324,31 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.05.15. 08:22
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: Shutterstock
Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi piacon szerda reggel: az euróval szemben kissé erősödött, míg a dollárhoz, a svájci frankhoz és a japán jenhez képest gyengült.
Az euró 324,31 forinton forgott reggel hét óra után pár perccel, 14 fillérrel csökkent az árfolyama a kedd esti 324,45 forinthoz képest.
A dollár árfolyama 289,42 forintról 289,45 forintra, a svájci franké pedig 286,69 forintról 286,93 forintra erősödött. 
A jent 2,6400 forinton jegyezték, szemben az előző esti 2,6381 forinttal.
Az euró 1,1209 dolláron forgott szerda reggel, 0,05 százalékkal erősödött az előző napi záráshoz képest.
A svájci frankhoz képest 0,01 százalékkal erősödött a közös európai fizetőeszköz, 1,1306 frankon jegyezték.
Egy dollárért 1,0087 frankot kértek, 0,02 százalékkal erősödött a dollár. A jenhez képest 0,04 százalékkal drágult a dollár, szerda reggel 109,64 jent ért.
Szerző

Nagyon úgy fest, hogy semmiben sem állapodott meg Trump és Orbán

Publikálás dátuma
2019.05.14. 21:45

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Sem az energiabiztonsággal, sem fegyvervásárlással kapcsolatban nem jött semmi hír a tárgyalásról
Az előzetes várakozásoktól eltérően egyetlen konkrét megállapodásról sem láttak napvilágot közlések Orbán Viktor és Donald Trump hétfői megbeszélései óta. A kurta találkozót szokatlanul szűkszavú, meglehetős általános tartalmú hivatalos kommentárok követték. Kedden kormányköröktől sem jutottak el hozzánk olyan jelzések, hogy egyelőre valamit titkolnának. A találkozó lehetséges témáit illető korábbi felvetések főképp az amerikai fél igényeit tükrözték. Eszerint leginkább az energiabiztonság, a védelmi kiadások, a kereskedelem és a kiberbiztonság témájában kívántak akár konkrét megállapodásokig is eljutni. Orbán Viktor és Szijjártó Péter ugyanakkor előzetesen nem hogy kitértek ezek megerősítése elől, de a külgazdasági és külügyminiszter még egy túlfűtöttnek nevezhető, nyilvános elővágással is nyomatékosította az energiabiztonságot illető, az Egyesült Államokétól merőben eltérő álláspontjukat. Május elején az USA és az EU brüsszeli energiakonferenciáján ugyanis úgy fogalmazott: „nem puszta jókedvünkből” vásárolunk gázt kizárólag az oroszoktól; „boldogan” fordulnánk máshoz is, de szerinte a diverzifikáció csak egy jól hangzó varázsszó. A minket folyamatosan több lábon állásra felszólító „barátaink és szövetségeseink” ugyanis nem hozzák meg az ezt lehetővé tévő beruházási döntéseket – emlékeztetett a külügyi tárca akkori közleménye. Ez ügyben a washingtoni nézőpont mondhatni évtizedek óta világos. Eszerint ne Oroszországtól, hanem valaki mástól, például tőlük vegyünk - tengeren cseppfolyós állapotban szállítható - palagázt. Szijjártó Péter viszont a találkozó előtt csupán néhány nappal elhangzó beszédében azt ecsetelte, hogy bár a magyar állam szívesen beszállna 25 százalékkal a palagáz lefejtésére szolgáló adriai terminálba, azt a horvát fél teljesíthetetlen feltételekhez köti. (Tavaly novemberben Rick Perry, az USA energiaügyi minisztere egyszersmind határozott nemmel válaszolt a Népszava ama kérdésére, hogy szándékaik nyomatékául hajlandóak-e a palagáz árát számunkra versenyképes szintre csökkenteni.) Az amerikai ExxonMobil és az osztrák OMV pedig a Fekete-tenger román szakaszán talált gázkincs kitermelését az erre kivetett magas román adók miatt nem kívánja megkezdeni. Ha tehát egyáltalán tárgyalt is a magyar kormányfő és az amerikai elnök eme – előzetesen legfontosabbként kikiáltott – témáról, abban nem jutottak dűlőre. De a korábban jóval előrehaladottabbnak látszó hadiipari együttműködésről sem jelentettek be semmit, mint ahogy másban sem jutottak a bejelenthetőség szintjére. Donald Trump a napvilágra került témák közül csupán értékelte Magyarország NATO-beli tevékenységét, illetve – Orbán Viktor felvetései nyomán – dicsérte a magyar kormányfő migránsok elleni, illetve a kereszténységet védő politikáját.

