Másodszor pattant vissza az MSZP arról a reklámügynökségről, amelyik a magánkézben lévő áramszolgáltató cégek villanyoszlopait bérli, és így eldöntheti, plakátolhatnak-e a pártok a póznákon.
Ha igaz, amire hivatkozva a Garancsi István érdekeltségébe tartozó Esma Zrt. elutasította az újabb kérelmet, akkor két eset van: vagy engedély nélkül plakátolt a Fidesz, vagy az ELMŰ Nyrt. kivételezik a kormánypárttal.
A történet előzménye, hogy az áramvállalattal kötött szerződése alapján az Esma Zrt. dönti el, milyen reklámok kerülhetnek fel az oszlopokra – a cégek azonban korábban deklarálták, hogy párthirdetések nem. Ennek ellenére Pest megyében olyan póznákon, amelyek az ELMŰ-höz tartoznak, megjelentek a Fidesz reklámjai. A DK az ügyben a megyei választási bizottsághoz fordult, mondván: az Esma diszkriminál, és ezt nem tehetné. A választási bizottság helyt is adott a Demokratikus Koalíció kifogásának, és utasította az Esmát, hogy hagyjon fel a megkülönböztetéssel.
A „hatósági jogértelmezés” birtokában Tóth Bertalan másodszor is levelet írt a cégnek (egy hasonló kezdeményezése korábban már elbukott), azt kérve, árulja el az Esma, milyen feltételekkel plakátolhat az MSZP. A pártelnök kurta választ kapott a cég vezető jogtanácsosától, miszerint továbbra sem lehetséges a plakátolás. A levélnek azonban az igazán érdekes része arról szól, hogy a reklámvállalat fellebbez a választási bizottság döntése ellen, ugyanis senkinek sem adott plakátolási engedélyt.
Amennyiben a jogtanácsosi mondás helytálló, akkor két módon kerülhetett fel a villanyoszlopra a kormánypárti reklám. Az első lehetőség, hogy a Fidesz törvényt sértett, és a szolgáltató írásbeli engedélye nélkül tette ki plakátjait. A másik verzió az, hogy a Fidesz közvetlenül az ELMŰ-től kapott jóváhagyást. Utóbbi esetben sem legális az ügylet, ugyanis a szabályok úgy rendelkeznek, hogy az áramcégek vagy mindenkinek azonos feltételekkel biztosítják a plakátolás lehetőségét, vagy az összes politikai formációt letiltják póznáikról.
Közben a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) egy másik ügyben elutasította Tóth Bertalan kifogását. A pártelnök korábban 149 ezer forintot fizetett volna a választási névjegyzékért, mert álláspontja szerint a törvény úgy rendelkezik: a szavazók adatait tartalmazó listáért választókerületenként 149 ezer forintot kell fizetni. Az országgyűlési szavazás esetében 106-tal kell megszorozni a 149 ezer forintot, viszont az európai parlamenti választás esetében az egész ország egy választókerület, így elegendő a bruttó minimálbérrel megegyező összeg - érvelt a pártelnök. A Nemzeti Választási Iroda szerint viszont az EP-választáson 21 képviselőt küldenek a magyarok Brüsszelbe, így a kért névsor díja 21-szer 149 ezer forint. Az NVB végül elutasította Tóth Bertalan érvelését, a szocialisták a bírósághoz fordulnak jogorvoslatért.
