Behozhatatlannak tűnik a Premier League előnye

Publikálás dátuma
2019.05.16. 12:10

Fotó: GLYN KIRK / AFP
Az angol futball jelentős előnyre tett szert Európával szemben, a különbség egyelőre behozhatatlannak tűnik.
Nem attól lett nagyszerű a Manchester City évada, hogy az együttes – minimális különbséggel – elnyerte a bajnoki címet, hanem attól, hogy olyan versenysorozat elsőségét szerezte meg, amelynek képviselői letarolták Európát. Elvégre mind a Bajnokok Ligájában, mind az Európa-ligában „angol kupadöntő” lesz – az idézőjel nélküli FA Kupa-finálé most szombaton következik, a fellépők egyike éppen a Manchester City –, s bár a Tottenham az Ajaxszal, a Chelsea az Eintracht Frankfurttal szemben csak hajszál híján jutott tovább a nemzetközi elődöntőben, a 4-0 az 4-0. Értsd: a Csatorna túlsó feléről négy csapat szerepel a kontinentális csúcstalálkozókon, az innenső oldalról pedig egy sem.
A helyzet Európa szempontjából még ennél is rosszabb. (Még akkor is, ha korántsem angol játékosok dominálnak a Premier Liga klubjaiban.) Lehet-e az egyáltalán? – vethető fel a teljes egyhangúság tudatában. Szerintem igen a válasz, mert az a fölény, amellyel a Liverpool kiütötte a Barcelonát, akár új időszak kezdetét is jelentheti. Nem csupán az Anfield Roadon elért 4-0-ra gondolok. A Liverpool abból a szempontból már a Nou Campon is vezető szerepet játszott, hogy meghatározta a találkozó tempóját, rákényszerítette a katalán együttest a tőle idegen iramjátékra. Egy igazi Barcelona kipasszolta volna riválisát; erről a házigazdák szempontjából szerencsés 3-0 alkalmával sem volt szó, mivel ez már nem az igazi Barcelona... Csak önmagát kinevettető klubelnöke véli úgy, hogy Dembele jobb Neymarnál, és hűen tükrözi az efféle játékospolitika mögött meghúzódó folyamatot, hogy Messi után hovatovább a művésznek nem nevezhető chilei Vidal a legjobban futballozó ember.
De hagyjuk a katalánok gondjait, inkább emeljünk kalapot Anglia előtt! Immár a Manchester Cityt is meg lehet süvegelni. Ez szintén összefügg Katalóniával, hiszen a csapat edzője a bűvös barcelonai tiki-taka feltalálója, Pep Guardiola, akinek azért jóval kevésbé sikerült a saját képére formálnia a Cityt, mint korábban a Bayern Münchent. De együttese a múlt évben kerek 100 ponttal és 106-27-es gólkülönbséggel, az idén 98 ponttal és 95-23-as gólkülönbséggel hódította el a bajnoki címet. A számok hasonlók, ám meg kell jegyezni: a távolság a másodiktól tavaly tizenkilenc, míg ezúttal csak egy pont volt. Ellenben a BL-döntős szereplés elmaradása az átütő angol dominancia közepette már magyarázható, hiszen az előző negyeddöntőben a Liverpool, míg a mostaniban a Tottenham búcsúztatta a Manchester Cityt. Az a két csapat, amely a legértékesebb európai klubserlegért küzd majd június elsején Madridban.
Ebben az előkelő körben úgy aranyérmet nyerni, hogy a bajnok az utolsó tizennégy mérkőzésén egyetlen pontot se veszítsen, kiváltképp különleges teljesítmény. S ha hozzátesszük, hogy e tizennégy találkozó során tízen nem kapott gólt, a további négyen pedig csak egyet-egyet, akkor még inkább ámulni kell. Az is eléggé jól hangzik: a nagy menet közben nyolcszor annyi gólt ért el a gárda, mint amennyit beszedett (32-4). S meglehet, három címet (bajnokság, Liga Kupa, FA Kupa) söpör be azokkal az angol vetélytársakkal szemben, amelyek lekörözték Európát.
Vidám világ.
Illetve, nekünk nagyon szomorú, mert borzasztóan messze kerültünk tőle. A futball nem kézilabda, hogy Magyarország megvehesse a világ legjobbjait. A női BL-győztes Győr tizenöt játékosából tíz volt külföldi csillag a döntőben, míg a Siófok szintén európai trófeát nyerő együttesében 11:2-es arány (úgy, hogy az egyik egy honosított tunéziai volt) mutatkozott az import játékosok javára. A férfiaknál a Veszprém legutóbbi nemzetközi kupamérkőzésén 13:3, a Szegedén 11:3 jellemezte a mértékviszonyt. Ez azonban csak néhány milliárdot igényel. Forintban. Ellenben az, hogy egy jó átlagot képviselő futballcsapatot, mondjuk, egy Ederson – Carvajal, Stones, Skriniar, Robertson – Keita, Jorginho, Pjanic – Heung Min Son, Werner, Lemar összeállítású tizenegyet össze lehessen vásárolni, 675 millió euróra, azaz nagyjából 220 milliárd forintra lenne szükség. S ez csupán a belépő volna, mert még nem beszéltünk arról, mibe kerülne az efféle labdarúgók folyamatos itt-tartózkodása.
Maradunk a kézilabdánál.

