelem

A kiskereskedelemi üzletek forgalma 5,9 százalékkal nőtt tavaly márciushoz képest a naptárhatástól megtisztított friss KSH adatok szerint. E márciusi ütem markánsan lassabb, mint a februári, és a várakozásokat is jelentősen alulmúlta - mutatott rá Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. Szerinte a negatív meglepetés oka, hogy az élelmiszerkereskedelemben még a húsvét hatással kiigazítva is csupán 1 százalékos növekedést mért a KSH. A nem élelmiszer-kiskereskedelem és az üzemanyag-kiskereskedelem forgalma viszont hosszú évek óta nem látott ütemben bővült. 

Szerző
Frissítve: 2019.05.07. 12:42

Közeleg a lakásboom vége

Publikálás dátuma
2019.05.06. 18:10
A valamikori SZOT-szálló torzójának átalakításával épülő lakások még 5 százalékos áfával talál
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
De azért idén még rekordot dönt az új lakások átadása.
Kezdenek beérni az elmúlt években indult lakásépítések és társasházfejlesztések: a KSH legfrissebb statisztikái szerint az év első három hónapjában összesen 3661 új lakóingatlant adtak át, ami éves szinten 7,9 százalékos emelkedés. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a kiugró emelkedésre számítani lehetett, hiszen már a tavalyi utolsó negyedévben is jelentős mennyiségű, több mint 7 ezer lakás készült el, az idén pedig folytatódtak az átadások. Úgy vélte: az elmúlt 8 év rekordja dőlhet meg az idén, és 20-25 ezer új lakás épülhet meg. Az 5 százalékos kedvezményes lakásépítési áfa – bizonyos kivételektől eltekintve - ugyanis 2019 végéig van érvényben, ezért a fejlesztők többsége idei átadást tervezett. Építési engedélyt ugyanakkor kevesebbet adtak ki: a KSH adatai szerint a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 9 639 volt az első negyedévben, ami 2,1 százalékkal kevesebb, mint tavaly március végén. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a visszaesés oka a kedvezményes áfa év végi kivezetése, a családvédelmi akcióterv intézkedései azonban ismét lendületet adhatnak az építkezéseknek. Úgy látja: az idén és jövőre jelentős lakásátadási hullámra lehet számítani, amit némileg lassíthat, hogy 2023-ig kaptak haladékot a kedvezményes áfa megtartására a tavaly november 1. előtt építési engedéllyel rendelkező lakások építtetői. A társasházépítések és az ingatlanfejlesztések döntő része egyébként Budapesten zajlik, a lakásátadások száma idén és jövőre a fővárosban meghaladhatják a 10 ezret, országosan pedig a 25 ezret. A kivitelezéseket ugyanakkor hátráltatja a munkaerő- és kapacitáshiány. Egyes tervezett társasház-beruházásokat már visszavontak, így feltehetően nem épül annyi lakás, mint ahány engedélyt korábban kiadtak – tette hozzá az elemző. A válság előtti teljesítményhez, a nemzetközi rátákhoz, valamint a hazai lakásmegújítás kívánatos mértékéhez képest így a lakásépítések messze elmaradnak. A válság előtt évente 35-40 ezer lakást adtak át, tavaly viszont csak mintegy  17 700 lakás épült. Ez ezer lakosra vetítve 1,8 lakás építését jelenti, miközben az európai átlagos érték 3-3,5 lakás. A hazai lakásállomány százévenkénti megújításához is évente 35-40 ezer lakás építésére lenne szükség. Mindezek alapján Suppan Gergely szerint a hazai lakásépítések száma semmilyen túlfűtöttséget nem tükröz, sőt, még a válság utáni visszaesést sem pótolta.  
Szerző
Frissítve: 2019.05.07. 12:39

Óriásit lehet kaszálni a műmagyar földi epren

Publikálás dátuma
2019.05.06. 16:37

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
A vásárló pedig két dolgot szűr le: a hazai szamóca drága és ízetlen - pedig egyik állítás sem igaz.
Sokak szeme láttára csomagolják át az import (görög, spanyol) földi epret a piacon, hogy aztán magyarként árulják tovább, tetemes haszonnal – panaszkodott a 24.hu-nak egy magyar epertermelő, aki állítja, a "mezcserének" szemtanúja is volt, ahogy kiszedték az eredeti spanyol rekeszekből a kis átlátszó műanyag dobozkákat, és abból átöntötték az epret a magyar felségjelű faládákba. És bizony magyar gazdák áruját ilyen ellenszélben nem nagyon akarták megvenni a kiskereskedők, ugyanis az import szamócát kilónként mintegy 300 forintért lehet behozni, így ha dupla-, vagy triplaáron is kínálják, akkor is olcsóbban adják, mint a magyar termelők, akik 1000-1200 forintot szeretnének kapni kilónként. A FruitVeb volt alelnöke, Csizmadia György szerint amit az epertermelő látott, évről-évre visszatérő probléma.
Szerző
Témák
eper spanyol import
Frissítve: 2019.05.07. 06:38