200-an megsérültek a szélviharban, akadozik a közlekedés

Publikálás dátuma
2019.05.13. 10:14
Képünk illusztráció
Fotó: STR / AFP
Szélvihar söpört végig hétfőre virradóra Horvátország északi részén. A jelentések szerint mintegy kétszáz ember megsérült.
Fákat döntött ki, háztetőket szakított le és a közlekedésben is fennakadásokat okozott az erős szél hétfőre virradóra Horvátország északi részén. A jelentések szerint viharos szél miatt mintegy kétszáz ember megsérült. 
A nagy erejű széllökések miatt a Zágráb-Split autópálya egyes szakaszait és a Sveti Rok alagutat is lezárták, az autópálya többi részén pedig a száz kilométer/órásnál is nagyobb széllökések miatt sebességkorlátozást rendeltek el. Zágrábban a buszok és villamosok is késéssel közlekednek vagy el sem indulnak. A tűzoltók éjjel kétszáznegyven helyen dolgoztak a kárfelszámoláson. 
A meteorológiai szolgálat szerint az erős szél a nap folyamán sem gyengül, az ország egyes részein pedig esővel és havas esővel is párosul. A legmagasabb fokú, vörös riasztást adtak ki a hegyvidéki területeken, az ország többi részén narancssárga riasztás van érvényben.
Szerző

Merkel marad a kancellár - egyelőre

Publikálás dátuma
2019.05.13. 09:30

Fotó: KAY NIETFELD / AFP
Annegret Kramp-Karrenbauer egy lapinterjúban azt állította, egyelőre nem pályázik a német szövetségi kormány élére. A kérdésről csak jövő ősszel döntenek majd.
Németországban újra és újra felröppen a híre annak, hogy Annegret Kramp-Karrenbauer a jelenlegi kormány 2021-ben lejáró hivatali ideje előtt váltani fogja a kancellári tisztségben Angela Merkelt. A Spiegel nemrégiben úgy vélte, a CDU elnöke számára szinte létérdek, hogy a szövetségi kormány élére kerüljön, mivel népszerűsége folyamatosan csökken, Merkelé viszont magas. A pártelnöki tisztségben történt tavaly decemberi váltással érdekes helyzet állt elő. Kezdetben Kramp-Karrenbauer népszerűsége igen magas volt, Merkelé viszont a szokásosnál alacsonyabb, ám februárban komoly változás történt. Miután a német sajtó által csak AKK-ként emlegetett CDU-elnök gesztusokat tett a párt jobbszárnyának, népszerűsége csökkenni kezdett, Merkel közkedveltségi mutatója viszont egyre magasabb és magasabb lett. Felmérések szerint mind kevesebben találják alkalmasnak Kramp-Karrenbauert a kancellári tisztségre. A Spiegel úgy vélte, ezt a trendet csak az állíthatná meg, ha AKK még az idén váltaná a kancellárt a szövetségi kabinet élén. A Die Welt szerkesztőségi cikkében szintén úgy vélte, még idén Kramp-Karrenbauernek kell ülnie a kancellári székbe. A berlini Tagesspiegel úgy látta, Kramp-Karrenbauer mindinkább kezdi elveszteni a vonzerejét, ezért rövid időn belül valaminek történnie kell. A pletykákat csak megerősítette, hogy a CDU elnöke bejelentette: a május végén esedékes európai parlamenti választást követően összehívja a politikai erő vezetőségi ülését. Ebből több hírmagyarázó már azt a következtetést vonta le, hogy megtörténik a váltás a szövetségi kormány élén. A híreszteléseket az a tény is alátámasztotta, hogy Angela Merlel távol tartja magát a mostani európai parlamenti kampánytól, teljesen átengedte a terepet a CDU elnökének. Ez pedig azért is figyelemreméltó, mert mindeddig Angela Merkel határozta meg hazája Európa-politikáját, és ha erről lemondana, az nemcsak a német, hanem az uniós politikában is igen komoly változást eredményezne. Kramp-Karrenbauer az utóbbi hetekben többször is hangoztatta, mennyire szívén viseli az EU jövőjét. Csakhogy akad egy bökkenő is. A jelenlegi nagykoalíciót mégiscsak két párt, az uniópártok és a szociáldemokraták alkotják, s a kancellári tisztségben való váltáshoz az SPD hozzájárulására is szükség lenne. A szociáldemokraták illetékesei azonban bejelentették, nem szavazzák meg Kramp-Karrenbauer kinevezését, inkább rendezzenek előrehozott választást. Ez persze lehet, hogy csak taktikázás az SPD részéről, hiszen a párt továbbra sem áll jól a közvélemény-kutatások szerint, ám a tagságban minden bizonnyal komoly ellenérzéseket keltene, ha a vezetés minden további nélkül megszavazná a kancellárváltást. Annegret Kramp-Karrenbauer a Welt am Sonntagban igyekezett tiszta vizet önteni a pohárba. Kifejtette, nem célja Angela Merkel idő előtti leváltása a kancellári tisztségről, elvégre a mostani kormányzatot egy teljes törvénykezési időszakra választották meg. Ehelyett inkább arra törekszik, hogy a CDU kidolgozza új programját, s 2020 késő őszén előálljon kancellárjelöltjével. Visszafogottan reagált arra a felvetésre, hogy barátok lennének Angela Merkellel. Mást ért barátság alatt – közölte, ugyanakkor sok mindenben segítik egymást a kancellárral – tette hozzá. Ami a legutóbbi közvélemény-kutatásokat illeti, a CDU nem áll túlságosan jól. Májusban egyetlen olyan közvélemény-kutatás látott napvilágot, amely szerint eléri a 30 százalékot, az összes többi intézet ez alatt, 28-29 százalékon látja. Kramp-Karrenbauer tavaly decemberi pártelnökké választása még új lendületet adott a CDU-nak, akkor egyes felmérések 32 százalékon látták, s még márciusban is 30-31 százalékon mérték, áprilisban azonban egyértelműen megindult lefelé a lejtőn. Ez a trend – csakúgy, mint tavaly ősszel -, ismét a Zöldeknek kedvez. A környezetvédőket több iroda ismét 20 százalékon méri, vagyis 8-10 százalékpont választja el őket az uniópártoktól. Az SPD megítélésével kapcsolatban a legnagyobbak az eltérések a közvélemény-kutatóknál. Míg a Forsa mindössze 15 százalékon látta a május elején közzétett közvélemény-kutatásában, az Infratest dimap 18 százalékon mérte április végén. A jobboldali radikális Alternatíva Németországért (AfD) megítélése kitartóan 12-14 százalék körül mozog. A szabaddemokrata FDP megrekedt 8 és 10 százalék között. Hasonló a Balpárt megítélése is.

