Elcsúsztatnák az azonnali banki átutalás bevezetését

Publikálás dátuma
2019.05.11. 09:00

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A bankok tekintélyes része úgy véli, hogy az azonnali átutalást nem szabad sikeres próba nélkül bevezetni. A lakáspiac várja már az új rendszert.
Csúszhat az azonnali fizetési rendszer indulása. Az átlagos bankszámla tulajdonosoknak ebből nemigen származik kára, hiszen ma is 1-4 órán belül célba ér a banknak adott átutalási megbízása. Ettől függetlenül az új rendszer bevezetését történelmi lépésnek tartják a bankrendszer szereplői, ezért sem akarják elszúrni, inkább halasztanának. Ennek előjelei már érzékelhetőek: a jegybank kommunikációs igazgatóságának lapunk érdeklődésére adott válasza szerint az azonnali fizetési rendszer tervezett indulási időpontja 2019. július 1., ugyanakkor az MNB folyamatosan nyomon követi a pénzforgalmi szolgáltatók felkészülését és annak fényében hozza meg a szükséges döntéseket - írják. Magyarán semmi sem kizárt. Május 13-án eldől, hogy lesz-e, és ha igen, mi lesz az új határidő, mikortól ér át az átutalásunk öt másodperc alatt a címzett számlájára. Jövő hétfőn ugyanis - a hírek szerint - a bankok vezetői tanácskozásra ülnek össze a jegybank szakértőivel, és kölcsönösen tájékoztatják egymást az azonnali fizetési rendszerre való átállás készültségi fokáról. A jegybank ragaszkodna az eredeti határidőhöz, de úgy tűnik nem minden áron. A bankok mintaként az online pénztárgépek 2013-as bevezetési időpontjának többszöri elhalasztását emlegetik.   Az MNB tavaly rendelte el a július 1-jei dátumot, időközben azonban kiderült, hogy ez nehezen teljesíthető. Olyannyira, hogy az egyik nagy kereskedelmi bank kezdeményezte a Magyar Bankszövetségnél, hogy az kezdeményezze a jegybanknál: az eredetileg kitűzött határidőben csak kis tételeket lehessen átutalni, tesztjelleggel, s amikor biztonságosan működik a rendszer, akkor legyen meg a tényleges indítás. Többen úgy vélték, hogy a kezdeményező az OTP volt, amely azért tette le a voksát a halasztás mellett, mert maga nem készült fel teljesen. A Népszavának ezt a feltételezést Gáspár Bence a bank kommunikációs vezetője határozottan cáfolta. A pénzintézet álláspontja ugyanakkor az, hogy a bankok és az elszámolást végző GIRO Zrt. közötti kapcsolatot több hónapig terheléses tesztnek szükséges alávetni, s csak utána lehet a rendszert szabályszerűen üzembe helyezni. A GIRO Zrt. egyébként a honlapja tanúsága szerint idén januárjában megkezdte az üzleti tesztelést a bankokkal, ám azóta ezzel kapcsolatban nem nyilatkozott. A nagybankok valamennyien kijelentették, hogy felkészültek a feladatra. A helyzetet az is bonyolítja, hogy a külföldi anyabankoknak is értesülniük kell az ügyletekről, és ez még nem mindenütt megoldott. Az új fizetési rendszerben a 10 millió forint alatti egyedi átutalások a hét minden napján a nap 24 órájában 5 másodperc alatt teljesülhetnek majd. Lehetőség nyílik majd arra, hogy az átutalási megbízásokat akár már mobiltelefonszámra is indíthatjuk, nem lesz szükséges ismerni a fogadó fél 24 számból álló bankszámlaszámát. Az azonnali átutalást ugyan több uniós tagállamban alkalmazzák, de a teljes körű rendszer Magyarországon valósul meg először. Ugyanúgy úttörők lehetünk ebben, mint ahogy a bankkártya használatot jelző SMS-üzenetet is nálunk alkalmazták először. Az azonnali átutalás megindulásával egyszerűsödik az ingatlant eladni, illetve venni kívánók dolga - hiszen semmiféle igazolásra nem lesz külön szükség, elég ha a felek telefonjaik visszaigazoló üzenetét bemutatják egymásnak - mondta lapunknak Trencsán Erika, a money.hu portál szakértője. (Hasonló módszert alkalmaznak a kriptovaluták kereskedésénél is, amikor a valós idejű teljesítést kívánják igazolni.) Arra kérdésünkre, hogy a gyorsaság árát az ügyfeleknek kell-e megfizetni, a szakember úgy vélte, hogy a díjakat minden bank maga állapítja meg, így azt is, hogy az átállás költségeiből áthárítanak-e vagy sem. Az azonnali átutalás a pénzkímélést segíti elő, ezért a bankoknak nem érdeke a díjemelés, még akkor sem, ha az egyes átutalásokért a pénzintézeteknek fizetniük kell a GIRO-nak. Az azonnali átutalást kínáló bankok igénybevétele az üzleti szféra számára a gyorsaság miatt előnyös, míg az adóhatóság, illetve a  költségvetés a feketegazdaság visszaszorítása miatt "örülhet", emellett minden tranzakciónak nyoma marad. 
Szerző
Témák
átutalás
Frissítve: 2019.05.11. 10:16

