Merkel szénmentes német gazdaságot ígér, amire már csak 30 évet kell várni

Publikálás dátuma
2019.05.14. 15:59
A peitzi erőmű hűtőtava
Fotó: PATRICK PLEUL / AFP
Németország csatlakozni kíván azon európai országokhoz, amelyek vállalták, 2050-re megszüntetik az összes üvegházhatást kiváltó gáz kibocsátását.
Angela Merkel megígérte, a német gazdaság "szénsemleges" lesz 2050-re - írja az Euronews. A német kancellár egy berlini nemzetközi klímakonferencián azt is kijelentette, Németország csatlakozni kíván azon európai országokhoz, amelyek vállalták, megszüntetik az összes üvegházhatást kiváltó gáz kibocsátását addig. Emmanuel Macron francia elnök - 8 másik uniós tagállammal - a múlt héten indította ezt a kezdeményezést.
A bejelentést Merkel a "Péntekek a jövőért" klímavédő civil kezdeményezésre hivatkozva, azt elismerve tette a klímakonferencián.
A konferencia idejére a Greenpeace demonstrációt szervezett a német fővárosba. A Brandenburgi kapunál olvadó, jégből kifaragott üzenetük arról szól: nem fogy, hanem már elfogyott az idő a cselekvésre. A klímaváltozás évente negyedmillió ember idő előtti halálát okozhatja világszerte - jelezte az Egészségügyi Világszervezet 2014-ben. A szakemberek újabb becslései ennek már a többszöröséről szólnak a portál szerint.
Szerző

Úgy tűnik, az oroszok tudják miről beszélt Orbán az amerikai elnökkel - és hogy mi a köze Manfred Webernek a vizithez

Publikálás dátuma
2019.05.14. 11:29

Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI / AFP
Sajtóhírek szerint például Ukrajnáról és a németek megregulázásáról.
A Fehér Házban tartott találkozó fontos, és jelképes esemény a magyar kormány számára, hiszen Donald Trump és Orbán Viktor Európában is szövetségesnek számít, idézi a Regnum orosz hírügynökséget a hvg.hu. „Orbánt az is segíti, hogy az amerikai demokraták és a Soros-fiúk mellett Trump a német politikai elitet is ellenfélnek tekinti. Valószínűleg nem véletlen, hogy Orbán azt követően közölte, hogy nem támogatja a néppárti Manfred Weber európai bizottsági elnöki jelölését, hogy bejelentették Orbán washingtoni látogatását.” A Regnum szerint ugyan vannak nézetkülönbségek Orbán és Trump között – főleg Kína ügyében –, a tárgyalások legfőbb pontja az volt, hogy Trump amerikai fegyvereket és palagázt akar eladni Magyarországnak. A lap szerint ezért Trump és Orbán számára másod- vagy harmadrendű kérdés Oroszország és Ukrajna ügye: „Orbán megmutatja Közép- és Kelet-Európa többi politikusának, hogy az oroszpártiság nem feltétlenül számít olyan »mérgező elemnek«, amely megakadályozná a Washingtonhoz fűződő kapcsolat építését” – értékelt a Regnum.  (A TASZSZ orosz állami hírügynökség viszont úgy értesült magas rangú amerikai illetékesektől, hogy a Trump–Orbán-találkozón az amerikai fél ismét azt kérte, hogy Magyarország ne tegyen nemzetközivé az ukrán oktatási és nyelvtörvény miatt Budapest és Kijev között kitört vitát, s ne használja fel NATO-tagságát nyomásgyakorlásra.)  Magányos harcosok A Cargrad.ru híroldal szerint Trumpot és Orbánt azok a liberális és globalista erők támadják az Atlanti-óceán mindkét oldalán, amelyeket zavarja a konzervatizmus, a demokratáktól és az EU-bürokratáktól idegen hagyományos keresztény értékek védelme, valamint a migránsok elleni küzdelem. A Carigrad szerint Trump a latin-amerikai, Orbán pedig a közel-keleti bevándorlóktól védi hazáját. A lap emlékeztetett arra is, hogy a Trump–Orbán-találkozót nem sokkal az EP-választások előtt rendezték meg, s a tárgyalások ténye is segítheti a szavazáson az EU-szkeptikus erőket.
Szerző
Frissítve: 2019.05.14. 16:24

