Esni fog csütörtökön is, és a szél sem marad el

Publikálás dátuma
2019.05.15. 16:24

Fotó: Shutterstock
A Kárpát-medence időjárást befolyásoló sekély ciklon frontjai csütörtök estig fokozatosan elhagyják térségünket.
A Dunántúlon végig erősen felhős vagy borult marad az ég, míg keletebbre szakadozottá válik a felhőzet, és ott csütörtökön hosszabb-rövidebb időre a nap is kisüthet. Hajnalra párássá válik a levegő, illetve foltokban köd is képződhet. Egyre inkább az északnyugati, északi tájakon fordulhat elő eső, zápor, északkeleten esetleg zivatar, majd csütörtökön már csak elszórtan várható kisebb csapadék. Szerdán kezdetben még az Észak-Dunántúlon erős lökések kísérik az északi szelet, másutt ugyanakkor csak élénk széllökések lehetnek, ami estére mérséklődik, csütörtökön pedig jóformán mindenütt mérsékelt lesz a légáramlás.
A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 4 és 9 fok között alakul. A legmagasabb nappali hőmérséklet csütörtökön 12 és 21 fok között alakul, a borongós nyugati tájakon lesz a hűvösebb.

Időjárási helyzet Európában

A magasnyomás még mindig a Skandináv-félsziget felett található, nagy kiterjedése miatt szárazföldünk középső vidékeinek időjárását is meghatározza. Ezeken a területeken nyugodt idő a jellemző, a sok napsütés mellett gomolyfelhők képződnek, amelyekből elvétve alakul ki lokális csapadék. Az anticiklon keleti peremén - az Ural előterétől egészen az Égei-tengerig - frontálzóna húzódik. Ennek mentén erősen felhős vagy borult az ég, többfelé eső, zápor, helyenként zivatar is előfordul.

A lassan mozgó csapadéktömbök miatt a Balkán-félszigeten villámárvizekről, áradásokról is érkeznek jelentések.

Európát szinte kettészeli a középső területek felett lévő hideg levegő. Spanyolországban, illetve Oroszország egyes részein 28 és 33 fok közé melegszik fel a levegő. A kontinens közepe felé haladva viszont fokozatosan hűvösebb területeket találunk, a leghűvösebb épp hazánkban, illetve az környező országokban van, itt akadnak olyan területek is, ahol 10 fok alatt marad a maximum-hőmérséklet. A Kárpát-medence időjárást befolyásoló sekély ciklon frontjai csütörtök estig fokozatosan elhagyják térségünket.
Témák
időjárás

