Jót nevetgélt a Hír TV riportere egy 16 éves lány gyilkosával

Publikálás dátuma
2019.05.11. 08:28
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A Riasztásban a Mónika Show-ból ismert, emberölés miatt elítélt Csipkés Zoltánt szólaltatták meg, a riporter kuncogott a gyilkos nőket becsmérlő megjegyzésein.
Több szempontból is zavarba ejtő műsort forgatott a Hír TV az elítélt gyilkos Csipkés Zoltánnal – a videót a 444.hu vette észre. Mint írják, a Riasztás adása azzal kezdődik, hogy levetítik a Mónika-show azon jeleneteit, amelyek a magyar internet hajnalán híressé tették Csipkés Zoltánt. A végül adásba sem került bejátszások alapján is egyértelmű, hogy az azóta elhíresült, „vicces” szavak (sinter, vámpír stb.) ellenére a vadul köpködő és verekedni akaró nő története egyáltalán nem vicces. Például arról beszél, hogy Csipkés összeverte őt és a gyerekeit. 
A műsorban megszólal a debreceni bíróság szóvivője. Megtudjuk, hogy a tett elkövetésekor Csipkésnek már gyereke volt a 16 éves lánytól, akire viszont folyamatosan féltékeny volt, és állandó fenyegetései között az is szerepelt, hogy ha a lány elhagyja, akkor a szüleit „levágja, megöli”.
Egy alkalommal azt feltételezte, hogy a lány kábítószerezett, amin úgy feldühödött, hogy először ököllel, majd tűzifával ütötte, a halottkém vizsgálata szerint 65-70 alkalommal. A végén megtaposta a földre került lányt

Csipkést különös kegyetlenséggel elkövetett emberölésért ítélték életfogytiglanra, ahonnan leghamarabb 30 után szabadulhat.  A riporter bement a férfihez, aki saját elmondása szerint is nagyon rossz lelki-szellemi állapotban van: „Bolond lettem, itt vagyok fent a gyógyítón...” Ennek ellenére a férfi szabadon beszél a műsorban, és zavaros mondatainak nagy része a nők ellen szól. Az általa megölt lányt például kicsapongó kurvának nevezi, és hosszan szidja. Aztán rátér egyes nők erkölcstelenségére.
„Némelyik nő milyen? Kevés neki még egy csődör ló... S ott a Cicciolina milyen? Hát nem? Még a lóval is meg a kígyóval...”

A riporter támogatólag nevet. Amikor a tévé munkatársa rákérdez, miért van leszázalékolva, Csipkés a maga módján egyértelmű választ ad: „Az agyammal gond van. Beütés.” Emellett szív- és cukorbeteg, és attól fél, nem éli meg 2040-t, amikor szabadulhatna. Ezért perel, és kártérítést kér embertelen bánásmód miatt, hogy ha nyer, abból ügyvédet fogadhasson, és perújrafelvételt kérjen.  A műsornak része még az is, hogy a Hír TV elmegy a borsodi faluba, ahol Csipkés és a megölt lány gyereke él, és lefilmezik a most 11 éves fiút, csak az arcát takarják ki – mutat rá a hírportál.
Szerző