Hamis hírek hálójában

Publikálás dátuma
2019.05.14. 11:00

Fotó: Kruslits Szonja
A Kínából érkező hamis hírek egyre komolyabb gondot okoznak Tajvannak, már egy diplomata is öngyilkos lett a minden valóságot nélkülöző hírek okozta pánik után. A szigetországban élők félnek elismerni, hogy tajvaniak, és a katonai inváziótól tartanak.
„Egyre aggasztóbb Kína katonai nyomásgyakorlása. Bár nem minden tajvani ragaszkodik a teljes függetlenséghez, a Kínától való végső elszakadáshoz, de szeretnénk, ha felhagynának azzal, hogy erőszakkal fenyegetnek minket” – mondja egy 29 éves fiú, akit a nyugat tajvani Tainanban ismertem meg. Ugyan tajvaninak vallja magát, de ha Kínába látogat, akkor félelemből már kínaiként mutatkozik be. Mint mondja, ideje lenne, hogy bárhol szabadon nyilatkozhasson arról, hogy milyen nemzetiségűként tekint magára. Ettől azonban egyelőre messze vagyunk. A 23 millió lakosú Tajvan függetlenségét ugyanis húsznál is kevesebb ország ismeri el a világon. Ugyan 1949 óta saját politikai irányítása van, hivatalosan sosem függetlenedett Kínától, az saját tartományaként tekint a szigetre. Akkor is, ha az önálló, demokratikusan választott kormánnyal rendelkezik. A két ország között az utóbbi időben egyre feszültebb a helyzet, főleg mióta januárban a kínai elnök, Hszi Csin-ping úgy nyilatkozott: szükség esetén akár erőszakkal egyesítené Kínát és Tajvant. Április közepén kínai harci repülők és hadihajók is gyakorlatoztak a sziget közelében, mellyel kapcsolatban Caj Jing-ven tajvani elnök úgy nyilatkozott: a tajvani hadsereg képes és elszánt arra, hogy megvédje magát. Mikor Tajvanban járva erről kérdeztük az embereket a legtöbben úgy nyilatkoztak: el kell kerülni a katonai konfliktust, de ha Kína rákényszeríti őket, igyekeznek megvédeni hazájukat. A lakosság 70 százaléka gondolja úgy: amennyiben fegyverrel akarják „meghódítani” a szigetet, akkor meg kell védeni a demokráciát és az önállóságot. A szigeten jelenleg kormányzó Demokratikus Progresszív Párt egyébként a függetlenedést támogatja, de mivel ők sem akarják provokálni és katonai beavatkozásra késztetni Kínát, a status quo ideiglenes fenntartása mellett voksolnak. 

Kínának azonban ez sem felel meg. Tajvannal szembeni politikája az utóbbi években erőszakosabbá vált és Tajpej több korábbi szövetségesét is maguk mellé állították.

A két ország kapcsolatát az egyre terjedő hamis hírek is tovább rombolják. Tavaly például a kínai média olyan hamis híreket publikált, melyek szerint Tajvan oszakai képviseletet nem segít annak a közel 1000 tajvani turistáknak, akik a tájfun miatt elárasztott kansai reptéren ragadtak Japánban, miközben Kína buszokat indít a kínai turisták megsegítésére. Emellett arról is felröppentek hírek, hogy a tajvaniak abban az esetben mehetnek el a buszokkal, ha kínainak vallják magukat. Mindez persze óriási felháborodást és komoly aggodalmat keltett. A hamis hír egy ember életébe került. Su Chii-cherng, az Oszakában található Taipei Gazdasági és Kulturális Hivatal vezetője öngyilkosságot követett el, annyira megrázta a kritikaáradat, amelyben azzal vádolták az irodáját: nem segíti a tajvani turistáknak, magukra hagyják az embereket. A valóság azonban az, hogy a japán hatóságok bezárták a repteret és korlátoztak minden felesleges forgalmat. Az evakuálási buszokat pedig a Kansai Nemzetközi Repülőtér indította, és minden utas felszállhatott, függetlenül az állampolgárságtól. A Hong Kong Economic Journal szerint Kína nem indított buszokat a turisták evakuálására, a hamis hírt azonban ellenőrizetlenül átvették más híroldalak, így gyorsan elterjedt. Su öngyilkosságát követően több tajvani online szervezet közös nyilatkozatot írt alá a hamis hírek elleni küzdelemről; ígéretet tettek, hogy nem közölnek ellenőrizetlen híreket.

Néhány hete a tajvani egyetemek és középiskolák több mint 100 hallgatói csoportja koalíciót is létrehozott hamis hírek ellen,

 különösen a Kína által támogatott állami média kampányok ellen, amelyek szerintük torzítják a hírek jelentését és a tajvani kérdéseket is – közölte a Taiwan News. A tajvani független média is rendkívül frusztrált a kínai helyzet miatt, megterhelő az állandó küzdelem a hamis hírek ellen, amelyeket zömében a kormányközeli kínai média produkál. Egy Tajpejben tartott háttérbeszélgetésen elhangzott: a kínai média egészen más képet mutat Kínáról, mint amit Tajvanon tapasztalnak. „Nehezen értük el, hogy itt demokrácia és szabad sajtó legyen, ezt pedig nem akarjuk feladni” – hangsúlyozta egy neve elhallgatását kérő szakértő. Tajvanon a helyiek nagy része a közösségi médiát használja a hírek megosztására, így gyorsan elterjedhet egy szenzációhajhász hamis hír, miközben a helyreigazítás már jóval kevesebb emberhez jut el – tudtunk meg a tajpeji demokráciáért alapítványtól. A tajvani politikusok egyébként nem utaznak Kínába, az ország ugyanis minden hivatalos kapcsolatot megszakított Tajvannal. Bár a sziget több szempontból is rendkívül fejlett, kiváló egészségügyi ellátással rendelkezik, és a technológiai innovációk terén is az élvonalba tartozik, ahogy arról korábban beszámoltunk: jó gyakorlataik, fejlesztéseik és támogatásuk Kína miatt nehezen jut el más országokhoz. „Szeretnénk, ha nem ellenségként tekintenének ránk, ha lehetne szabad választásunk, politikusaink és kormányunk” – mondta lapunknak egy tajvani diplomata. A Kína és Tajvan közötti konfliktus már Magyarországra is begyűrűzik. A tajvani külügyminisztérium nemrégiben tiltakozását fejezte ki, mert szerintük a kínai magyar nagykövetség a magyar kormány közbenjárásával korlátozta tajvani diákok jogait Debreceni Egyetemen. A tajvani tárca szerint a felülről érkező nyomás hatására a tajvani diákoknak néhány órával az esemény előtt megtiltották, hogy Tajvan vagy Kínai Köztársaság név alatt vegyenek részt az International Food Day-en – írja a Focus Taiwan. A tajvani külügyminisztérium sürgetni kezdte a magyar kormányt, hogy tiszteljék és védjék a tajvani tanulók jogait.
Szerző