Csúcs után lassulás – Jövőre már lanyhulhat a magyar gazdaság

Publikálás dátuma
2019.05.15. 19:42

Fotó: Népszava
Kiemelkedő növekedést produkált a magyar gazdaság az első negyedévben. A tempó az év végéig kitarthat, de jövőre már lanyhul.
A magyar gazdaság első negyedévi – évesített – bővülése jócskán meghaladta az előzetes várakozásokat. A Központi Statisztikai Hivatal szerdán közzétett nyers adatai szerint 5,3 százalék volt a növekedés mértéke ebben az időszakban. Hasonlóra 20 esztendeje nem volt példa, nagyobb gyorsulásra is csak egy alkalommal. Az már korábban ismeretes volt, hogy az építőipar az első negyedévben 50, az ipar 6,2 és a kiskereskedelem pedig 6,5 százalékkal bővült. Az Európai Unió gazdaságai közül – 1,5 százalékkal –, Magyarország érte el a legnagyobb mértékű növekedést az első negyedévben. A nemzetközi mezőnyből azáltal tudtunk kiemelkedni, hogy töretlenül nő a belső fogyasztás – mondta a Népszava érdeklődésére Virovácz Péter. A munkaerőhiány miatt nagyobb, két számjegyű lett a bérkiáramlás, amelynek mértéke nálunk meghaladja még a környező országokét is. Az ING vezető elemzője a kiugróan magas GDP növekedést – bár a pontos összetételét még nem ismerjük – annak is tulajdonítja, hogy az alacsony hitelkamatok miatt erőteljesen tudtak nőni a beruházások. Ugyanakkor a gyengébb külkereskedelmi forgalom után végre 2019-ben ismét a növekedés jeleit lehetett tapasztalni. A nemzetközi környezetről elmondható, hogy recesszióról szó sincs, összeomlásról pedig egyáltalán nem beszélhetünk – figyelmeztetett Virovácz Péter. A keresletcsökkenés viszont megjelent, ennek jele, hogy a hazai autógyárak megkezdték fejlesztéseik visszafogását, azonban ez csak 2020-tól éreztetni a hatását – tette hozzá az elemző. Reális veszélyt jelent ugyanakkor, hogy Donald Trump elnöknek május 18-án kell állást foglalnia arról, hogy az Európai Unióban gyártott autók után emelt vámtételt alkalmaznak-e az Egyesült Államokban. Ha ez megtörténne, akkor – ígéretük szerint – az európai közösség sem maradna tétlen. Ez már valódi kereskedelmi háború lenne, és minden bizonnyal kihatna a magyar gazdaságra is. Az elemzők megegyeznek abban, hogy az év végéig – az egyre magasabb bázis miatt – fokozatos lassulásra lehet számítani, de idén a GDP növekedése így is elérheti a 4,7 százalékot, viszont jövőre már csak 3,7 százalékra várják. A beruházási boom a következő években  tovább folytatódhat az irodapiac, az ipar, a logisztika, a szálláshely szolgáltatások és a kereskedelem területén. Virovácz Péter úgy vélte, hogy idén várható a korábbinál több lakást adnak át, ami a következő években tetőzhet, a kedvezményes újlakás áfa kivezetést pedig részben ellensúlyozhatja a csok kiterjesztése. Mivel eddig az uniós ciklus forrásainak egyharmadát sikerült lehívni, a projektek kétharmadának megvalósulása következő években várható, így az uniós források növekedéstámogató hatása is áthúzódhat a következő évekre. A működő tőke beáramlása tovább tart, a tavalyi 1380 milliárd forint értékű beruházási döntés után idén már közel 950 milliárd forintnyi fejlesztésről döntöttek.  Nagy kérdés a mezőgazdaság teljesítménye, amiről Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője úgy vélekedett, hogy az év elején nem voltak biztató jelek, ezért lefelé mutató kockázatot jelent az agrárium hozzájárulása a GDP-hez. Előre tekintve a szakember úgy látja, hogy az előrejelzéseket övező kockázatok kiegyensúlyozottak. A már említett kereskedelmi háború eszkalálódása mérsékelheti  a növekedést, míg a részleteiben még nem ismert gazdaságvédelmi program kormányzati intézkedései akár ellensúlyozhatják ezt.