Hiába az időhúzás – Hétfőig kapott Orbán határidőt a közszolgáktól

Publikálás dátuma
2019.05.15. 16:22

Fotó: Németh András Péter
A kormány nem veszi komolyan a közszolgálati sztrájktárgyalást, pedig az összefogás nagy úr – üzenik a szakszervezetek az Orbán Viktornak küldött utolsó tárgyalási felhívásban.
Megállíthatatlan a közszolgálatban a sztrájk, ha nem tudnak megegyezni az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottságban (OKSZ) együttműködő érdekvédők a kormánnyal – hangzott el az összefogásban résztvevők közös sajtótájékoztatóján. Nem holnap, vagy holnapután, de a dolgozók felmért hangulata alapján a közszféra minden területén akkora a felháborodás és elkeseredés az alacsony bérek és romló munkafeltételek miatt, hogy mindenképpen meg kell szervezni egy ilyen akciót az érdekvédőknek, ha az állam nem hajlandó teljesíteni a bértábla megváltoztatására megfogalmazott elvárásaikat – tették hozzá a tagszervezetek vezetői. Hétfőig adott határidőt az OKSZ az Orbán Viktor miniszterelnökhöz tegnap eljuttatott ötödik levélben, hogy jelölje ki azt az állami vezetőt, akinek nemcsak beszélgetésre, hanem döntésre is jogosítványa van a sztrájkköveteléseikkel kapcsolatban. Az utóbbi hetek tapasztalatai alapján ugyanis a kormány azt a játékot űzi, hogy kijelöl ugyan helyettes államtitkárokat a tárgyalásra, de egyiküknél sem említik meg, hogy a miniszterelnök nevében egyeztetnek, sem pedig, hogy a tárgyalás sztrájktárgyalás. Ezek a formai elemek kellenének ahhoz, hogy a jogszabályok szerint érvényes sztrájkot megelőző egyeztetésnek lehessen tekinteni egy megbeszélést. Amúgy csak szócséplés. A nagy kérdés ebben a pillanatban az, hogy sikerül-e bizonyítani a szakszervezeteknek a bíróság előtt, hogy ők mindent megtettek egy törvényes munkabeszüntetés előkészítésére, így jogszerűen kezdik meg a sztrájk előkészítését vagy sem. Ezért a sok türelem és az ötödször is elküldött felszólító levél. Ha arra kényszerülnek a sztrájkbizottságban együttműködő érdekvédők, hogy a bíróságon keressék az igazukat, a beadványhoz vélhetően többségük csatlakozik majd, de például a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) és a Külügyminisztérium szakszervezete ezt nem teheti, mert rájuk még annál is sokkal szigorúbb sztrájkszabályok vonatkoznak, mint a közalkalmazottakra. A ma délelőtti nyilvános beszélgetésen az is felvetődött, hogy a sztrájkról a végső döntést a költségvetési számok ismeretében lesz érdemes meghozni, amikor fehéren-feketén kiderül, akarja rendezni a kormány a közszféra béreit vagy sem. A jelenlévők határozottan kijelentették, ha nem olyan számok jelennek meg, amelyeket az egyes ágazatokban dolgozók remélnek, akkor nem lehet megállítani az embereket. A versenyszféra sikeres munkabeszüntetései és béremelései után azt várják, hogy a köz szolgálatában állókat is partnernek tekintse az ő munkáltatójuk, a magyar állam. A szakszervezetek azt üzenik, lehet játszadozni, meg időt húzni, de ők megtalálták az együttműködés módját, döntöttek az összefogásról és együtt néznek szembe a kormánnyal.    
Frissítve: 2019.05.15. 16:55