Nem mondott még le a vb-részvételről az U17-es válogatott

Publikálás dátuma
2019.05.16. 11:20

Fotó: Diarmuid Greene / Sportsfile
Az együttes ugyan büntetőkkel kikapott Spanyolországtól az Európa-bajnokság negyeddöntőjében, három győztes csoportmérkőzésével így is benne van a két legjobb negyeddöntős kiesőben, azaz megküzdhet az ötödik helyért Belgiummal. A párharc győztese pedig kijut az őszi, brazíliai világbajnokságra.
Preisinger Sándor szövetségi edző szerint mentálisan rendkívül sokat erősödött a gárda az elmúlt időszakban, leginkább ennek volt köszönhető, hogy tartani tudták a lépést a spanyolokkal: „Talán a szerencsére fogható, de inkább úgy fogalmaznék, elképzelhető, hogy még nem tettünk eleget, hogy meglegyen a repülőjegyünk Brazíliába” - magyarázta a szakember, aki kitért az ötödik helyért vívott ütközetre is.
„A belgák elleni mérkőzése is nagyon nehéz lesz, ismét egy olyan válogatott ellen lépünk pályára, amely futballkultúráját tekintve előrébb tart nálunk. Nehéz feladat vár ránk, de készen állunk arra, hogy újra megpróbáljuk megragadni az esélyt. Az biztos, hogy száz százalékot kell adnunk ahhoz, hogy végül mi jöjjünk ki győztesen a párharcból, és a játékosok mentalitását ismerve, ki is fogunk adni mindent magunkból az utolsó Európa-bajnoki mérkőzésünkön – tette hozzá.
Érdekesség, hogy az Eb-selejtezők elitkörében – már egyaránt biztos Eb-résztvevőként – találkozott egymással a két csapat, akkor a belgák 4-2-re nyertek. A kontinensviadalon ugyanakkor a magyar válogatott teljesített eddig jobban: Belgium a Írországban lejátszott négy mérkőzéséből csak egyet nyert meg, kettőn döntetlent játszott, a legutóbbit, a hollandok elleni negyeddöntőt pedig 3-0-ra elveszítette.
A helyosztót magyar idő szerint csütörtökön 13 órától rendezik Dublinban.
Szerző

„Ha bántanak, ne hagyd magad!”

