Nemcsak megpróbálja kirekeszteni a nemzetközi vérkeringésből a nyugati világ Oroszországot, az maga is mindent megtesz azért, hogy bezárja önmagát. Vlagyimir Putyin elnök május elején aláírta azt az április derekán megszavazott törvényjavaslatot, amely rendkívül szigorú internetszabályozást tesz lehetővé. Mindezt pedig válasznak szánják az új amerikai kiberbiztonsági stratégiára, amely olyan félelmet gerjeszt, hogy megkísérelhetik az amerikaiak letiltani a világhálóról Oroszországot.
Látszólag vészhelyzet esetére kidolgozott törvényről van szó, amelynek alkalmazását csak rendkívüli körülmények közepette, például kibertámadás idején alkalmaznák – méghozzá az orosz internet lekapcsolásával a világhálóról. Az információáramlást nemzeti keretek közé szorítanák. Ezt azt is jelentené, hogy az internet központi állami ellenőrzés alá kerülne. A törvény ellen tiltakozók attól tartanak, hogy valójában az internetes forgalom általános korlátozásáról van szó, valamiféle digitális vasfüggönyről, amelynek létrehozását hosszú évek óta készítették elő, s megteremtették ennek technikai feltételeit.
Mint a Le Monde Diplomatique megállapítja, Oroszország a platformok és szolgáltatások szinte teljes rendszerét létrehozta, amely képes függetleníteni magát a Szilícium-völgytől. Miközben másutt a Google, az Amazon, vagy a Facebook a nyerő, az oroszok a helyi alternatívákat, a Runet szolgáltatásait választhatják, és sokan választják is. A Yandex kereső például kétszer olyan népszerű, mint a Google, naponta soktízmillió ember keresi fel, az orosz közösségi portál, a VKontaktye pedig maga mögé utasította a Facebookot. Már több mint négy évvel ezelőtt tesztelni kezdték saját DNS rendszerüket, hogy országon belül tartsák a szerverek és felhasználók címkiosztását. Saját számítási felhő létrehozásába is belefogtak.
Innen már csak egy lépés, hogy függetlenül mindenfajta vészhelyzettől, az internetes forgalom döntő hányadát ellenőrzött módon az országon belül tartsák. Ebből nem is csinálnak semmiféle titkot, 30 milliárd rubelt irányoztak elő a törvény realizálására. A kormánynak jelentős szerepet szánnak a terv végrehajtásában. Egyes szakértők totális cenzúrától tartanak, nemzetközi jogvédő szervezetek pedig az Oroszország által is aláírt egyezmények megsértéséről nyilatkoznak. Egy sor orosz internetes cég is bírálja a törvényt. Van, amelynek a vezetője szerint csillagászati összegeket emésztene fel, ha ellenőrzés alá vonnák a teljes internet-forgalmat.
A WCIOM közvéleménykutató-intézet legfrissebb felmérésében arra kereste a választ, mit szólnának az emberek egy olyan helyzethez, ha teljesen megszűnne az internet, hogyan hatna ez az életükre? A válaszadóknak majdnem a fele ezt nehéz megpróbáltatásként élné meg, a másik felét ez azonban nem érintené olyan keservesen.
Mára Oroszországban az internet-használat általánossá vált, az embereknek a 84 százaléka megy fel a netre különböző rendszerességgel. A napi felhasználók aránya is igen magas: 69 százalék. A legaktívabbak a 18 és 24 év közöttiek, 99 százalékuk napi felhasználó. Leginkább a magasan képzettek, az anyagilag tehetősebbek, a moszkvaiak és a szentpéterváriak vezetik a listát. A fejlődés számottevő: 2012-ben még csak 47 százalék volt az internetezők aránya, a fokozódó érdeklődés a fiatalok körében tapasztalható. Ezért sem meglepő, hogy az új törvény ellen az ő tiltakozásuk a leghangosabb.