Transparency International: Migrációval és gyűlölettel takarják ki a korrupciót

Publikálás dátuma
2019.05.13. 08:55

A jelek szerint a populizmus és a mutyi kapcsolódó fogalmak.

Magyarország jelenleg a 64. a Transparency International korrupciós listáján, vagyis tavalyhoz képest két helyet előbbre lépett, ám az uniós tagállamok közül Románia változatlanul megelőzi, és csupán Görögország és Bulgária áll rosszabbul nála. Az EU-n belüli állapotokat összegezve a jelentés rámutat, hogy egynémely országban megerősödtek a populista erők, amelyek azon vannak, hogy fokozzák az emberek félelmét bizonyos kisebbségekkel szemben. Különösen a bevándorlás-ellenes érzelmeket lovagolják meg, hogy igazolják saját antidemokratikus elveiket. A következmény az, hogy a polgárok kevésbé bíznak a demokráciában. Magyarországon és Lengyelországban a populista retorika arra szolgál, hogy lejárassák a nyilvános vizsgálatokat. Mindkét országban demokratikus intézmények és értékek kerültek veszélybe és a kormány folyamatosan beleavatkozik a sajtó, illetve a bíróságok dolgába, megsérti azok függetlenségét. A médiát több esetben is arra használják, hogy civil aktivistákat és önálló gondolkodókat a nemzet ellenségeként tüntessenek fel, ami fokozza a társadalom megosztottságát és elvonja a figyelmet a politikusokról. A dokumentum emlékeztet arra, hogy a jogállam módszeres megszegése miatt mindkét állam ellen uniós eljárás van folyamatban. Az utóbbi években a régión belül Magyarországon és Máltán romlott leginkább az index, ami azt mutatja, hogy egyre súlyosabb a korrupció. A magyar értékelés 7 év alatt 9 ponttal lett rosszabb, és ez azt tükrözi, hogy romlott a demokrácia állapota. Mind kisebb a civil társadalom és a független sajtó mozgástere. A változást csak felerősíti, hogy távozásra kényszerült a Nyílt Társadalom Alapítvány, valamint a CEU. Korlátozták a külföldi támogatást élvező NGO-k működését, ami az alapvető polgári jogok súlyos megsértésével egyenlő. A leendő közigazgatási bíróságok döntenek majd a korrupciós és választási ügyekben – az igazságügyi miniszter irányítása alatt. Mindeközben az ország ellen az a vád, hogy uniós pénzeket sikkasztott el. Ezeket az állításokat a rendőrségnek még ki kell vizsgálnia. A TI indexének élén Dánia áll, majd Új-Zéland és Finnország követi. Az összeállítás ugyanakkor aggasztónak tartja az amerikai, brazil és cseh kilátásokat, ezért jelzi, hogy mostantól különös figyelemmel követi a fejleményeket mindhárom országban. Csehország, valamint Olaszország kapcsán megjegyzi, hogy ott is populisták vannak hatalmon. Ugyanakkor kiemeli, hogy az unió számára szóba sem jöhet az engedékenység a korrupcióval szemben, hiszen a térség irányadó a csatlakozni kívánó államok részére. Épp ezért az EU-nak ki kell kényszerítenie a jogállamot, a demokrácia és az alapjogok értékeivel összhangban, a független és elfogulatlan bíróságok ellenőrzése alatt. Javítania kell a jogalkotás átláthatóságát és jobban hozzáférhetővé kell tenni azokat az információkat, amelyek a hatékony felügyelethez szükségesek a köz számára. Lehetővé kell tennie, hogy a civil szervezetek a megtorlás veszélye nélkül tehessék szóvá a kormányok, illetve a hatóságok dolgait. Végül pedig meg kell őriznie a sajtószabadságot. Az idei jelentés egyébként a Transparency International elnökének kijelentését választotta mottóul, miszerint a korrupció sokkal valószínűbb ott, ahol gyengék a demokratikus alapok, és ahol azt a demokráciaellenes és populista politikusok a maguk javára tudják kihasználni, amint azt sok országban láttuk.