Publikálás dátuma
2019.05.16. 10:25
Manuel Estiarte. A spanyol játékos volt Salamon kedvence
Fotó: LEN
Dr. Salamon Ferenc lesz a 44. magyar, aki bekerül az úszósport Nemzetközi Hírességeinek Csarnokába. Sportdiplomáciai munkájáért azonban eddig csak Rajki Bélát érte ugyanilyen megtiszteltetés.
Az 1958 óta a János-kórházban jelenleg is belgyógyászként dolgozó 89 éves szakember, a vízilabdában előbb játékosként, később játékvezetőként, majd a nemzetközi és európai szövetség (FINA, LEN) vízilabda-bizottságának 30 és 34 éven át tagjaként érdemelte ki, hogy bekerüljön a Hírességek Csarnokába. A beiktatási ceremónia szombaton lesz a floridai Fort Lauderdale-ben, a magyar díjazott csak pénteken kel útra.
„Kicsit feszített lesz a tempó, vasárnap már indulok is vissza Magyarországra, de nincs ezzel semmi baj, az időeltolódás miatti átállás sem okoz gondot, ügyeletes orvosként megszoktam és bírom az éjszakázást is. A mai napig dolgozom, a munka tart frissen – mondta Salamon Ferenc a Népszavának. – Ez most egy villámlátogatás lesz a tengerentúlon.”
A Hírességek Csarnokába beválasztott magyar sportdiplomata a vízilabdától nem szakadt el. A mai napig tagja a sportág Masters bizottságának, a testület tagjaként augusztusban a dél-koreai Kvangdzsuba kell utaznia, ahol a vizes világbajnokság után rendezik a Masters vb-t.
„Ez óriási kihívás lesz. A Masters vb-n több ezren vesznek részt, várhatóan többen, mint előtte a vizes világbajnokságon. Ezen a versenyen ellentétben a vb-vel ahol minden sportágnak van külön technikai bizottsága itt egyedül ennek a bizottságnak kell megoldani minden feladatot. Nem fogunk unatkozni, ez egészen biztos.”
Lapunk érdeklődésére azt is elárulta, hogy játékvezetőként ki volt a kedvenc játékosa.
„A magyarok közül különböző okok miatt többen is. Hosszú lenne felsorolni őket, de a külföldiek közül a spanyol Manuel Estiarte, 176 cm volt, vékony testalkatú, mégis ő volt a világ egyik legjobbja – hangsúlyozta a sportdiplomata. – Ma már bedarálnák őt a védők, de 25-30 évvel ezelőtt még nagyon jól érvényesült ezzel a testalkattal is. Azért is kedveltem, mert a játékosok sokat színészkednek, próbálják átverni a bírókat, Estiarte nem ezt csinálta. Nagyon jó karakter volt a medencében, az eszével és a kondíciójával győzte le az ellenfeleket.”
Salamon Ferenc a Rádió Bézsnek adott interjúban azt mondta, az a mottója, „ha bántanak, ne hagyd Magad!”.
„Még fiatal vízilabdázó voltam, amikor először játszottam az OB I –ben és a mérkőzés elején kaptam az ellenfelemtől egy hatalmas pofont – idézte fel a mottó születését. – A szünetben elmondtam az edzőmnek, hogy mi történt. Válasza az volt, hogy amikor a játékvezető nem látja adjak én is egy ugyanekkora pofont az ellenfelemnek. Azért kell ezt tennem, mert, ha nem ütök vissza, elterjed rólam, hogy gyáva vagyok, akivel bármit meg lehet tenni. Ha visszaadom, akkor tudni fogják, hogy velem nem lehet bármit megtenni. Visszaütöttem. Ez a hozzáállás nagyon sokszor segített az élet más területein is.”

Hajós Alfréd volt az első

Az első újkori olimpián 1896-ban Athénban 100 és 1200 méteres gyorsúszásban aranyérmes Hajós Alfréd volt az első magyar, aki bekerült a FINA Hírességek Csarnokába 1966-ban. A vízilabdázók közül Németh Jánost (az uszodában mindenki Jamesznak becézte) érte először ez a megtiszteltetés három évvel később. Németh a 30-as években volt a világ legjobb játékosa.   

Témák
vízilabda