Olcsóbb lesz telefonálni az EU-ban

Publikálás dátuma
2019.05.15. 15:25

Fotó: KARL-JOSEF HILDENBRAND / AFP
Május közepétől a lakossági előfizetők számára az EU-n belüli, nemzetközi mobil- és vezetékes telefonhívások percdíja maximum 0,19 euró, az SMS-küldés ára pedig legfeljebb 0,06 euró lehet.
Az uniós roamingdíjfelárak eltörlése után május 15-től az uniós nemzetközi telefonhasználati díjak is csökkennek az Európai Unióban: egy hívás percenként legfeljebb 0,19 euróba (áfával együtt 76,8 forintba), egy elküldött SMS legfeljebb 0,06 euróba (áfával együtt 24,25 forintba) kerülhet. Az ármaximumokat az átszámítás módjával együtt a tavaly december 11-én elfogadott uniós rendelet rögzíti. Az NMHH közleménye szerint a szabályozás előtt volt olyan hazai szolgáltató, ahol bizonyos EU-s országokba a nemzetközi hívás percdíjáért 100 forint, az SMS díjáért 70 forint körüli összeget számoltak fel.
A szolgáltatók kínálhatnak a rendelettől eltérő, alternatív díjszabást is, de mielőtt az előfizetők ilyen díjcsomagot választanának, a szolgáltatóknak tájékoztatniuk kell őket a rendeleti díjszabás lehetőségéről.

Az előfizetők egy munkanapon belül bármikor, díjmentesen oda-vissza válthatnak a rendelet szerinti díjszabás és a szolgáltató által kínált alternatív díjszabás között.

Ilyenkor a szolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy a váltás ne vonja maga után a feltételek megváltozását vagy más korlátozásokat - figyelmeztet az NMHH.
Az új árak az "otthonról" (az előfizetés helye szerinti országból) az Európai Unió országaiba indított telefonhívások és küldött SMS-ek díjára vonatkoznak, a vezetékes és a mobilszolgáltatásokra egyaránt. Ha a vezetékes szolgáltató az ilyen hívásoknál kapcsolási díjat alkalmaz, akkor a percenkénti díj és a kapcsolási díj együtt nem haladhatja meg a 76,8 forintot.

A szabályozás kizárólag a lakossági előfizetőket érinti, az üzleti előfizetőknél tehát nem kell módosítani a díjszabást.

A szabályozást hamarosan Izlandon, Liechtensteinben és Norvégiában is bevezetik.

Kirobbant a gazdaság, mindjárt meglassúdik

Publikálás dátuma
2019.05.15. 12:14

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Az építőipar várható megtorpanása önmagában csökkenti a GDP-t.
Az első negyedévben, az előző esztendő azonos időszakával összevetve  - a KSH nyersadatai szerint - 5,3 százalékkal bővült a hazai gazdaság. Hasonló teljesítményre az utóbbi két évtizedben nem volt példa - sőt amióta GDP-t számolják, csak egyszer fordult elő hasonló eset. Ezúttal mindez nem okozott meglepetést, hiszen Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint az eddigi makroadatokból számítani lehetett a rekordra. 2019 első három hónapjában ugyanis a magyarországi építőipar 50, az ipar termelés 6,2 százalékkal növekedett, és a kiskereskedelmi forgalom is megugrott 6,5 százalékkal.  Ami a jövőt illeti, a szakember úgy fogalmazott, most lassulhat a gazdaság, például az építőipar év eleji kirobbanó formáját már aligha tudja majd tartani, ezért várhatóan kisebb mértékben járulhat majd hozzá növekedéshez. Az építőipar várható lassulása egymaga 0,6 százalékpontos GDP-csökkenéshez vezethet. Ennek ellenére Németh Dávid úgy fogalmazott, hogy még így is tempós lesz a növekedés. Csak az első három hónapban látott extrém teljesítmény hagy várhatóan alább. Az elemző szerint kérdés a mezőgazdaság teljesítménye is. Az év eleje nem volt biztató, ezért lefelé mutató kockázatot jelent az agrárium hozzájárulása. Az ipari oldalon viszont jól indult az év, de azt még nem tudni, hogy a világgazdaságban hogyan alakul a helyzet. Itt pedig elsősorban az a kérdés, hogy a tavalyi második félévben látható lassulás után felpörög-e a globális gazdaság. Ez ugyanis nagyban befolyásolhatja a magyar ipar és az export teljesítményét, ezen keresztül pedig a GDP-bővülést – tette hozzá Németh Dávid. Mindent összevetve a mostani kilátások szerint az év hátralévő részében lassulhat a magyar gazdaság, összességében az idén 4-4,5 százalékos növekedésre lehet képes.
Szerző
Témák
GDP

