Wall Street Journal: Orbán fogadása akkora disznóság, amire nincs reálpolitikai mentség

Publikálás dátuma
2019.05.15. 06:58

Trump gesztusa nem csupán a lopakodó tekintélyelvűséget szentesíti, hanem az antiszemitizmust is.
Az, hogy Trump fogadta Orbán Viktort, az akkora disznóság, amit a Fehér Ház semmiféle reálpolitikája sem tudja igazolni, írja a Wall Street Journal. A kommentár az elnök kétes barátjának nevezi Orbán Viktort, egyben nagy gyalázatnak tartja, hogy az elnök azt mondta: a kormányfő sok tekintetben nagy munkát végzett és köztiszteletben áll. Hiszen ezzel áldását adta Európa vezető illiberális politikusának, közvetlenül az EP-választás előtt, noha a Freedom House az idén csupán részlegesen szabadnak minősítette Magyarországot. Az NGO jelentéséből az derül ki, hogy a Fidesz fokozta a támadásokat a demokratikus intézmények ellen. Engedelmességre kényszerítette a sajtót, így az már nem a nép ellensége. Nem csoda, hogy Donald Trump irigykedik. De az elnök gesztusa nem csupán a lopakodó tekintélyelvűséget szentesíti, hanem az antiszemitizmust is. Lásd a Soros elleni hadjáratot. Amit Orbán ez ügyben mondott, az pontosan megegyezik a 19. és 20. század zsidóellenes szóhasználatával. Utána következtek a törvények a Soros támogatását élvező civil szervezetek ellen, majd távozásra kényszerült a CEU. A hatalom szintén módszeresen igyekszik fehérre mosni az ország antiszemita múltját. Orbán visszatérően méltatja Horthyt, aki pedig bevallottan zsidóellenes volt. Egy ilyen embert akar a kormányfő nemzeti hősként visszahelyezni jogaiba. Azon felül a Fidesz utasítására bekerült a tananyagba három egykori antiszemita szerző több könyve is. Nos, ilyen előzmények után találkozott Trump a magyar politikussal, ezért annyira szégyenletes az esemény.  
Szerző
Frissítve: 2019.05.15. 06:59

Nagyon úgy fest, hogy semmiben sem állapodott meg Trump és Orbán

Publikálás dátuma
2019.05.14. 21:45

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Sem az energiabiztonsággal, sem fegyvervásárlással kapcsolatban nem jött semmi hír a tárgyalásról
Az előzetes várakozásoktól eltérően egyetlen konkrét megállapodásról sem láttak napvilágot közlések Orbán Viktor és Donald Trump hétfői megbeszélései óta. A kurta találkozót szokatlanul szűkszavú, meglehetős általános tartalmú hivatalos kommentárok követték. Kedden kormányköröktől sem jutottak el hozzánk olyan jelzések, hogy egyelőre valamit titkolnának. A találkozó lehetséges témáit illető korábbi felvetések főképp az amerikai fél igényeit tükrözték. Eszerint leginkább az energiabiztonság, a védelmi kiadások, a kereskedelem és a kiberbiztonság témájában kívántak akár konkrét megállapodásokig is eljutni. Orbán Viktor és Szijjártó Péter ugyanakkor előzetesen nem hogy kitértek ezek megerősítése elől, de a külgazdasági és külügyminiszter még egy túlfűtöttnek nevezhető, nyilvános elővágással is nyomatékosította az energiabiztonságot illető, az Egyesült Államokétól merőben eltérő álláspontjukat. Május elején az USA és az EU brüsszeli energiakonferenciáján ugyanis úgy fogalmazott: „nem puszta jókedvünkből” vásárolunk gázt kizárólag az oroszoktól; „boldogan” fordulnánk máshoz is, de szerinte a diverzifikáció csak egy jól hangzó varázsszó. A minket folyamatosan több lábon állásra felszólító „barátaink és szövetségeseink” ugyanis nem hozzák meg az ezt lehetővé tévő beruházási döntéseket – emlékeztetett a külügyi tárca akkori közleménye. Ez ügyben a washingtoni nézőpont mondhatni évtizedek óta világos. Eszerint ne Oroszországtól, hanem valaki mástól, például tőlük vegyünk - tengeren cseppfolyós állapotban szállítható - palagázt. Szijjártó Péter viszont a találkozó előtt csupán néhány nappal elhangzó beszédében azt ecsetelte, hogy bár a magyar állam szívesen beszállna 25 százalékkal a palagáz lefejtésére szolgáló adriai terminálba, azt a horvát fél teljesíthetetlen feltételekhez köti. (Tavaly novemberben Rick Perry, az USA energiaügyi minisztere egyszersmind határozott nemmel válaszolt a Népszava ama kérdésére, hogy szándékaik nyomatékául hajlandóak-e a palagáz árát számunkra versenyképes szintre csökkenteni.) Az amerikai ExxonMobil és az osztrák OMV pedig a Fekete-tenger román szakaszán talált gázkincs kitermelését az erre kivetett magas román adók miatt nem kívánja megkezdeni. Ha tehát egyáltalán tárgyalt is a magyar kormányfő és az amerikai elnök eme – előzetesen legfontosabbként kikiáltott – témáról, abban nem jutottak dűlőre. De a korábban jóval előrehaladottabbnak látszó hadiipari együttműködésről sem jelentettek be semmit, mint ahogy másban sem jutottak a bejelenthetőség szintjére. Donald Trump a napvilágra került témák közül csupán értékelte Magyarország NATO-beli tevékenységét, illetve – Orbán Viktor felvetései nyomán – dicsérte a magyar kormányfő migránsok elleni, illetve a kereszténységet védő politikáját.