Hiányos a kormány klímaterve

Publikálás dátuma
2019.05.10. 21:33

Fotó: STOCKSOLUTIONS
Az Orbán-kormány energiahatékonysági tervei egyelőre távol állnak a klímakatasztrófa elhárítását célzó nemzetközi ajánlásoktól.
Az úgynevezett Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) magyar kormány által a napokban megjelentetett első változatának energiahatékonysági pontjai még nem tükrözik sem a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA), sem az Unió vonatkozó javaslatait – állapítja meg a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Nonprofit Közhasznú Kft. pénteki közleménye. Pedig az energia hatékonyabb felhasználásával a nemzetgazdaságok ellenállóbbá válnak és csökken a beruházási igény is – teszik hozzá. Most valamennyi uniós tagállam egységes elvek alapján NEKT-ekbe foglalja az adott országnak a 2030-as közös uniós klímacélok elérésére tett vállalásait. A hatékonyság javítása nem csak a fenntartható gazdálkodás első lépése, de elengedhetetlen annak a klímakatasztrófának a kezelésében is, ami felé egyre nagyobb sebességgel száguldunk. Az IEA készített egy forgatókönyvet arról, miként tartható a felmelegedés 2 Celsius-fok alatt a gazdaság visszafogása nélkül. Az intézkedések 44 százaléka az energiahatékonyságra vonatkozik. De lényeges összetevő a megújulóarány növelése, a rossz hatásfokú szénerőművek leállítása vagy a hagyományos energiahordozók támogatásainak átgondolása is. A megvalósításban minden szereplőnek részt kell vállalnia: az államnak, a vállalatoknak és az egyénnek is. Fontos lenne a lakások célirányos felújítása. Egy 1970-es szabályok alapján felhúzott, mára lerobbant családi ház évi 60, egy 2000-es 40, míg a legújabb előírások szerint ma épült ingatlan csupán 2-3 kilogramm szén-dioxidot bocsát a levegőbe egy négyzetméterre vetítve. A korszerűsítés tehát sokat segít a környezeten (és nem mellesleg a rezsit is töredékére vághatja). Az American Council for Energy Efficient Economy kimutatta, hogy az energiahatékonyságba fektetni harmadával olcsóbb új erőművek építésénél. De az összfogyasztás csökkentésével az elvárt megújuló-arány is növelhető – érvel Koritár Zsuzsanna, a MEHI programigazgatója.
Szerző

