A BMW hezitál, a Mercedes lassít - a német sajtó szerint rossz idők jönnek a magyar autóiparra

Publikálás dátuma
2019.05.13. 07:51

Fotó: Németh András Péter
A járműgyártás a magyar nemzeti össztermék mintegy 20 százalékát adja.
Megszorításokra kényszerül a BMW és a Daimler és emiatt csökkentenie kell a Magyarországon tervezett termelés bővítését - idézi a neves német üzleti lapot, a Handelsblatt-ot a  portfolio.hu. Márpedig a GDP 20 százalékát termelő autóipar meghatározza a magyar gazdaság középtávú kilátásait is.
2018 nyarán Debrecen helyi politikusai alig hitték el, mekkora szerencse érte őket. A BMW ugyanis akkor jelentette be, hogy egymilliárd eurós megaberuházás keretében új üzemet épít a város határában. A kilátások kedvezőek voltak akkor - kezdődik a cikk egy visszaemlékezéssel. Akkoriban a bajor autógyártó a globális kereslet felfutásával indokolta az új gyár felépítését és éves szinten 150 ezer darabos modellszámot említettek. Most viszont a német lap arról ír: intenzív tárgyalások folytak a háttérben a debreceni üzem felépítésének jövőjéről. Miközben Oliver Zipse termelési igazgató továbbra is reményét fejezte ki a termelés bővítése iránt az alacsony költséggel bíró helyszínen, Nicolas Peter pénzügyi igazgató már egyértelműen utalt a társaság már jelenleg is feszült pénzügyi helyzetére és az egyre jobban kiépülő túlzott kapacitások veszélyére. Ennek oka, hogy 2018 ősze óta a piacok a vártnál rosszabbul teljesítenek, a költségek feletti kontroll pedig gyengülhet.     A Mercedes már meg is hozta a döntését Miközben a BMW elemzi és értékeli a helyzetet, addig a versenytárs Mercedes már most is egy lépéssel előrébb jár - olvasható a Handelsblatt cikkében. A Daimler vezetői ugyanis megállították a kecskeméti gyár bővítését. Az igazgatótanács állásfoglalása szerint a második üzem üzembehelyezését legalább egy évvel elhalasztották - írja a német lap a csoportból származó információi alapján.
Szerző
Frissítve: 2019.05.13. 07:59

Rengeteg pénz marad rejtve a NAV elől: a gazdagok és a határ-menti ingázók titkolóznak a leghatékonyabban

Publikálás dátuma
2019.05.13. 07:17

Fotó: Shutterstock
És a Pénzügyminisztérium nem idegeskedi túl a kérdést.
A lakosság jövedelmeinek 20,3 százalékát nem látja a NAV – írja a hvg.hu a Pénzügyminisztériumra hivatkozva. A tárca szerint az ország legszegényebb és leggazdagabb 10 százaléka titkolja el a legtöbb bevételét, az összes jövedelme több, mint 30 százalékát. Budapesten a háztartások alig 10 százalékot tudnak elrejteni a NAV elől, vidéken 25 százalékos az arány. Különösen a Nyugat-Dunántúlon és Hajdú-Biharban rossz a helyzet, vagyis ott, ahonnan sokan járnak át a határ túloldalára dolgozni. És a jelek szerint a minisztérium legfeljebb bosszús a visszásságokért, ugyanis miközben más területeken citálja a feketegazdaság ellen tett lépéseket (…), a lakossági jövedelmek fehérítésével kapcsolatos intézkedésekről nem szól”.
Szerző