Vitatja az ombudsman beadványát az OBT

Publikálás dátuma
2019.05.15. 16:13
Székely László
Fotó: Népszava
Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult az Országos Bírói Tanács (OBT) is, miután márciusban az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének kezdeményezésére az alapvető jogok biztosa indítványozta az Ab-nál az Alaptörvény OBT-re vonatkozó rendelkezéseinek értelmezését. Az Ab-n múlik, befogadja-e az ombudsman indítványát, amelyet az OBT szerint el kellene utasítania.
Mivel Handó Tündének, az OBH elnökének, mint a bíróságok igazgatási vezetőjének nincs jogköre közvetlenül az Ab-hoz fordulnia, Székely László ombudsmant kérte fel, hogy kezdeményezze az Ab-nál az Alaptörvény értelmezését az OBT működése kapcsán. Az alapvető jogok biztosa március 18-i beadványában így fogalmazta meg a Handó Tünde által felvetett alkotmányos problémát: „Jelen esetben az Ab eljárásában vizsgálható konkrét alkotmányjogi probléma úgy összegezhető, hogy az OBH elnökének jelzése szerint a jogbiztonságot veszélyeztető értelmezési bizonytalanság alakult ki az OBT működésével összefüggésben, amely – tételes törvényi rendelkezés hiányában – kizárólag az Alaptörvény vonatkozó rendelkezéseinek absztrakt értelmezésével oldható fel.” Mint ismert, 2018 májusa óta – miután a tavaly év elején megalakult új összetételű OBT több tagja, illetve póttagja lemondott tanácsi tagságáról – az OBH elnöke nem tekinti legitimnek az Alaptörvény szerint őt ellenőrizni hivatott testületet. Már akkor felmerült, s lapunk is megírta, hogy a tagok és póttagok lemondása mögött maga Handó áll, így kívánta volna ugyanis ellehetetleníteni az új összetételű OBT munkáját, amely első feladatai között az OBH-elnök pályázati és kinevezési gyakorlatának vizsgálatát jelölte ki. Miután az OBT-tagok és -póttagok száma tavaly májusban 11 főre csökkent, Handó lényegében megszakította az együttműködést a bírói tanáccsal. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény (Bszi.) szerint az OBT 15 választott taggal és 14 választott póttaggal működik, pontosabban a 15 tag közül az egyiket, a Kúria mindenkori elnökét az Alaptörvény delegálja a tanácsba. („Az Országos Bírói Tanács tagja a Kúria elnöke, további tagjait sarkalatos törvényben meghatározottak szerint a bírák választják.”) A Bszi. azt is részletezi, hogy az OBT-tagoknak mely bírósági (járásbírósági, törvényszéki, stb.) szintekről kell érkezniük. Handó egyik fő érve, hogy jelenleg a közigazgatási és munkaügyi bírósági szint képviselete nem biztosított a testületben. 
Handó Tünde
Fotó: Népszava
A 11 taggal működő OBT megkérdőjelezte Handó érvelését, sőt vizsgálatai után arra jutott, hogy az OBH elnöke nem tett eleget alkotmányos és törvényi kötelezettségeinek, ezért kezdeményezte Handó tisztségétől való megfosztását az Országgyűlésnél. Az OBH-elnök jogértelmezésének ellentmond az is, hogy a Kúria elnöke, Darák Péter továbbra is legitimnek tekinti az OBT-t, annak ülésein részt vesz, továbbá az igazságügyi tárca, az ügyvédi kamara és a bírói egyesület, a MABIE is képviselteti magát a tanács ülésein. Trócsányi László igazságügyi miniszter ugyan épp e héten kedden nyilatkozott úgy, hogy az Ab előtt van az OBH elnöke és az OBT közötti konfliktus ügye, és ő sem korábban, sem most sincs abban a helyzetben, hogy állást foglaljon a kérdésben, sőt jogilag csak az Ab, az Országgyűlés és bizonyos részleteiben a bíróság jogosult állást foglalni és dönteni. Trócsányi azt mondta: az, hogy az ügy az Ab előtt van, azt jelenti, hogy az ombudsman megkérdőjelezte az OBT legitimitását. Ám korábban a miniszter úgy foglalt állást, hogy amíg bíróság nem mondja ki annak ellenkezőjét, az OBT legitim szervezet. Ugyanakkor Székely László nem kérdőjelezte meg az OBT legitimitását, hiszen beadványban – mely lapunk birtokába került – úgy fogalmaz: „Figyelemmel kellett arra is lennem, hogy a hatalmi ágak elválasztásának elvéből, illetve a bírói függetlenség alkotmányos követelményéből következően nemcsak a bíróságok ítélkező tevékenységének vizsgálatára nem terjed ki a hatásköröm, hanem arra nézve sem tehetek megállapítást, hogy a bírósági önigazgatás szervének minősülő OBT működése törvényesnek tekinthető-e. Nem foglalhatok tehát állást abban a kérdésben, hogy a jelen helyzet értékelhető-e olyan alkotmányjogi problémaként, amely felveti az OBT Alaptörvénnyel összhangban történő működésének, illetve feladat- és hatáskörgyakorlásának ellehetetlenülését. Az Alaptörvény rendelkezéseinek értelmezését ezért annak az alkotmányjogi problémának a feloldása érdekében indítványozom, amely annak következtében állt elő, hogy két, élesen eltérő álláspont alakult ki az OBT alkotmányos működésének kérdésében, és ez a jogbiztonságot veszélyeztető értelmezési bizonytalanságot eredményez.” Székely tehát nem kérdőjelezte meg az OBT legitimációját, hanem két eltérő (az OBH elnöke és az OBT) jogértelmezés miatt fordult az Ab-hoz. Az alapvető jogok biztosa beadványában kérdéseket tett fel arra nézve, hogy az OBT mint bírósági önigazgatási szerv esetében valamennyi bírósági szint képviseletét szükséges-e biztosítani a működés során. 
