Előfizetés

A sercli mennybe megy

Boda András
Publikálás dátuma
2019.05.15. 19:34

Fotó: Semen Kuzmin
Egymást érik a Michelin-csillagos séfek a Gourmet Fesztiválon, de az is elleshet recepteket, aki nem fermentálással vagy focaccia-sütéssel kezdi a napot.
Van család, amelyben vérre menő csatát vívnak érte a gyerekek, felnőttek, másutt rögtön a kukában landol – a Gourmet Fesztiválon pedig a lehető legjobban hasznosul: ételkülönlegességé válik a sercli. Felbukkan itt zöldbabos gombócként, polip mellett morzsaként, felfújtként, tépett malachússal töltve, magosan, paprikahabosan, brokkolisercliként, de még zakuszkásan is. Hogy hogy jön a kenyérvég a fine dining éttermek, híres bisztrók, minőségi termelők és persze sztárséfek sorát felvonultató gasztrofesztiválhoz? A rendezők néhány éve minden Gourmet Fesztiválra speciális tematikát is meghirdetnek, az idén azonban nem fogásokat, hanem alapanyagokat jelöltek meg: a magyar konyha egyik legfontosabb fűszerét, a paprikát, a serclit, és a hazai kézműves sört. Ennek köszönheti a sercli, hogy a kilencedszer megrendezett, vasárnap estig nyitva tartó fesztiválon a gasztromennybe megy a Millenáris parkban. A kenyérvég persze csak a kezdet: ötven étterem jelentkezik ételkülönlegességekkel a rendezvényen, amelyen a hagyományoknak megfelelően egymást érik a Michelin-csillagos séfek. Nem véletlenül: a Gourmet és a Sziget fesztivál alapítója, Gerendai Károly szerint ugyanis a rendezvény célja épp az, hogy megmutathassák, hol tartanak azok a szereplők, akik ma Magyarországon a csúcsot képviselik. Ez pedig Gerendai szerint olyannyira sikerült, hogy „a Gourmet mára hasonló jelentőséggel bír műfajában, mint a Sziget a zenei fesztiválok között.” S ha már Sziget-párhuzam: a gasztrofesztivál „nagyszínpadán” az idén is nagy nevek lesznek. Exkluzív, külön foglalható vacsorát ad a jelenleg legizgalmasabb osztrák séfnek tartott, saját két Michelin-csillagos éttermét irányító Konstantin Filippou, akinek tányérjain a stájer és a görög konyha alapanyagai keverednek. Bemutatkozik a moszkvai Twins Garden konyháját vivő orosz ikerpár: ők egyebek mellett kürtcsigára és kamcsatkai rákra alapozzák művüket. A szöuli Michelin-csillagos Lee Jong Kuk autentikus koreai ebédet ad több mint tíz évig érlelt, védjegyszerű osztriga- és szójaszószaival. A gasztroszínpadon nem csak ők állnak a fesztivál vendégei elé, hanem Bledar Kola, a tiranai Mullixhiu étterem Nomában edződött séfje, és a burgenlandi Gut Purbach konyháját irányító, „belsőségrajongó” Max Stiegl is. Bemutatkozik a nem champagne-i klasszikus érlelésű pezsgők Rolls Royce-a: a trentinói Ferrari. A pezsgőkhöz a frissen Michelin csillagot szerző Stand éttermet vezető séfpáros, Széll Tamás és Szulló Szabina álmodott fogásokat. A kürtcsigától, a kamcsatkai ráktól meg az autentikus koreai ebédtől távolabb, de a magyar családokhoz és a hétköznapokhoz sokkal közelebb áll a bográcsozás. A rendezvényen három ismert séf bográcsos ételkészítését lehet majd testközelből végigkövetni. Pénteken az érsekcsanádi Rév Csárda mestere, Tinusz Gábor főz „hagyományőrző, lobogtatva forralt dunai hallevelet”, szombaton Bíró Lajos csülökpörköltje mutatkozik be, míg vasárnap az első magyar két Michelin-csillagos étterem, az Onyx séfje, Mészáros Ádám készít velős csülkös pacalt. 

Infó

9. Gasztro Fesztivál: Budapest, Millenáris Park, május 18-19., 11 órától 23 óráig. A napijegyhez több kóstoló jár. A rendezvényre 14 éves korig ingyenes a belépés. Részletes program, menüsor és jegyvásárlás a gourmetfesztival.hu oldalon.  