Pénzzel csalogatják a diákokat első osztályba Magyarbólyon

Publikálás dátuma
2019.05.11. 08:15

Fotó: Magyarbólyi Nyelvoktató Nemzetiségi Általános Iskola
Ösztöndíjat adna az önkormányzat a falu iskolájába beiratkozó elsősöknek. A község vezetői a település jövőjét féltve hozták meg példátlan döntésüket.
Az a kisdiák, aki ősztől Magyarbóly iskolájában kezdi meg tanulmányait, négy éven át havi 10 ezer forintos ösztöndíjat kap a baranyai falu önkormányzatától. A horvát határ melletti, 970 lelkes község vezetése annak hatására hozta meg erről határozatát, hogy a község iskolájának első osztályába egyetlen tanuló sem jelentkezett. Az ösztöndíjról a falu apróhirdetést tett közzé. Megkerestük az ügyben Magyarbóly független polgármesterét, Blázsovics Attilát, aki elmondta, hogy a rendszerváltás előtt még 250-en jártak az 1838-ban alapított iskolába, ám a diákok létszáma az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkent, s jelenleg már csak 82-en tanulnak az intézményben. A helyzet a következő tanévben nagy mértékben romlik, mivel ősszel – gyerek híján – nem indul az iskolában első osztály. A négy falu által fenntartott magyarbólyi óvodában 53 gyerekről gondoskodnak, ám ősztől csupán három gyerek lép tovább az iskolába, így átmeneti hullámvölgy van az utánpótlásban. Ráadásul a hármak szülei nem a helyi iskolát választották, hanem a beremendi és a villányi oktatási intézménybe íratták csemetéiket. Ez a gyakorlat már évek óta tart, ám eddig az még sosem fordult elő, hogy egy évfolyam diák nélkül maradjon a magyarbólyi iskolában. A falu vezetői attól félnek, hogy a kisiskolások ingáztatásának szokása mostantól még inkább elterjed a magyarbólyi szülők körében, és ennek hatására az alacsony diáklétszám miatt gazdaságtalanul működtethető magyarbólyi intézményt a mohácsi tankerület előbb-utóbb bezárja, megszünteti. Magyarbóly lakossága az elmúlt 15-20 évben nem csökkent, s az ifjúházasok azért is vásároltak vagy építettek itt szívesen portát, mert találtak helyben bölcsődét, óvodát és iskolát. Blázsovics Attila szerint, ha bezár az iskola, a családalapító fiatalok nem jönnek ide, az itt lakók meg elmenekülnek innen, s akkortól a falu elöregedik, elsorvad. Az önkormányzat ezt a helyzetet szeretné megelőzni azzal, hogy hajlandó ösztöndíjat adni az itt iskolát kezdőknek az alsó tagozat befejezéséig. Ez a felajánlás – persze, csak ha beindul egy 8-12 fős osztály – egy-másfél millió forintjába kerülhet a 145 millióból gazdálkodó önkormányzatnak, és ez az összeg négy év múlva már megnégyszereződhet. A polgármester azonban hozzátette, hogy a költségek felét a falu egyik jobb módú polgára magára vállalta. A magyarbólyi kezdeményezés – eddig beszerzett információink szerint – előzmény nélküli hazánkban. Az sok helyen előfordul, hogy az önkormányzatok vagy az egyházi iskolák havi ösztöndíjjal támogatják a nehéz szociális helyzetben lévő családok iskolakezdő gyermekeit, ám hogy a támogatás éveken át havi rendszerességgel alanyi jogon járjon, arra nem találtunk példát. Ráadásul a magyarbólyi önkormányzat azt is vállalta, hogy az ösztöndíj hatására más településekről beíratott gyerekeket 20 kilométeren belül ingyenesen ingáztatják két falubuszukkal. Kerestük arra a kérdésre is a választ, hogy a magyarbólyi szülők miért járatják más településekre tanulni gyermekeiket. A megszólított szülők – név nélkül – csak annyit mondtak, hogy elégedetlenek a helyi iskolával. Elégedetlenségük szakmai vagy emberi okát azonban nem árulták el. Beszéltünk az iskola igazgatójával, Fáncsi Judittal, s ő nem szembesült a szülők elégedetlenségével, és a direktor biztos abban, hogy iskolája szakmailag és felszereltségében állja a versenyt a környék hasonló intézményeivel. Az igazgató szerint attól felesleges félni, hogy a tankerület meg akarná szüntetni az iskolát, Fáncsi Judit úgy fogalmazott, hogy ha egyszer ez megtörténik, akkor nem a tankerület zárja be az iskolát, hanem a szülők, akik máshová viszik gyermeküket. A történethez tartozik, hogy a hátrányos helyzetű baranyai települések iskolái némi nyugtalansággal figyelik az ösztöndíj-felajánlást, arra gondolnak, hogy mostantól a tehetősebb települések ezzel az eszközzel elcsalhatják tőlük a diákokat.

Jávor Benedek: a kormány monopolizálta a korrupciót

Publikálás dátuma
2019.05.11. 07:30

Fotó: Lakos Gábor / Népszava
Illúzió, hogy Orbán Viktor igazodási pontot jelent Európában – szögezte le Jávor Benedek, a Párbeszéd politikusa, európai parlamenti képviselőjelölt.
Ahhoz, hogy ismét kijusson Brüsszelbe, legalább három mandátumot kellene szereznie az MSZP-Párbeszéd listának. (Hiába szerepel az első helyen Tóth Bertalan és a negyediken Jávor Benedek, a szocialista pártelnök nem veszi fel a mandátumát - a szerk) A közvélemény-kutatási adatokat nézve meg kell kérdeznem: van B-terve?
Van, a családommal leszek a kampányt követően, akik nem sokat kapnak most belőlem. A választókat viszont szerintem nem nagyon érdekli, nekem milyen személyes terveim vannak, ezért arra koncentrálok, hogy meglegyen a három mandátuma a közös listának.