Szijjártó szerint gazdaságunk hasonlít az amerikaira

Donald Trump amerikai elnök és Orbán Viktor miniszterelnök találkozójának ténye bizonyíték arra, hogy Magyarország és az Egyesült Államok kapcsolata új dimenzióba lépett - idézte tegnap délután a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) Szijjártó Péter tárcavezető kedden New Yorkban az MTI-nek adott nyilatkozatát. Az előző nap a washingtoni Fehér Házban tartott találkozó lebonyolításának módja számára bizonyíték a két vezető közötti kölcsönös rokonszenvre. Trump rendkívül ritka gesztusokkal fejezte ki egyetértését és szimpátiáját a magyar miniszterelnökkel. Mintegy 40 percen keresztül tartott az a szűk körű találkozó az Ovális Irodában, amelyre általában csak tízegynéhány percet szánnak, és az is ritka, hogy az amerikai elnök egészen a Fehér Ház kijáratáig kísérte Orbán Viktort - hangsúlyozta az eseményen szintén részt vevő Szijjártó Péter, aki a megbeszéléseket felszabadultnak és őszinte hangulatúnak látta. Trump kifejezetten sokat érdeklődött az európai folyamatokról. Egyetértés mutatkozott abban, miszerint az új ukrán elnök személye új reményt jelenthet arra, hogy Magyarország, illetve az egész Európai Unió és Ukrajna kapcsolatrendszerét új alapokra lehessen helyezni. Szijjártó Péter szerint az amerikai elnök nagyrabecsülését váltották ki azok a gazdasági eredmények, amelyeket Magyarország az elmúlt években ért el. A két gazdaság, ha "két különböző dimenzióban is", de abban hasonlít, hogy az Egyesült Államokban is most dolgoznak a legtöbben, és a rendszerváltás óta Magyarországon is most tetőzik a foglalkoztatottság - vélte. Az amerikai elnök és a magyar kormányfő egyaránt sikeres gazdaságpolitikát vitt véghez - vonta le a következtetést a külügyminiszter. A két vezető szerint ezzel sok irigyet szerezhettek maguknak, ami a nemzetközi sajtó támadásaiból is látszik. Az amerikai közvélemény bízik Donald Trumpban, a magyar emberek pedig folyamatosan támogatásukról biztosítják a kormányt és a miniszterelnököt - állapították meg a felek a külgazdasági és külügyminiszter elmondása szerint.

Szerző
Frissítve: 2019.05.14. 21:48

Behálózza Magyarországot e-autó-töltőkkel az állam

Publikálás dátuma
2019.05.14. 20:22

Fotó: Népszava
Nagy elmaradásban van a tervektől a töltőhálózat és az elektromos autók száma is.
Május végéig 2,8 milliárd forintból 329 elektromos töltő átadását ígérte alsóörsi tájékoztatóján Ugron Gáspár Gábor, az állami e-Mobi Kft. ügyvezetője. Ebből eddig 306-ot telepítettek. A fővárosban 210, a megyei jogú városokban 60, a Balatonnál pedig - 21 településen - 31 töltőállomást alakítanak ki, illetve a Velencei- és a Fertő-tó mentén, valamint Tokaj térségében is megjelennek. Az e-Mobi 85 elektromos autót is vásárolt kormányzati szervek, hivatalok számára. Weingartner Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium fenntarthatóságért felelős államtitkára beszédében kiemelte: a mintegy tízezer zöld rendszámmal forgalomba helyezett autó több mint fele tisztán elektromos. Célként nevezte meg, hogy 2030-ra a hazai autóflotta tíz százaléka tisztán elektromos legyen. Megjegyzendő: az e-Mobi már tavaly májusra is hasonló nagyságrendű e-töltőt ígért, amiként korábban a kormány is 60 ezer e-autót várt 2020-ra, aminek jó, ha tizede jön össze. Ennek okát szakértők az elektromos autók néhány száz kilométeres hatótávja, akár több órás töltési ideje és viszonylag magas vételára mellett a töltőállomások alacsony számában és rossz eloszlásában látják. Ráadásul a legtöbb töltő 22 kilowattos (kW), ami a nálunk futó e-autók jó része számára használhatatlan. Mindazonáltal hazai cégek komoly erőfeszítéseket tesznek a töltőhálózat kiépítése érdekében. A szintén állami NKM eddig 76 nyilvános töltőt, 155 nyilvános töltési pontot alakított ki – közölték legutóbb a dunakeszi Decathlon-parkolóban átadott egységük kapcsán. A Mol félszáz 50 kW-s villámtöltőt adott át, illetve egy nemzetközi együttműködés részeként 2020 végéig 252 egységet telepít a cseh határtól az Adriai- illetve a Fekete-tengerig. A minap a német hátterű E.ON 360 új töltőpontot létesítését jelentette be 123 Aldi-parkolóban. A töltés a nyilvános állomásokon egyelőre szinte mindenütt ingyenes, bár a Mol már pénzt kér érte. Magyarország ugyanakkor változatlanul cudarul áll az e-autók elterjedtségét illetően. Az Eurostat minap nyilvánosságra hozott 2017-es adatai szerint az elektromos és hibrid gépjárművek belüli aránya nálunk 0,1 százalék alatt áll, miközben Svédországban az érték már akkor közelítette a 2,5 százalékot. Magyarország ezzel a 24-es listán a 4. legutolsó.
Szerző
Frissítve: 2019.05.14. 20:24