Nyugdíjas dílert fogtak Püspökladányban

Publikálás dátuma
2019.05.13. 11:54

Fotó: police.hu
Többfajta kábítószerből választhattak a 65 éves nő lakásában.
Püspökladányban egy 65 éves nő marihuánát, extasy tablettát és más kábítószereket árult a lakásában – számolt be a police.hu.

A Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság Felderítő Osztály, a Cívis Közterületi Támogató Alosztály munkatársaival és a püspökladányi nyomozókkal 2019. május 9-én elfogták és előállították a nőt a helyi rendőrkapitányságra, ahol gyanúsítotti kihallgatását követően bűnügyi őrizetbe vették.
A rendőrök előterjesztést tettek a helyi lakos letartóztatásának indítványozására, amelyet a Debreceni Járásbíróság 2019. május 12-én elrendelt.
A nyomozás adatai szerint a gyanúsított rendszeresen otthonában fogadta a vevőket, akik többfajta kábítószerből is választhattak. Az ingatlanban végzett kutatás során a nyomozók több kiporciózott, kábítószergyanús fehér port, növényi származékot valamint csaknem 100 darab tablettát foglaltak le.
A Püspökladányi Rendőrkapitányság kábítószer-kereskedelem bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytatja a nyomozást a nő ellen.
Szerző

Így lehet 3 milliárdot keresni, csak cukor, csoki és energiaital kell hozzá

Publikálás dátuma
2019.05.13. 10:56

Fotó: Shutterstock
Költségvetési csalást követett el 23 ember, akik főképp édességek kereskedelmével foglalkoztak.
Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt emeltek vádat 23 emberrel, köztük egy bűnszervezet 14 tagjával szemben, akik az áfa megfizetése nélkül kávé, cukor, csokoládé és energiaital kereskedelmével foglalkoztak – tájékoztatta a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség a távirati irodát. A bűnszervezet tagjai számos, az ország különböző településein székhellyel rendelkező gazdasági társaságot felhasználva, jellemzően Szlovákiából, Csehországból, Romániából és Lengyelországból származó termékekkel kereskedtek. A beszerzések érdekében a vádlottak olyan cégeket alapítottak, amelyek számos esetben egyéb gazdasági tevékenységet nem is végeztek. Külföldi vezetőjük nem is tudott a céget érintő adóelkerülő kereskedelmi tevékenységről, vagy ha tudott róla, csak a nevét adta, ténylegesen a gazdasági események szervezésében, lebonyolításában, a számlázásban nem vett részt. A cégeket a vádlottak időről-időre váltották, lecserélték, illetve az egyes társaságokon belül is több alkalommal új ügyvezetőt neveztek ki. A fiktív számlákat összesen öt, úgynevezett haszonhúzó gazdasági társaság használta fel könyvelésében és adóbevallásaiban, ezek közül egy kecskeméti, egy debreceni, kettő sárospataki és egy sátoraljaújhelyi székhellyel rendelkezett. A közösségi beszerzéseket papíron elvégző, majd a belföldi forgalomba árut bocsátó társaságok irányítása, az áru továbbításának megszervezése, a számlázás, a banki ügyintézés ténylegesen 14 vádlott kezében összpontosult. A bűnszervezet által okozott vagyoni hátrány eléri a hárommilliárd forintot. Az ügyészség a bűnszervezet 14 tagjával szemben fegyházbüntetés kiszabását, közügyektől eltiltást és vagyonelkobzást indítványozott, a többi vádlottal szemben jellemzően börtönbüntetésre, öt vádlott esetében a végrehajtás felfüggesztésére tett indítványt. Az eljárással érintett gazdasági társaságok közül pedig három esetében a jogi személy megszüntetését, hét esetben pénzbírság kiszabását indítványozta. A vádlottak bűnösségéről a Kecskeméti Törvényszék dönt.

Húsznál több ukrán cigarettacsempész fulladt a Tiszába egyetlen év alatt

Publikálás dátuma
2019.05.12. 21:21
Képünk illusztráció
Fotó: JOEL SAGET / AFP
Több ezren lehetnek az ukrán határőrség országos parancsnoka szerint azok, akiknek az egyetlen megélhetési forrását jelenti, hogy életét kockáztatva csempéssze a dohányt.
Több mint húsz ukrán állampolgár vesztette életét 2018-ban Kárpátalján, miközben cigarettát próbált átcsempészni a Tiszán - nyilatkozta Petro Cihikal, az ukrán határőrség országos parancsnoka a censor.net ukrán hírportálnak. Az interjút szemléző kárpátinfo.net azt írja, Chinkal arról beszélt:
az államhatáron át folytatott csempészés jelenti az egyetlen megélhetési forrást sok ezer ember számára.

Igaz, a parancsnok nem a szegénységgel, gyenge közoktatással, kevés munkahellyel, a szociális védőháló hiányosságaival, esetleg a régióban - különösen a szervezett bűnözésben mozgó pénzekhez képest - rendkívül alacsony fizetésekkel magyarázza ezt, hanem azzal, hogy ezek az emberek semmihez nem értenek, ugyanis évtizedek óta ezt a foglalkozást űzik.
A csempészek az életüket kockáztatják, hogy ne vegyék észre őket a határőrök, amit a szomorú statisztika is mutat. A legtöbben az ukrán-román határszakaszon vesztették életüket.
Szerző