Szülői értekezlet is lesz az állatkerti nevelőszülők találkozóján

Publikálás dátuma
2019.05.10. 14:30

Fotó: Kisbenedek Attila / AFP
Vasárnap tartják a nevelőszülők találkozóját a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A programot elsősorban azoknak szervezik, akik jelképesen örökbe fogadták a kert valamelyik lakóját, de új „nevelőszülőket” is várnak.
Az 1990-es évek eleje óta lehet az állatkert lakóit jelképesen örökbe fogadni. Abban az időben ez még újdonságnak számított, így az Állatkerti Alapítványnak sokszor el kellett magyaráznia, hogy az örökbe fogadott állatokat nem lehet hazavinni. Egy idő után aztán már nemcsak a Fővárosi Állat- és Növénykertben lehetett ezt megtenni, hanem más közhasznú, illetve kulturális tevékenységet ellátó szervezeteknél is. Például több színházban is bevezették, hogy a nézőtér egy-egy székét a színházbarátok – némi támogatás fejében – jelképesen örökbe fogadhatják.
 Az állatkerti örökbefogadás egyrészt szorosabbra fűzi a kapcsolatokat az állatbarátok, állatkert-barátok, illetve az intézmény között, amelynek ráadásul az ilyen módon befolyt támogatás komoly segítséget is jelent. Például az állatgyógyászati készítmények költségét részben az alapítványhoz érkező támogatásokból fedezik, de ebből vásárolnak különféle speciális játékokat, a környezetgazdagítást szolgáló berendezéseket is az állatok számára - derül ki az állatkert közleményéből.
Az aktív örökbefogadások száma jelenleg csaknem háromezer, és mivel egy állatnak akár több örökbefogadó szülője is lehet, ezért mérhető a különböző állatok népszerűsége is. A toplistát  jelenleg Arun, a másfél éves kiselefánt vezeti, de az első tíz között van Bia (alpaka), Sheshe ( zsiráf), Aurora és Haiku (kispanda), Örvi (alpaka), Basil (oroszlán), Niva (tigris), Pulcsi (pingvin), valamint holtversenyben Norbi (tigris) és Balu (barna medve) is. Az állatfajonként összesített lista szerint a legtöbb örökbefogadóval összességében az alpakák, majd a zsiráfok és az elefántok büszkélkedhetnek.  
A vasárnapi találkozó programjai között a legnépszerűbbnek évről évre a „szülői értekezlet” számít, ahol az állatok gondozói beszámolnak az örökbefogadóknak, hogy a kedvencük hogy érzi magát, esetleg milyen csínytevéseket hajtott végre az utóbbi időben. Az állatkerti „nevelőszülőket” emellett több más program is várja, lesz például tombola és több állomásos játék is.
Szerző
Frissítve: 2019.05.10. 14:52

Európa már elfogyasztotta az idei erőforrásait

Publikálás dátuma
2019.05.09. 10:10

Fotó: WWF Magyarország
Ha a világon mindenki úgy élne, mint az európaiak, a Föld éves tartalékai már május 10-én kimerülnének.
Tavaly augusztus 1-én volt a túlfogyasztás világnapja, az év további részében a Föld "hitelezte" az erőforrásokat az emberiség számára. Idén először nyilvánosságra hozták az európait is: ha a világon mindenki olyan életmódot folytatna, mint az európaiak, a fogyasztás már május 10-én túllépné azt a szintet, amit a Föld egy év alatt képes újratermelni, illetve elnyelni. Ez azt jelenti, hogy a kereslet kielégítéséhez 2,8 Földre lenne szükség. Magyarország is jóval túllépi az ideális fogyasztási szintet: több mint két Földre lenne szükség, ha a világon mindenhol hozzánk hasonlóan élnének - írta a WWF Magyarország közleményében.
A bolygó túlterhelése a biológiai sokféleség drasztikus csökkenéséhez vezetett, és többek között olyan problémákat okoz, mint a halállományok zsugorodása, a vízhiány, a talajerózió, a levegőszennyezés vagy az éghajlatváltozás. Ezek fokozzák az extrém időjárási körülményeket, az aszályokat, az árvizeket és a tűzvészeket. Mindezek pedig további feszültségeket és konfliktusokat váltanak ki, és súlyosbítják a globális egyenlőtlenséget.
A Global Footprint Network jelentése kiemeli a különbségeket az uniós tagállamok és a világ többi országának ökológiai lábnyoma között, valamint azt is megmutatja, hogy bár az EU-országok között nagyok az eltérések, egy dolog azonban mindegyik országra jellemző: egyikük sem működik fenntartható szinten. Ez egybecseng a Biodiverzitás és Ökoszisztéma-szolgáltatások védelmével foglalkozó Kormányközi Platform (IPBES) új tudományos jelentésében leírtakkal, amely többek között arra is rámutat, hogy a következő időszakban akár egymillió állat- és növényfaj is kihalhat.
"Életmódunk hatással van a bolygóra. Nem lehet kétségünk afelől: változtatnunk kell. Globális és helyi szinten is. Ha ma cselekszünk, még visszafordíthatjuk a negatív folyamatokat, és talán van esélyünk, hogy a tiszta levegő, az ivóvíz, az élelmiszerek és mindaz, amit a természet nyújt, gyermekeink számára is elérhetők legyenek"

- mondta Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője.