Szijjártó szerint gazdaságunk hasonlít az amerikaira

Donald Trump amerikai elnök és Orbán Viktor miniszterelnök találkozójának ténye bizonyíték arra, hogy Magyarország és az Egyesült Államok kapcsolata új dimenzióba lépett - idézte tegnap délután a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) Szijjártó Péter tárcavezető kedden New Yorkban az MTI-nek adott nyilatkozatát. Az előző nap a washingtoni Fehér Házban tartott találkozó lebonyolításának módja számára bizonyíték a két vezető közötti kölcsönös rokonszenvre. Trump rendkívül ritka gesztusokkal fejezte ki egyetértését és szimpátiáját a magyar miniszterelnökkel. Mintegy 40 percen keresztül tartott az a szűk körű találkozó az Ovális Irodában, amelyre általában csak tízegynéhány percet szánnak, és az is ritka, hogy az amerikai elnök egészen a Fehér Ház kijáratáig kísérte Orbán Viktort - hangsúlyozta az eseményen szintén részt vevő Szijjártó Péter, aki a megbeszéléseket felszabadultnak és őszinte hangulatúnak látta. Trump kifejezetten sokat érdeklődött az európai folyamatokról. Egyetértés mutatkozott abban, miszerint az új ukrán elnök személye új reményt jelenthet arra, hogy Magyarország, illetve az egész Európai Unió és Ukrajna kapcsolatrendszerét új alapokra lehessen helyezni. Szijjártó Péter szerint az amerikai elnök nagyrabecsülését váltották ki azok a gazdasági eredmények, amelyeket Magyarország az elmúlt években ért el. A két gazdaság, ha "két különböző dimenzióban is", de abban hasonlít, hogy az Egyesült Államokban is most dolgoznak a legtöbben, és a rendszerváltás óta Magyarországon is most tetőzik a foglalkoztatottság - vélte. Az amerikai elnök és a magyar kormányfő egyaránt sikeres gazdaságpolitikát vitt véghez - vonta le a következtetést a külügyminiszter. A két vezető szerint ezzel sok irigyet szerezhettek maguknak, ami a nemzetközi sajtó támadásaiból is látszik. Az amerikai közvélemény bízik Donald Trumpban, a magyar emberek pedig folyamatosan támogatásukról biztosítják a kormányt és a miniszterelnököt - állapították meg a felek a külgazdasági és külügyminiszter elmondása szerint.

Szerző
Frissítve: 2019.05.14. 21:48

Orosz hackerek fértek hozzá a floridai választói adatbázisokhoz

Publikálás dátuma
2019.05.14. 21:45
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az oroszok állítólag nem manipuláltak egyetlen adatot sem, és a választásokat nem kompromittálták, mikor 2016-ban két megye adatbázisához is hozzáfértek.
Orosz hackerek a 2016-os választások idején hozzáfértek Florida két választói adatbázisához - jelentette ki egy keddi sajtókonferencián Ron DeSantis, az állam republikánus kormányzója. A kormányzó ugyanakkor hangsúlyozta: a hackerek nem manipuláltak egyetlen adatot sem és a választásokat nem kompromittálták.
DeSantis azt követőn tartott erről sajtótájékoztatót Tallahassee-ben - Florida fővárosában -, hogy pénteken a szövetségi belbiztonsági minisztérium és a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) részletesen tájékoztatta a hackertámadásokról a floridai hatóságokat.
Sajtótájékoztatóján Ron DeSantis leszögezte: megállapodást írt alá az FBI illetékeseivel arról, hogy nem hozzák nyilvánosságra az érintett megyék nevét. Ezeket a megyéket ugyanakkor tájékoztatták a történtekről.
Marco Rubio floridai republikánus szenátor már egy áprilisi interjújában arról beszélt, hogy orosz hackerek támadásokat intéztek floridai választási irodák számítógépes rendszerei ellen.