Kereslet húzza az árakat az ingatlanpiacon

Publikálás dátuma
2019.05.15. 09:00

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Az év első negyedévében töretlen az építőipar lendülete. Az új lakások ára is folyamatosan emelkedik. A falusi csok tartogat meglepetést.
A falusi családi otthonteremtési kedvezmény (csok) tovább élénkítheti a lakóingatlan piacot, különösen, hogy július 1-jétől a jogosultak 5 millió forintot vehetnek föl ingatlan vásárlásra és 5 millió forintot felújításra. Igaz, a falusi csok szabályai szigorúbbak, mint az egyéb hasonló kedvezményeké, például csak az 5 ezer lélek alatti és fogyatkozó népességű településeken vehető igénybe, és a legrászorultabbakat eleve kizárja a jogszabály az igénybevételéből. A falusi csok mintegy 2500 településen, az összes helység mintegy 80 százalékán vehető igénybe. E helyeken az ingatlanforgalom alig 20-22 százalék zajlik. A keresletet korlátozza az is, hogy hiába lennének kedvezőek a vásárlási feltételek, ha az adott településen se közel se távol munkahely, egészségügyi, oktatási szolgáltatás, illetve gyenge az infrastrukturális ellátottság.  Az építőipari ágazat egyelőre a falusi csok nélkül is lendületesen bővül. Márciusban, 67,6 százalékos növekedést ért el az építőipar, az első negyedévben pedig 48,2 százalékos volt a bővülés. Az iparág idén elérheti a 4 ezer milliárd forintos teljesítményt, ami történelmi csúcsnak számít – mondta a Népszavának Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke. A lakásépítéseket magában foglaló épületépítések az első negyedévben 42,3 százalékkal múlták felül az egy évvel korábbi szintet. Az ágazat teljesítményében nagyjából 18 százalékot képvisel a lakásépítés, de ha a „láthatatlan” magánépítkezéseket is beleszámítjuk, ez elérheti, sőt meghaladhatja a 20 százalékot is.
A kereslet pedig magasan tartja az árakat. Tavaly Budapesten 22,9, a vidéki városokban 18,2 míg országosan 15,2 százalékkal emelkedtek 2017-hez képest a lakásárak a jegybank ingatlanpiaci jelentése szerint. A fővárosban idén is  elérheti a drágulás a 20 százalékot. Idén 22-23 ezer új lakást adhatnak át, ám az újépítésű lakások áfájának 5 százalékról ismét 27 százalékra emelése miatt zuhanás lehet 2020-ban, és a Magyar Nemzeti Bank szakértői szerint 8,3 ezerre csökkenhet ez a szám. Ez pedig főleg a kis- és közepes vállalkozások egy részének a csődöt jelentheti. A lakásépítések ütemét fenntarthatóvá tenné, ha a kormány elfogadná az ÉVOSZ javaslatait. Vagyis egyebek mellett azt, hogy bizonyos megkötésekkel visszaigényelhető lenne a kedvezményes 5 százalékos és a 27 százalékos áfa közötti különbség, legfeljebb 7,5 millió forintig – említette Koji László. A kormányzati illetékesek már számolják a javaslatok költségvetési vonzatát.  Akárhogy is dönt a kormány, a 2020-ra előrejelzett lakóingatlan építési láz alaposan alábbhagy. A csökkenő kínálat pedig tovább gerjeszti az árakat és a kereslet egy részét a használt lakások felé tereli, ami további áremelkedést gerjeszt – jegyezte meg a Népszavának Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Ahhoz azonban, hogy a lakáspiac ne zuhanjon nagyot, szükség van az alacsony kamatlábakra, a gazdaság teljesítménye sem csökkenhet érdemben, miközben feltétel az alacsony munkanélküliségi ráta és a bérek emelkedése. A legutóbbi felmérés szerint a lakások 46 százalékát hitelre vásárolták meg és ezeknek a hiteleknek már a 90 százaléka fix kamatozású volt. Igaz, a korábban kötött élő szerződéseknek még 60 százaléka változó kamatozású, de azok is átválthatók fix kamatozásúra, bár az a törlesztő részletek némi emelkedésével jár. A fenti feltételek teljesülése elengedhetetlen a falusi csok sikeréhez is, hiszen nem elég az ingatlant megvásárolni, azt fenn is kell tartani. Ehhez viszont kell az állandó munkahely, a biztos jövedelem. A szakértő szerint idén és még jövőre is az ingatlanpiacot elsősorban a főváros és a megyeszékhelyek forgalma húzza. Balogh László állítását támasztja alá a jegybank ingatlanpiaci jelentése is, amely alapján 2018-ban az új lakások 82 százalékát Budapesten, a Balatonnál, vagy valamelyik megyeszékhelyen adták át. A falusi csoktól azt várják, hogy vidéken is élénkül majd az ingatlanpiac és emelkednek az árak. Összességében 2020-tól az új lakások árának még mindig évi 5-10 százalékos emelkedésre számít Balogh László és szerinte Budapesten az átlagos négyzetméterár elérheti az 1 millió forintot, a megyeszékhelyek ettől 10-15 százalékkal maradhatnak el.

Támogatásra várnak az építők

Az ÉVOSZ elnöke lapunknak elmondta, az ágazat egyelőre képes lépést tartani a növekvő kereslettel, mert például a tavalyi 16 milliárd forintos támogatás, amit a vállalkozók technológiai, eszköz fejlesztésre használhattak fel, már érezteti a hatását. A kormány erre az évre és 2020-ra 6-6 milliárd forintot szán erre a célra, de az ágazat szereplői szeretnék elérni, hogy a bővülés fenntartása érdekében a kormány hozza előre a 2020-ra szánt támogatást. Míg az iparág mélypontján, 2013-ban 7,5 ezer új lakást adtak át, idén ennek a háromszorosát – mondta az ÉVOSZ elnöke. Ha marad a fizetőképes kereslet, az építőipar képes a 30 százalékos növekedésre – közölte Koji László.

Szerző