Több mint 700 milliárd forintot kaptak az egyházak a Fidesz-kormánytól

Publikálás dátuma
2019.05.10. 10:20
KÖVÉR László
Fotó: Bruzák Noémi / MTI
Utoljára Horthy Miklós kormányzó hívott Magyarországra eucharisztikus kongresszust.
A kereszténység a magyarság számára a Kárpát-medencében államalkotó és nemzetmegtartó erő több mint ezer éve - mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke csütörtökön a 2020-as budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészületeit megtekintő bíborosoknak és a püspöki konferenciák képviselőinek. Kövér László arra is felhívta az egyházi vezetők figyelmét, hogy a 2011-ben elfogadott alaptörvény ugyanazon szavakkal kezdődik, mint a himnusz: Isten, áldd meg a magyart. Több mint ezer év történelmi tapasztalatán alapul azon meggyőződésünk, hogy államunk és nemzetünk sorsközösségben létezik a kereszténységgel - hangoztatta Kövér László a mintegy hetven országból érkezett egyházi vezető előtt. Kitért arra is, hogy a magyar állam 2010 óta több mint 2,3 milliárd eurónak (mintegy 725 milliárd forint) megfelelő költségvetési pénzt fordított az egyházak támogatására, csaknem 100 millió eurót (körülbelül 31,5 milliárd forint) a Magyarország határain kívül élő, Kárpát-medencei magyar ajkú keresztény egyházi közösségek támogatására, amelyek révén - többek között - kevesebb mint egy évtized alatt 120 új templom épült, 2800 pedig megújult Magyarországon és a Kárpát-medencében. Közölte, 2016 óta csaknem 30 millió eurót (hozzávetőleg 1 milliárd forint) fordítottak a Hungary Helps program keretében a világ különböző pontjain üldözött, vagy veszélynek kitett keresztényeknek a szülőföldjükön való megsegítésére. Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust 2020. szeptember 13-20. között rendezik Budapesten. A nyitó misét szeptember 13-án, a Puskás Ferenc Stadionban mutatják be. Utoljára 1938-ban volt ilyen kongresszus Magyarországon, akkor Horthy Miklós kormányzó vendégeként Eugeno Pacelli pápai nuncius képviselte az egyházi államot.

Pénzért törölt adótartozásokat a NAV egyik volt főosztályvezető-helyettese

Publikálás dátuma
2019.05.10. 10:16
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Korrupció miatt emeltek vádat az ügyben.
Korrupció miatt vádat emeltek a NAV Pest Megyei Adóigazgatóságának egyik korábbi főosztályvezető-helyettese ellen, aki két társával pénzért törölt adótartozásokat - közölte a Központi Nyomozó Főügyészség pénteken az MTI-vel. Keresztes Imre főügyész a közleményben azt írta, a volt főosztályvezető-helyettes egy ismerősén keresztül - aki szintén vádlott az ügyben -
megállapodott egy társával abban, hogy pénzt kérnek olyan emberektől, akik adótartozással rendelkező, megszüntetni kívánt cégek érdekeltségében járnak el

, cserébe törlik a tartozást és biztosítják a cégek kényszertörléséhez szükséges feltételeket. A megállapodás szerint az adott cég tartozásának 10-15 százalékát kérték az ügyintézésért, ezzel mintegy 21 millió forint jogtalan előnyre tettek szert, amelyet egymás között egyenlő arányban elosztottak - tette hozzá.
A vádlott olyan embereknek adta ki a cégek adótitoknak minősülő adatait, akiknek nem volt jogosultságok azok megismerésére, előre közölte a helyszíni adóhatósági ellenőrzések idejét, valamint a hivatalos küldemények postázását.

Társai közreműködésével - az eljárási jogosultság biztosításáért - pedig azt is elérte, hogy a cégek székhelyét az általa vezetett osztály illetékességi területére helyezzék át. A volt főosztályvezető-helyettes és két társa részben beismerte a bűncselekmények elkövetését, a többi vádlott - akik az érintett kilenc cég érdekében eljártak - tagadta ezeket, és megtagadta a vallomástételt. A vádlottak valamennyien szabadlábon védekeznek. A Központi Nyomozó Főügyészség
többszörösen minősített hivatali vesztegetés és más bűncselekmény miatt emelt vádat a korábbi főosztályvezető-helyettes és nyolc társa ellen

a Budapest Környéki Törvényszéken.  A volt főosztályvezető-helyettes a kilenc rendbeli, vezető beosztású hivatalos személy által az előnyért kötelességét megszegve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés és három rendbeli hivatali visszaélés miatt akár tizenöt évig terjedő szabadságvesztést is kaphat.
Szerző
Témák
korrupció
Frissítve: 2019.05.10. 16:33

Szennyvíziszapot importálnának az egerszalóki termálforrások közelébe

Publikálás dátuma
2019.05.10. 09:40

Fotó: Németh András Péter
Több tízezer tonna állati és növényi hulladék „kirohasztott anyaga” is érkezne Olaszországból és Szlovéniából.
Egy régi homokbányát töltene fel egy magyar cég Eger közelében minden évben 200 ezer tonna külföldről származó szennyvíziszappal és más hulladékokkal – írja a 24.hu. Egy kis családi vállalkozás, a Midori-Öko Kft. fordult ezzel az üzleti ötlettel az egri járási hivatalhoz. Az agrárügyi és környezetvédelmi főosztály egy előzetes vizsgálat lezárásaként úgynevezett egységes környezethasználati engedélyezési eljárást lefolytatását írta elő. 
Ebbe az eljárásba vonták be azt a kilenc települést, amelyet közvetlenül érintene a hatalmas mennyiségű szennyvíziszap importja.

A települések polgármesterei a kormányhivatal által kiküldött közleményből tudták meg, hogy a budapesti székhelyű
Midori-Öko Kft. egy Egerszólát és Egerszalók között elhelyezkedő homokbányát nézett ki magának, hogy ott Olaszországból és Szlovéniából származó iszapot tároljon és semlegesítsen.

A Kft.-t egy házaspár alapította 2011-ben, de a cég azóta sem nőtte túl egy családi vállalkozás méreteit: alig néhány millió forintos forgalmat produkál évente. A cég ennek ellenére egy nagyszabású nemzetközi üzletre kért engedélyt a zöldhatóságtól, 200 ezer tonna kommunális mellékterméket szállítana sok száz kilométerről közúton Heves megyébe. A közlemény szerint a külföldi szállítmányok nagyobb hányadát a lakossági szennyvíziszap tenné ki, de 
több tízezer tonna állati és növényi hulladék „kirohasztott anyaga” is érkezne a határon túlról.

Az iszapot az egerszalóki termálforrásoktól alig néhány kilométerre lévő bányában kevernék össze mésszel és homokkal, hogy talajjavító anyagot állítsanak elő belőle.
Szerző
Témák
szennyvíz