Az 1990-es évek eleje óta lehet az állatkert lakóit jelképesen örökbe fogadni. Abban az időben ez még újdonságnak számított, így az Állatkerti Alapítványnak sokszor el kellett magyaráznia, hogy az örökbe fogadott állatokat nem lehet hazavinni. Egy idő után aztán már nemcsak a Fővárosi Állat- és Növénykertben lehetett ezt megtenni, hanem más közhasznú, illetve kulturális tevékenységet ellátó szervezeteknél is. Például több színházban is bevezették, hogy a nézőtér egy-egy székét a színházbarátok – némi támogatás fejében – jelképesen örökbe fogadhatják.
Az állatkerti örökbefogadás egyrészt szorosabbra fűzi a kapcsolatokat az állatbarátok, állatkert-barátok, illetve az intézmény között, amelynek ráadásul az ilyen módon befolyt támogatás komoly segítséget is jelent. Például az állatgyógyászati készítmények költségét részben az alapítványhoz érkező támogatásokból fedezik, de ebből vásárolnak különféle speciális játékokat, a környezetgazdagítást szolgáló berendezéseket is az állatok számára - derül ki az állatkert közleményéből.
Az aktív örökbefogadások száma jelenleg csaknem háromezer, és mivel egy állatnak akár több örökbefogadó szülője is lehet, ezért mérhető a különböző állatok népszerűsége is. A toplistát jelenleg Arun, a másfél éves kiselefánt vezeti, de az első tíz között van Bia (alpaka), Sheshe ( zsiráf), Aurora és Haiku (kispanda), Örvi (alpaka), Basil (oroszlán), Niva (tigris), Pulcsi (pingvin), valamint holtversenyben Norbi (tigris) és Balu (barna medve) is. Az állatfajonként összesített lista szerint a legtöbb örökbefogadóval összességében az alpakák, majd a zsiráfok és az elefántok büszkélkedhetnek.
A vasárnapi találkozó programjai között a legnépszerűbbnek évről évre a „szülői értekezlet” számít, ahol az állatok gondozói beszámolnak az örökbefogadóknak, hogy a kedvencük hogy érzi magát, esetleg milyen csínytevéseket hajtott végre az utóbbi időben. Az állatkerti „nevelőszülőket” emellett több más program is várja, lesz például tombola és több állomásos játék is.