Januárban ön is kezdeményezte, hogy az ellenzéki pártok közös listán induljanak. Miért bukott el a terve?
Az európai parlamenti választás esetében egy tisztán listás szavazásról van szó, amely kevésbé kényszeríti együttműködésre a pártokat, mint a parlamenti voksolásnál. Mégis szavazatok százezrei veszhetnek el olyan pártok miatt, amelyek nem érik el a küszöböt, vagy olyan voksok következtében, amelyek nem eredményeznek mandátumot. Akár két-három mandátum is múlhat ilyen szavazatokon, márpedig ennek a választásnak a tétje összességében pont ez a két-három európai parlamenti hely. Ennek megfelelően jó érvek szóltak a közös indulás mellett, de az egyéni pártszempontok felülkerekedtek, csak az MSZP-Párbeszéd közös listáját tudtuk összehozni, amit sajnálok, de ez van, most már ebből a helyzetből kell a maximumot kihozni. A mozgósításra kell koncentrálni mindenkinek, hiszen lényegében ez a választás ezen dől majd el. A Fidesz rettenetes erőkkel képes mozgósítani, a kérdés, hogy az ellenzék mennyire tud mobilizálni. A Momentumtól a Jobbikig, az LMP-től a DK-ig, középen az MSZP-Párbeszéddel az a tét, hogy a saját szavazóinkat el tudjuk vinni az urnákhoz.

Paks, korrupció, médiahelyzet, ezek a legfontosabb témái, de ezeket Budapestről is hatékonyan lehetne vinni. Miért fontos Brüsszel?
Szerintem ezek tipikusan olyan ügyek, amiknek erős európai vonatkozásai vannak és nem csak Magyarországot érintő problémák. Persze nekem nyilván elsősorban a magyar vonatkozásaik fontosak. Ezzel együtt úgy érzem, Brüsszelben hatékonyabban tudom képviselni ezeket az ügyeket, mint akár előtte négy évig a magyar parlamentben.

Nem demoralizáló, hogy bármilyen fontos ügyet tár fel, nincsenek érdemi következményei?
Ezzel egyáltalán nem értek egyet, Paks 2 ügyében rengeteg konkrét következménye volt a munkámnak. A kormány például az elmúlt években megpróbálta aláásni a nukleáris hatóságok függetlenségét, ennek érdekében több törvényt is módosított. Legalább két ízben viszont sikerült visszaalakítani ezeket a jogszabályokat azáltal, hogy az Európai Bizottság elé vittem azokat. Módosították a fűtőanyagokról szóló szerződést, rábírtuk a Bizottságot, hogy olyan előírásokat fogadtasson el a kormánnyal, amelyek szűkítik a korrupció lehetőségét. Az, hogy egyáltalán téma Paks 2 a magyar közbeszédben, az is egy következmény. A korrupciót nézve elég csak az Elios-ügyre gondolni, ami miatt én éltem bejelentéssel a Bizottságnál.

Az ön által feltárt ügyekben milyennek érezte a magyar hatóságok hozzáállását?
Egyértelmű, hogy a magyar hatóságok legfőbb tevékenysége a magas szintű korrupció elkendőzésére, sőt igazolására irányul, ami azért is érdekes, mert eközben a magyar állam nagyon hatékony, Európában is példaértékűnek nevezett intézkedéseket hozott az alacsonyabb szintű visszaélések visszaszorítására. Elég az EKÁER-rendszerre, vagy a pénztárgépek online bekötésére gondolni. Lényegében az történik, hogy a kormány monopolizálta a korrupciót. Paks ügyében is látok súlyos deficiteket: tavaly nyáron például egyértelműen bebizonyítottuk, hogy az erőmű hűtővize megengedhetetlen mértékben emelheti meg a Duna vízhőmérsékletét, a hatóságok ennek a ténynek az eltussolására törekedtek.