Székely László ombudsman három kérdése a következő volt: 1. Az OBT, mint bírósági önigazgatási szerv esetében irányadó-e az Ab azon korábbi megállapítása, hogy az önkormányzati konstrukción alapuló testületek tagjainak megválasztásakor érvényesülnie kell a demokratikus legitimációnak? 2. Amennyiben igen, a demokratikus legitimáció követelményébe beleértendő-e, hogy az OBT létrehozásához és működéséhez valamennyi bírósági szint képviseletét biztosítani szükséges? 3. Amennyiben az OBT összetételéből, tagjai létszámából adódóan legitimációs probléma merül fel, van-e olyan alkotmányos szerv, amely felléphet a testület jogszerű működésének biztosítása érdekében? Az OBT élt azzal a lehetőséggel, hogy az Alkotmánybírósághoz úgynevezett„Amicus Curiae” beadvánnyal forduljon és – mint érintett, de nem mint ügyfél az eljárásban – kifejtse jogi álláspontját. Az OBT elnöke által az Alkotmánybíróságnak megküldött beadvány összefoglalva az alábbiakat tartalmazza: I. Az alapvető jogok biztosának beadványa ebben a formában nem befogadható, az Ab-nak azt vissza kellene utasítania. Az indítvány tárgya nincs összefüggésben az alapvető jogokkal, továbbá a bírósági igazgatási szervek működése – mint önálló hatalmi ág – teljes egészében a feladatkörén kívül esik. Továbbá a feltett kérdések nem állnak összefüggésben konkrét alkotmányjogi problémával, ugyanis az OBH és OBT közötti véleménykülönbség nem az Alaptörvény eltérő értelmezésére vezethető vissza (a sarkalatos törvény, a Bszi. értelmezéséről van szó). Az alapvető jogok biztosa által kérdés formájában kért értelmezés ugyanis nem vezethető le az Alaptörvényből, amely az OBT tagok létszámára és a bírósági szintenkénti képviseltre egyáltalán nem tartalmaz utalást, a Bszi. értelmezésére pedig az Ab-nak nincs hatásköre. Ebből következik, hogy ha az Alkotmánybíróság az ügy érdemében állást foglalna, azzal átvenné a jogalkotó szerepét, és a politika eszközévé válna – tette hozzá az OBT-elnöke, Fatalin Judit. 2. Az OBT elnöke szerint az OBH-elnök jogértelmezése téves. A Bszi. sehol nem írja elő, hogy a testület csak akkor működhet törvényesen, ha mind a 15 tag helye betöltött, csupán a tagválasztás kapcsán szól az egyes bírósági szintekről választott tagok felső létszámkorlátjáról. Ezt erősíti az is, hogy a törvény a határozatképességet is létszámhoz (10 fő), nem pedig minden bírósági szint képviseletéhez kötötten határozza meg. Az OBT elnöke szerint az OBH elnökének érvelése ellentétes a józan ész elvével is. Ugyanis, mint írtuk, a Kúria elnöke hivatalból tagja az OBT-nek, a legmagasabb bírósági szintet így egyedül ő képviseli. „Ha tisztsége bármely okból betöltetlenné válna, és az OBT emiatt nem működhetne törvényesen, nem tudna előzetes véleményt sem nyilvánítani a Kúria új elnökének jelölt személyről, noha ez a véleménynyilvánítás az OBT egyik fontos hatásköre, így viszont a Kúria új elnöke nem is lenne megválasztható” - érvelt beadványában Fatalin Judit. 3. Az OBT-elnök beadványa arra is utal, hogy „az OBH elnöke saját felróható magatartásával idézte elő és tartja fenn azt a helyzetet, amelyben az őt felügyelő OBT működőképességének hiányára hivatkozhat”. Az általa sérelmezett csökkent létszám ugyanis nem alkotmányértelmezéssel orvosolható, hanem póttagválasztás megtartásával, hiszen így az OBT létszáma 15 főre lenne kiegészíthető. Az OBH elnök, mint ismert, a tavaszi legitimitási vita után csak novemberre hívta össze az OBT-póttagjait megválasztó bírói küldöttgyűlést, amelyen az előzetesen póttagként jelölt bírák mind visszaléptek a jelöltségtől, a gyűlésen jelentkező bírók pedig nem kapták meg a jelöltséghez szükséges szavazatot. Ezek után pedig a küldöttgyűlés Handóhoz kötődő szervezői lezárták az ülést, anélkül hogy egyetlen póttagot is választottak volna, noha a törvény ennek kifejezetten az ellenkezőjét írja elő. Az OBT elnöke beadványában azt is kérte, hogy személyesen is képviselhessék álláspontjukat az Ab előtt. Most tehát az Ab-nál van a labda, kérdés egyáltalán befogadja-e az ombudsman indítványát, vagy pedig érdemi döntést hoz az ügyben, s ezzel törvényhozói, illetve törvényértelmezői feladatokat vesz át.
Szerző
Frissítve: 2019.05.15. 21:21