Átrendezik a lakáskasszák piacát

Publikálás dátuma
2019.05.10. 17:24

Fotó: Népszava
Az Erste Lakástakarék veszi át az Aegon Lakástakarékpénztár portfólióját – jelentette be a pénzintézet, bemutatva egyben új megtakarítási konstrukcióit. Kérdés, a lakáskasszás befizetések állami támogatásának megszűntetése után ezek mennyire lesznek vonzóak.
Átveszi az Aegon Lakástakarékpénztár portfólióját az Erste Lakástakarék, a társasághoz kerülő 64 ezer szerződéssel a pénzintézet piaci részesedése a jelenlegi 10 százalékról csaknem 14 százalékra nő – jelentette be pénteken az Erste. A tranzakció hatósági jóváhagyáshoz kötött, az érintett ügyfelek adataik átadása előtt 60 nappal kapnak tájékoztatást az őket, illetve szerződéseiket érintő változásokról. A 101 milliárd forint mérlegfőösszegű Erste Lakástakarék 92 milliárd forint betétállományt kezel, míg az Aegon Lakástakarékpénztár betétállománya megközelítette a 30 milliárd forintot. Az Erste 115 ezer ügyfél 157 ezer szerződését kezeli, míg az Aegon mintegy 50 ezer ügyfelének 64 ezer szerződése van. Az Erste szerződött állománya eléri a 680 milliárd forintot, az Aegoné közel 230 milliárd forintot tesz ki. „Az idén 200 éves Erste Csoport takarékpénztárként kezdte működését, felismerve az öngondoskodás, a rendszeres megtakarítások fontosságát. Ezért tartja fontosnak a lakáscélú előtakarékoskodás támogatását állami hozzájárulás nélkül is” – mondta a lépést magyarázva Jelasity Radován, az Erste Bank Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója. Hozzátette: „az akvizíció fontos lépés a magyarországi Erste számára, hiszen modern banki szolgáltatásai és kiterjedt fiókhálózata révén új lehetőségeket tud kínálni leendő ügyfeleinek”. Kármán András, a pénzintézet vezetője azt is részletezte, milyeneket. A péntektől ismét értékesített Erste Lakástakarék termékeknél a maximum 8 éves megtakarítási időszak mellett az ügyfelek havi 20, 30 és 40 ezer forintos befizetések közül választhatnak. Aki a havi 40 ezer forintnál többet szeretne félretenni,  több szerződést is köthet (a korábbi, állami támogatású termékeknél erre nem volt lehetőség). A megtakarítások után fizetett kamaton felül – a tavaly októberben kivezetett állami támogatás pótlásaként – kamatbónusszal egészítik ki az ügyfelek befizetését. A jóváírás mértéke az egyik termékmódozat esetén évi 8,33 százalék. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a pénzintézet minden évben plusz egy hónappal, egy 13. havi megtakarítással egészíti ki azt az ügyfelek által félretett összeget. A másik módozat pedig az első évi 5 százalékról fokozatosan évi 10 százalékra növekvő kamatbónusszal jutalmazza a megtakarító ügyfelek hűségét. A befizetésarányos jóváírás akkor jár, ha az ügyfelek legalább 6 évig megtakarítanak, ennek lejárta után azonban az Erste Lakástakarék akkor is kifizeti a kamatbónusz időarányos részét, ha az ügyfél eredetileg 8 éves megtakarítási időszakot vállalt, de azt megelőzően felmondja a szerződését. A megtakarítási termék mellé háromféle hitelt is kínál az Erste Lakástakarék. Az Erste Lakástakarék arra számít, hogy a fenti konstrukciók - a lakáscélú öngondoskodásban gondolkodó ügyfelek mellett - azok számára is alternatívát jelent, akik olyan kamatra és biztonságra vágynak, mint amit az állampapír nyújt, de jelenleg nincs számottevő leköthető megtakarításuk, ugyanakkor havonta 20-40 ezer forintot rendszeresen félre tudnak tenni a következő években. Az Erste Lakástakarék úgy számol: az új szerződésekből a jelenlegi piaci részesedését meghaladó arányban tud majd részesedni. Az Aegon Lakástakarékpénztár 2013. novemberében kezdte meg működését Magyarországon, majd 2018. október 1-től felfüggesztette értékesítési tevékenységét. Két héttel később a kormány viharos gyorsasággal – mindössze két nap leforgása alatt – megszüntette a lakáskasszákba befizetett lakossági megtakarítások után addig járó 30 százalékos állami támogatást. Október 16-án lehetett utoljára állami támogatással lakástakarék-szerződést kötni: az utolsó pillanatokban mintegy 140 ezer új szerződést kötöttek a pénztáraknál.   „Az Aegon-portfólió eladása minden szempontból logikus volt: fenntartásának ugyanis vannak költségei, amit a lakástakarék-pénztárak a lakáshitelek keresztértékesítéséből finanszíroznak. A lakástakarék termék önmagában ugyanis nem tudja biztosítani az elvárt hozamot” – kommentálta a bejelentést Veres Patrik, a Bank360 szakértője. Hozzátette: „az Erste részéről logikus lépés volt az ügyfélállomány megvásárlása, hiszen a tranzakció pluszköltséggel nem jár, így javítani tudja a pénztár hatékonyságát. Az Erste Bank pénzügyi háttere erős, a hitelkihelyezés szempontjából fontos lehet a megszerzett portfólió. Piaci információk szerint ugyanakkor az idén a szereplők már csak a tavalyi volumen 30 százalékát fogják elérni.” A Bank 360 összesítése arra is kitér: a két versenytárs - a Fundamenta Lakáskassza és az OTP Lakástakarékpénztár - már korábban bemutatta új ajánlatait, de az állami támogatással megspékelt hozamokat - ami akár 12 százalék felett is lehetett - egyik termékkel sem sikerült még csak megközelíteni sem. A Fundamentánál legfeljebb 2,44 százalék az EBKM (egységes betéti kamatmutató), míg az OTP-nél 1,36 százalék. Ehhez képest a 3 éves Prémium Magyar Állampapír 4,2 százalékos hozammal, az 5 éves pedig 4,5 százalékos hozammal fizet jelenleg. A hamarosan debütáló Nemzeti Kötvény pedig átlagosan 4,95 százalékot fizet 5 év alatt. Ez alapján a lakástakarék-piac nagy kérdése, hogy az új termékek mennyire lesznek versenyképesek a megtakarítási piacon az állami támogatás nélkül, hiszen nagyobb hozamot érhetünk el, ha például állampapírba fektetjük a pénzünket, ráadásul ott nincs felhasználási megkötés sem.   
Szerző