Éledezik az euróövezet gazdasága

 Az első negyedévben az előző negyedévhez képest szezonális kiigazítással 0,4 százalékkal nőtt a GDP az euróövezet 19 tagállamában és 0,5 százalékkal az Európai Unió 28 tagállamában.  A felpattanás annak köszönhető - olvasható ki az Eurostat adataiból -, hogy a legnagyobb euróövezeti gazdaság, a német magához tért és stagnálásról 0,4 százalékos emelkedésre váltott. Olaszország gazdasága pedig kilépett a technikai recesszióból, szerény 0,2 százalékos növekedést elkönyvelve. Éves bázison szezonális kiigazítással az euróövezetben 1,2 százalékkal, az Európai Unióban 1,5 százalékkal nőtt a GDP, mindkét régióban az előző negyedévivel megegyező ütemben.    Az Egyesült Államok gazdasága az idei első három hónapban negyedéves szinten 0,8 százalékkal, éves összevetésben pedig 3,2 százalékkal nőtt. Az Eurostat június 6-án hozza nyilvánosságra a harmadik, végleges becslést az unió és az euróövezet első negyedéves gazdasági teljesítményéről. 

Szerző
Témák
GDP-bővülés

Klímaváltozás – Fiatal egyetemistákat vetnek be a szemléletformálás érdekében (videó)

Publikálás dátuma
2019.05.15. 18:47
A MEKH korábbi energiakövete előadást tart egy iskolában
Fotó: energiakovetek.hu
Az energiaköveti címet elnyerő egyetemisták az elkövetkező egy év során általános- és középiskolákban tartanak energiatudatosság-növelő előadásokat.
Ahhoz, hogy a fiatalok a klímaváltozás miatti felháborodás mellett, a félelem helyett tenni is tudjanak valamit, szükséges, hogy megismerjék saját életmódjuk következményeit – fogalmazott a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Energiaköveteinek mai bemutatása során a zsűri oktatásért felelős tagja, Czippán Katalin környezeti nevelési és kommunikációs szakember. Felhívta a figyelmet, hogy Európa a múlt hétre felhasználta ez évi természeti erőforrásait. Így az életszínvonalunk fenntartásához szükséges energiaforrásokat az év hátralévő részében már máshonnan vonjuk el. A Föld felhasználása augusztusra érheti el ezt a szintet: utána a fogyasztói igények ismét csak a természet tartalékaiból, annak további kizsigerelése nyomán láthatók el. 1980 óta megkétszereződött a légkörbe juttatott, üvegházhatást okozó szén-dioxid mennyisége. Szükségesnek nevezte annak felismerését, hogy a „zárd el”-, „kapcsold le”-, „húzd ki”- típusú üzenetek mellett mit lehet még tenni. Az Energiakövetek felkészültségükkel és személyes példájukkal magukkal tudják ragadni a tanulókat az energiatudatosságra – tette hozzá. A Hivatal jogszabályok, bonyolult számítások és képletek alapján végzi tevékenységét, a diákokat azonban életszerű példákkal is tanítani kell – közölte Grabner Péter, a MEKH elnökhelyettese. Zsíros László Róbert tudományos ismeretterjesztő vlogger, a Szertár Projekt alapítója fontos szerepet tulajdonít azoknak a programoknak, amelyek kézzelfogható módon segítenek megismerni és megérteni a klímaváltozás, a nem megújuló energiaforrások, a környezet romló állapotának veszélyeit. Reményét fejezte ki az iránt, hogy az Energiakövet is segítenek e tekintetben szemléletváltást és tartós változást elérni. Az energiaköveti címet elnyerő egyetemisták az elkövetkező egy év során általános- és középiskolákban tartanak energiatudatosság-növelő előadásokat. A díjjal 400 ezer forint ösztöndíj és szakmai támogatás is jár. A korábbi évek energiakövetei 2017 óta eddig 31 iskolában 1200 tanuló számára tartottak órákat. A most megválasztott három energiakövet közül a 19 éves Csiszár Barnabás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem természettudományi kara földtudományok alapszakának I. évfolyamos tanulója elsősorban a szemeteléssel kapcsolatos tudatosságot növeli. Csiszár Barnabás nem használ papírzacskót, papírzsebkendőt, tömegközlekedéssel jár, szelektíven a bolti nyugtákat, a háztartási szerves hulladékokat komposztálja, kulacsából pedig csapvizet iszik. A 23 éves Máthé Marcell Tibor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Fizika mesterszakának hallgatója az energiatárolás fontosságára és lehetőségeire összpontosít. A 23 éves a Putti Krisztián, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem gépészmérnöki kara energetikai mérnöki MSc-képzésének I. évfolyamos hallgatója – az Energetikai Szakkollégium volt elnöke – az tudatos energiafelhasználás rejtelmeibe avatja be a hallgatóságot, akik többek között bicikli segítségével süthetnek kolbászt, a rendezvényen pedig a napelem működését mutatta be.
Arra a felvetésünkre, miszerint az Orbán-kormány, illetve a Fidesz képviselői egyre gyakrabban állítják szembe a klímaváltozás költségeit más területekkel – így például a migrációvala versenyképességgel vagy a mezőgazdasággal – a rendezvényen nem találtunk névvel reagáló szakembert. Ugyanakkor néhányan sejteni engedték, hogy szerintük más területek nem állnak kibékíthetetlen ellentétben a klímaváltozás okozta költségekkel. A feladatok felelősségteljes összehangolása eszerint a kormányok hatásköre.