Ezer milliárd forintot húztak be az állami pénzből gazdagodó Orbán-oligarchák

Publikálás dátuma
2019.05.13. 07:10

Fotó: Orbán Viktor Facebook oldala
A leggazdagabb magyarok százas listája átrendeződött, és érzik rajta a NER-dominancia.
Csak azokat az oligarchákat vette számba a leltár elkészítésénél a száz leggazdagabb magyar listáját monitorozó 24.hu, akik a tudatosan szőtt nemzeti tőkés céghálóhoz közvetlenül kötődnek, és/vagy állami megrendelések, esetleg állami hitelek segítették a nevük mellett sorakozó milliárdok felhalmozását. A közel két tucat újsütetű top százas mogul vagyonát összeadva pedig durván 990 milliárd forint kerekedett ki, vagyis alsó hangon ennyit hozott a Fidesz-érában felfutott üzletembereknek az elmúlt tíz év. Az első számú NER-oligarcha a – listán kormányoktól függetlenül állandó Csányi Sándor mögött második – felcsúti Mészáros Lőrinc a semmiből előugorva néhány év alatt dollármilliárdos lett, több száz darabból álló céghálót vett a nevére, miközben a közbeszerzéseken napi 1 milliárd forintnál is gyorsabban nyeli a közpénzeket. Vagyonát az idén 296 milliárd forintra becsülik, befektetései a turizmustól az energetikáig mostanra főként tőzsdei cégekben összpontosulnak. Üzlettársa, a 110 milliárdos vagyon felett őrködő Szíjj László 2009-ben még a kanyarban sem volt, fő cége, a tiszakécskei Duna Aszfalt Kft. 17 milliárd forint forgalmat könyvelt el és bő félmilliárd nyereséget hozott. Első látványos megbízását 2012-ben kapta úgy, hogy addig nem épített új sztrádaszakaszt, mégis elvitt az udvari út- és vasútépítő Közgép konzorciuma elől egy 46 milliárd forintos autópálya-megrendelést. Azóta a Duna Aszfalt az ország első számú mélyépítőjévé lépett elő, árbevétele járt már 100 milliárd felett, és volt olyan év, amikor 12 milliárd forint osztalék is kitelt a nyereségből. Szíjj tavaly óta megduplázta vagyonát.  Az új milliárdosok jó része az építőiparban mozog, és mint az alábbi táblázatból látszik, az öt fő potentát egy év alatt majdnem 120 milliárddal gyarapította a vagyonát. Így a miniszterelnök barátja, Garancsi István (66 milliárd), aki csak 2014-ben vásárolt be a Market Építő Zrt.-be, nagy állami megrendelések segítségével rövid úton 100 milliárdosnál is nagyobb forgalmú magasépítővé nőtt. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a táblázatban szereplőknek az építőiparon túlnyúlnak az érdekeltségei, így másfelől is gereblyézik a milliárdokat. Garancsi például Csányi Sándorral és Hernádi Zsolt (19,2 milliárd) Mol-vezérrel közösen nyakig merült az ingatlanbizniszben, de a pénzügyi szektorban is nyomul, megvásárolva a G4S cégeket, a legnagyobb pénzszállítóvá vált. Garancsi üzlettársa a Marketben, Scheer Sándor (28,3 milliárd) neve mellett viszonylag szerény összeg szerepel, viszont nemrég egy multit falt be: átvette a magyarországi McDonald’s hálózat üzemeltetését.  Paár Attila (43 milliárd), a Győrből induló építőipari vállalkozó felépítette a WHB-csoportot, de inkább a miniszterelnöki vej, Tiborcz István üzlettársaként emlegetik. Ő az az üzletember, aki megtette a szívességet, hogy a közvilágítási tendereken taroló, de az uniós vizsgálatok során szervezett csalás gyanújába keveredett Elios Zrt.-ből kivásárolta Tiborcz érdekeltségét. Ebből az üzletből 3 milliárddal gazdagodhatott Orbán Viktor veje, aki a legfiatalabb milliárdosként máris a 32. helyet foglalta el a százas listán: 33 évesen 35 milliárdja van.  Tiborcz István 35 milliárd forintos vagyonnal betört a leggazdagabb magyarok közé A miniszterelnök veje a legfiatalabb multimilliárdos, és befolyásosabb a köztársasági elnöknél a 100 leggazdagabb magyarról szóló kiadvány szerint.  Nem gazdagszik ugyan ennyire látványosan, de a Duna Aszfaltban korábban résztulajdonos Varga Károly (46 milliárd) 28. helye is említésre méltó, amint befért az elitklubba Barkász Sándor (9,7 milliárd), a Békés Drén Kft. főtulajdonosa is. Őt Békés Mészárosaként emlegetik, és egyebek mellett az összesen 34 milliárd forintos Békés megyei ivóvízminőség-javító program projektjéből a Mészáros-Szíjj duóval közösen vitt el egy nagyobb darabot.  A leginkább az informatikai bizniszből ismert Emőri Gábor (51 milliárd) 2014-ben robbant be a milliárdosok közé, mindjárt 22 milliárdos becsült vagyonnal. Akkor tört fel, amikor elnyerte a lehetőséget a HU-GO elektronikus útdíjfizető-rendszer kidolgozására és megvalósítására. A HVG ezután arról cikkezett, hogy a HU-GO még a kiépítést követő két évben is milliárdos osztalékot fialt Emőrinek, és olyan nagy állami megrendelésekhez jutott, mint az EKÁER néven ismert elektronikus árukövető rendszer és a szupertraffipaxok fejlesztése. Egy időben üzlettársa lett Mészáros Lőrincnek, miután a felcsúti milliárdos bevásárolta magát a tőzsdén jegyzett ingatlanos cégbe, az Appeninn Nyrt.-be. A NER-vagyon nem vész el, csak átrendeződik A januárban elhunyt Andy Vajna egykori sztárproducer Emőrinél is később, csak 2016-ban került fel a listára, de akkor mindjárt 44 milliárd forint becsült vagyonnal. Tavaly 69 milliárddal a 14. helyen szerepelt, halála és a médiaérdekeltségeinek elvesztése után viszont már csak 41 milliárdra teszik a Vajna-örökséget. A 28 milliárdos vagyonvesztés ugyanakkor csak látszat, nem történik más, mint átrendezés. A TV2, az annak beszállító IKO, illetve a hirdetéseket csatornázó Atmédia nem lesz többé a Vajna-birodalom része, de nem kerül messzire: a kereskedelmi tévére már bejelentkezett a Takarékbank vezére, Vida József. Hasonló játszódott le a főoligarchából kegyvesztetté vált Simicska Lajos cégbirodalmával is. Első körben átadta az egészet üzlettársának, Nyerges Zsoltnak, majd tőle Mészáros Lőrinc holdudvarába került a portfólió. Az egykor a Fidesz gazdasági hátországában mindenható duó egyetlen év alatt több mint 50 milliárdot bukott, legalábbis Simicska becsült vagyona 77 milliárdról 27 milliárdra, Nyergesé 33,5 milliárdról 30,5 milliárdra apadt.
Szerző