A magyar ügyei visszahatottak valamiképp az EU-ra? Az én javaslatomra fogadták el például a következő hétéves költségvetési ciklusra vonatkozóan, hogy a támogatott uniós projektek megfelelőségét nem csak formailag ellenőrzik, hanem vizsgálni kell azt is, hogy egy felcsúti kisvasút, vagy egy polgármester magának épített vadászháza ténylegesen hozzájárul-e az ország társadalmi-, gazdasági felzárkózásához. Gondolom nem lepek meg senkit, ha azt mondom: mi ebben katasztrofálisan teljesítettünk az elmúlt években. De még ha nem is lopták el konkrétan a pénzek nagy részét, teljesen felesleges, nem megtérülő célokra mentek. Tipikus példái ennek a főtérkövezések, amelyek csak a helyi fideszes polgármesterek újraválasztását segítették.

Nem tartja visszásnak, hogy olyan párt képviselőivel van egy listán, amelyik nem atomenergia-ellenes?
Tóth Bertalan és Ujhelyi István határozottan támogatott abban, hogy a kampányban ezekkel az ügyekkel foglalkozzak. Mára az MSZP eljutott oda, hogy Paks 2 kapcsán már egyértelműen elutasító állásponton vannak. Igen, ez nem volt mindig így, ezért is fontos fejlemény, és örülök neki, ha ebben nekem is volt szerepem. Az EP-ben zöld ügyekben nyilván a zöld frakció a legaktívabb, de a legfontosabb szövetségesünk éppen a baloldal.

A zöld frakció jövőjét hogy látja a választások után? A felmérések szerint a zöld pártok csoportja lehet az egyik, amelyik növelheti a létszámát a választások után. Remélem, hogy ez konkrét környezetpolitikai döntésekben is realizálódik majd. Egyébként Orbán Viktor helyzetékelése teljesen hamis, az EU-ban nem a bevándorlásellenes és az azt támogató erők között húzódik a törésvonal, hanem az EU működését az intézmények megerősítésével, hatékonyabbá tételével javítani próbáló politikusok és azok között, akik az európai integrációból való visszalépésen és az Unió szétverésén dolgoznak. Ha a Fidesz elhagyja az Európai Néppártot (EPP) – ami szerintem nagyjából eldőlt – akkor az EPP megszabadulva saját populista tagjaitól, egyértelműen Európa-pártibb irányt tud venni, és együtt tud majd működni az ezt szorgalmazó erőkkel, köztük a zöldekkel. Hogy mi lesz a szélsőjobbal, még nem dőlt el, de az látszik, hogy az az elsöprő áttörés, amelyet Orbán Viktor vagy a magyar kormánysajtó vizionál, nem következik be. Az európai szélsőjobb messze lesz attól, hogy akár egy blokkoló kisebbséget létre tudjon hozni, ráadásul belülről is nagyon megosztott marad majd, mivel ezeknek a pártoknak a célkitűzései teljes mértékben ellentmondanak egymásnak. A nacionalista internacionálét nem könnyű létrehozni. Ebből is látszik, illúzió, hogy Orbán Viktor igazodási pont lenne az európai politikában.

Mit tud majd így elérni a Fidesz?
A magyar érdekek képviselete szempontjából katasztrofális lesz a helyzet. Igaz, Orbán Viktor az elmúlt éveket sem arra használta, hogy a legnagyobb európai frakció tagjaként a valódi magyar érdekeket képviselje. Rengeteg teljesen felesleges konfliktusban égette a magyar érdekek képviseletére hivatott tőkét, jobbára a Fidesz napi politikai érdekeinek megfelelően. Most, hogy a szélsőjobbhoz csatlakozik, még az eddig legalább rendelkezésére álló lehetőségek is hiányoznak majd. Orbánt fel fogják őrölni az új frakciója belső harcai.

Mire gondol? Matteo Salvini éveken át kötelező migránskvótát akart, Orbán finoman szólva nem ezzel kampányol. Marine le Pen elsődleges kampányüzenete, hogy hazaküldjük a lengyel vízvezeték szerelőket és a többi kelet-európait - nem hiszem, hogy Orbán azt ígérné a választóinak, hogy majd jól kitiltatunk benneteket. Geert Wilders pedig arról beszélt, hogy egy büdös vasat nem adunk a kelet-európaiaknak – megint csak nem gondolom, hogy ez Orbán Viktor kedvére való lenne. A lengyel Jog és Igazságosság Párt vajon mit szól ahhoz, hogy a magyar kormányfő révén Magyarország az orosz érdekek Unióba való áramlásának autópályája lett? Lehet, hogy ennek a társaságnak a tagjai egyként utálják az Európai Uniót, de az ellenségem ellensége ebben az esetben nem feltétlenül a barátom.