Növelt támogatás

A kormány számításunk szerint több mint 16 milliárd forinttal növelte tíz intézmény energetikai felújításának uniós támogatását. A Magyar Közlöny kedd esti számában megjelent határozat tételei között állami, oktatási intézmények korszerűsítése mellett szennyezésmentesítési, hulladékgazdálkodási és szennyvízfejlesztések is találhatók.

A környezetvédelemért is szavazunk

A választásoknak a klímaügyekben is kiemelkedő tétje van - hívja fel a figyelmet a Greenpeace legfrissebb, az európai parlamenti voksolás előestéjére időzített közleménye. Az egyén a leadott szavazatával is komolyan képes befolyásolni a környezetvédelem ügyét - teszik hozzá. A környezetvédő szervezet az európai parlamentet ez ügyben az Unió lelkiismeretének nevezi. Emellett aktív állampolgárokként természetesen össze tudunk fogni az utcánkban lakókkal a környékbeli fák megóvásáért, a jobb minőségű szemétszállításért, vagy egy természetpusztító beruházás megakadályozásáért is - fogalmaznak. Egy családi ház szigetelésével akár 40-50 százalékkal, mintegy fél tonnával is csökkenthetjük egy háztartás éves szén-dioxid-kibocsátását, ami hozzájárulhat a globális felmelegedés másfél Celsius-fok alatt tartásához is – emlékeztet május 15-e, vagyis a Klímaváltozás Elleni Világnap kapcsán a Knauf Insulation. Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) legutóbbi, 2018-as jelentése szerint, ha a jelenlegi ütemben pusztítjuk a bolygó erőforrásait, akkor már 2040-re világszerte súlyosabbá válnak a szárazságok és az erdőtüzek, súlyosbodnak az élelmezési válságok, a part menti területeket elönti a tenger, és klímamenekültek milliói hagyják majd el otthonaikat - hívja fel a figyelmet a szigetelőanyagok gyártásával foglalkozó vállalkozás. Mai bejegyzésében Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport éghajlatvédelmi projektfelelőse a klímaváltozás lelki betegségekre gyakorolt kedvezőtlen hatására hívta fel a figyelmet.

Szerző
Frissítve: 2019.05.15. 18:51

Olcsóbb lesz telefonálni az EU-ban

Publikálás dátuma
2019.05.15. 15:25

Fotó: KARL-JOSEF HILDENBRAND / AFP
Május közepétől a lakossági előfizetők számára az EU-n belüli, nemzetközi mobil- és vezetékes telefonhívások percdíja maximum 0,19 euró, az SMS-küldés ára pedig legfeljebb 0,06 euró lehet.
Az uniós roamingdíjfelárak eltörlése után május 15-től az uniós nemzetközi telefonhasználati díjak is csökkennek az Európai Unióban: egy hívás percenként legfeljebb 0,19 euróba (áfával együtt 76,8 forintba), egy elküldött SMS legfeljebb 0,06 euróba (áfával együtt 24,25 forintba) kerülhet. Az ármaximumokat az átszámítás módjával együtt a tavaly december 11-én elfogadott uniós rendelet rögzíti. Az NMHH közleménye szerint a szabályozás előtt volt olyan hazai szolgáltató, ahol bizonyos EU-s országokba a nemzetközi hívás percdíjáért 100 forint, az SMS díjáért 70 forint körüli összeget számoltak fel.
A szolgáltatók kínálhatnak a rendelettől eltérő, alternatív díjszabást is, de mielőtt az előfizetők ilyen díjcsomagot választanának, a szolgáltatóknak tájékoztatniuk kell őket a rendeleti díjszabás lehetőségéről.
Az előfizetők egy munkanapon belül bármikor, díjmentesen oda-vissza válthatnak a rendelet szerinti díjszabás és a szolgáltató által kínált alternatív díjszabás között.

Ilyenkor a szolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy a váltás ne vonja maga után a feltételek megváltozását vagy más korlátozásokat - figyelmeztet az NMHH.
Az új árak az "otthonról" (az előfizetés helye szerinti országból) az Európai Unió országaiba indított telefonhívások és küldött SMS-ek díjára vonatkoznak, a vezetékes és a mobilszolgáltatásokra egyaránt. Ha a vezetékes szolgáltató az ilyen hívásoknál kapcsolási díjat alkalmaz, akkor a percenkénti díj és a kapcsolási díj együtt nem haladhatja meg a 76,8 forintot.
A szabályozás kizárólag a lakossági előfizetőket érinti, az üzleti előfizetőknél tehát nem kell módosítani a díjszabást.

A szabályozást hamarosan Izlandon, Liechtensteinben és Norvégiában is bevezetik.