Magyarország jelenleg a 64. a Transparency International korrupciós listáján, vagyis tavalyhoz képest két helyet előbbre lépett, ám az uniós tagállamok közül Románia változatlanul megelőzi, és csupán Görögország és Bulgária áll rosszabbul nála. Az EU-n belüli állapotokat összegezve a jelentés rámutat, hogy egynémely országban megerősödtek a populista erők, amelyek azon vannak, hogy fokozzák az emberek félelmét bizonyos kisebbségekkel szemben. Különösen a bevándorlás-ellenes érzelmeket lovagolják meg, hogy igazolják saját antidemokratikus elveiket. A következmény az, hogy a polgárok kevésbé bíznak a demokráciában. Magyarországon és Lengyelországban a populista retorika arra szolgál, hogy lejárassák a nyilvános vizsgálatokat. Mindkét országban demokratikus intézmények és értékek kerültek veszélybe és a kormány folyamatosan beleavatkozik a sajtó, illetve a bíróságok dolgába, megsérti azok függetlenségét. A médiát több esetben is arra használják, hogy civil aktivistákat és önálló gondolkodókat a nemzet ellenségeként tüntessenek fel, ami fokozza a társadalom megosztottságát és elvonja a figyelmet a politikusokról. A dokumentum emlékeztet arra, hogy a jogállam módszeres megszegése miatt mindkét állam ellen uniós eljárás van folyamatban. Az utóbbi években a régión belül Magyarországon és Máltán romlott leginkább az index, ami azt mutatja, hogy egyre súlyosabb a korrupció. A magyar értékelés 7 év alatt 9 ponttal lett rosszabb, és ez azt tükrözi, hogy romlott a demokrácia állapota. Mind kisebb a civil társadalom és a független sajtó mozgástere. A változást csak felerősíti, hogy távozásra kényszerült a Nyílt Társadalom Alapítvány, valamint a CEU. Korlátozták a külföldi támogatást élvező NGO-k működését, ami az alapvető polgári jogok súlyos megsértésével egyenlő. A leendő közigazgatási bíróságok döntenek majd a korrupciós és választási ügyekben – az igazságügyi miniszter irányítása alatt. Mindeközben az ország ellen az a vád, hogy uniós pénzeket sikkasztott el. Ezeket az állításokat a rendőrségnek még ki kell vizsgálnia. A TI indexének élén Dánia áll, majd Új-Zéland és Finnország követi. Az összeállítás ugyanakkor aggasztónak tartja az amerikai, brazil és cseh kilátásokat, ezért jelzi, hogy mostantól különös figyelemmel követi a fejleményeket mindhárom országban. Csehország, valamint Olaszország kapcsán megjegyzi, hogy ott is populisták vannak hatalmon. Ugyanakkor kiemeli, hogy az unió számára szóba sem jöhet az engedékenység a korrupcióval szemben, hiszen a térség irányadó a csatlakozni kívánó államok részére. Épp ezért az EU-nak ki kell kényszerítenie a jogállamot, a demokrácia és az alapjogok értékeivel összhangban, a független és elfogulatlan bíróságok ellenőrzése alatt. Javítania kell a jogalkotás átláthatóságát és jobban hozzáférhetővé kell tenni azokat az információkat, amelyek a hatékony felügyelethez szükségesek a köz számára. Lehetővé kell tennie, hogy a civil szervezetek a megtorlás veszélye nélkül tehessék szóvá a kormányok, illetve a hatóságok dolgait. Végül pedig meg kell őriznie a sajtószabadságot. Az idei jelentés egyébként a Transparency International elnökének kijelentését választotta mottóul, miszerint a korrupció sokkal valószínűbb ott, ahol gyengék a demokratikus alapok, és ahol azt a demokráciaellenes és populista politikusok a maguk javára tudják kihasználni, amint azt sok országban láttuk.

Szerző