Szerző
Frissítve: 2019.05.09. 11:31

Már csak 21 szabályozatlan folyó maradt a Földön

Publikálás dátuma
2019.05.09. 10:05

Fotó: Green Renaissance / WWW US
A világ 246 leghosszabb folyójának csupán egyharmada folyik szabályozatlanul, több mint 60 százalékuk szabad folyását gátak, vízerőművek vagy víztározók akadályozzák - derült ki egy egész bolygóra kiterjedő elemzésből.
WWF és más szervezetek, intézetek részvételével a 2019 májusában a Nature magazinban publikált tudományos elemzés szerint a világ 246 leghosszabb folyójának alig egyharmada szabályozatlan - több mint 60 százalékuk szabad folyását gátak, vízerőművek vagy víztározók akadályozzák - derül ki a szervezet közleményéből.
Az elemzés elkészítésében 34 kutató vett részt világszerte ismert kutatóintézetekből és szervezetektől - többek között a WWF-től is -, munkájuk során összesen 12 millió kilométernyi vízfolyást vizsgáltak meg. Ezzel elkészült az első, egész bolygóra kiterjedő elemzés a szabályozatlan folyók elhelyezkedéséről és kiterjedéséről. Műholdas megfigyeléseket is használva minden eddiginél alaposabban vizsgálták meg ezeket a kivételesnek tekinthető vízfolyásokat. Az eredmények szerint a folyók állapota súlyosan leromlott, a készítők javaslatot tesznek a még szabályozatlan folyók állapotának fenntartására, valamint a szabályozott folyók helyreállítására is.
A Föld ezer kilométernél hosszabb 91 folyója közül már csak 21 tekinthető szabályozatlannak, tehát 21 folyó jut el úgy a forrástól a torkolatig, hogy egyetlen gát sem akadályozza útját.

A gátak és víztározók az elsődleges okai annak, hogy a folyók hosszanti átjárhatósága csorbát szenved. A gátak nemcsak a vándorló halak számára jelentenek akadályt, hanem a hordalékmozgást és a vízjárást is alapvetően befolyásolják. Jelenleg közel 60 000 nagy gát található a világ folyóin, és további 3700 gát építését tervezik. Gyakori az is, hogy a vízerőművek tervezése egy folyón vagy vízgyűjtőn egyenként zajlik, nem vizsgálva az összeadódó hatások miatti kockázatokat.
A folyók és vízgyűjtőterületeik a természet és az emberiség éltető erői közé tartoznak az egész világon. A szabad folyású folyók nem csak a természeti környezet állapotának megőrzése miatt jelentősek, hanem a társadalom számára nyújtott szolgáltatásaik miatt is. Ma a gazdasági fejlesztések nyomása alatt számuk azonban folyamatosan csökken.
Az egészséges vízfolyások sok országban a népesség élelmiszer-ellátásában jutnak döntő szerephez, máshol a folyók és ártereik az aszály és az árhullámok esetén nyújtanak megoldási lehetőségeket. A folyókhoz kötődő fajok és élőhelyek megóvása szempontjából is kiemelkedő a jelentőségük, ez fajok és populációk ezreit érinti. 

Európában sem rózsás a helyzet

A jelentésből kiderül, hogy Európában nincs ezer kilométernél hosszabb szabályozatlan vízfolyás. Magyarország és a Kárpát-medence folyói között sok olyat találunk, amelyeken nincs gát vagy vízerőmű, ennek ellenére mégsem tekinthetjük őket szabályozatlannak. A folyószabályozások miatt a 19-20. században nagyon sok mellékágat és kanyart levágtak a folyókról, és több tízezer hektár korábbi ártér került az árvízvédelmi töltéseken kívülre. Ezek a leszűkült árterek is rendkívüli élőhelyeknek és fajoknak nyújtanak otthont, a lakosság számára ivóvízforrást biztosítanak, a szabadidő eltöltésére és kikapcsolódásra pótolhatatlan lehetőséget nyújtanak.
Folyóik és árterek megújulóképessége rendkívül nagy: Magyarországon lehetőség lenne az árterek visszacsatolására a Tisza mentén vagy a mellékágak visszacsatolására a Duna vagy a Dráva mellett. A WWF szerint vállalni kell a folyók megóvásának és helyreállításának felelősségét, és a lehetőségeket kihasználva hozzá kell látni a folyók helyreállításához, valamint fokozatosan el kell hagyni a folyókra kockázatokat jelentő fejlesztéseket.
Szerző