2050-re megháromszorozódhat a demenciával élők száma

MTI
Publikálás dátuma
2019.05.15. 18:10
Illusztráció
Fotó: Leyla Vidal / AFP
Az évszázad közepére várhatóan megháromszorozódik a demenciával élők száma világszerte – figyelmeztetett az Egészségügyi Világszervezet (WHO), amely az aggasztó adatok fényében első ízben fogalmazott meg irányelveket az időskori elbutulás kockázatának csökkentésére vonatkozóan.
A WHO szerint a következő 30 évben a jelenlegi csaknem 50 millióról 152 millióra nőhet a demenciával élők száma. Az ENSZ-szervezet ugyanakkor rámutatott, hogy az egészséges életmód segíthet kordában tartani a kognitív hanyatlást.
A kedden ismertetett irányelvek között szerepel 
  • a kiegyensúlyozott, mediterrán étrend követése
  • a dohánytermékek és a túlzott alkoholfogyasztás kerülése
  • a rendszeres testmozgás
  • az agyat stimuláló kognitív tréning
  • az aktív társasági élet.
A WHO szerint viszont
  • a magas vérnyomás
  • a diabétesz
  • a magas koleszterin
  • az elhízás
  • a depresszió
a demencia kialakulásának fokozott kockázatával áll összefüggésben.
A világszervezet főigazgatója, Tedros Adhanom Ghebreyesus közleményében rámutatott, hogy az irányelvek megfogalmazásához összegyűjtött tudományos bizonyítékok megerősítik, hogy 
„ami jót tesz a szívnek, az hasznára válik az agynak is“.

 A demenciáért az emlékezőképességet, a gondolkodást, a viselkedést és a hétköznapi tevékenységek elvégzésének képességét befolyásoló agyi rendellenességek a felelősek. A 60 éven felüliek nagyjából 5-8 százaléka küzd Alzheimer-kórral vagy a demencia egyéb típusával. 
A WHO szerint a betegség komoly gazdasági terhet ró a társadalmakra, a demenciával élőkről való gondoskodás költségei a 2015-ös 818 milliárd dollárról várhatóan 2000 milliárd dollárra nőnek a század közepére.
A demenciás esetek száma az olyan alacsony és közepes jövedelmű országokban fog megemelkedni a legjobban a következő három évtizedben, ahol a legmagasabb a népességnövekedés, ami azt jelenti, hogy számos egészségügyi rendszernek kell majd jelentős kihívásokkal szembenéznie.
A WHO rámutatott, hogy a demenciának vannak nem megelőzhető kockázati tényezői, úgy mint az életkor és a családon belüli kórtörténet. A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy 
„bár az életkor a kognitív hanyatlás legerősebb ismert kockázati tényezője, az időskori elbutulás nem egy természetes vagy elkerülhetetlen következménye az öregedésnek.”

 A szervezet szerint a most megfogalmazott irányelvek jelenthetik a kulcsot a kognitív hanyatlás vagy a demencia kialakulásának késleltetéséhez vagy lassításához.

10 millió embert öl meg évente a „néma gyilkos”

MTI
Publikálás dátuma
2019.05.15. 17:20
Illusztráció
Fotó: FURGOLLE /BSIP / AFP
A magas vérnyomás a legelterjedtebb szív- és érrendszeri betegség, ezért fontos a rendszeres vérnyomásmérés – erre hívta fel a figyelmet a hipertónia világnapján, szerdán a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet (GOKI).
A magas vérnyomás világszerte növekvő egészségi probléma, évente tízmillió ember életét követeli, és ezzel a legjelentősebb a halálozáshoz, illetve a rokkantsághoz vezető tényezők közül. Magyarországon a diagnosztizált hipertóniás betegek száma elérte a 3,5 milliót, ezen belül körülbelül egymillióra tehető azon hipertóniások száma, akik nem részesülnek kezelésben, és 1,2 millióan a kezelés ellenére nem érik el a kívánt – 140/90-es – vérnyomásértéket. 
A tartósan fennálló, kezeletlen magas vérnyomás fokozatosan tönkreteszi a vérereket, súlyos szív- és agyi keringési zavarokat, veseelégtelenséget okozhat. Ezek a szövődmények gyakran halálos kimenetelűek, ezért kapta a betegség a „néma gyilkos” nevet. A magasvérnyomás-betegség megfelelő kezelésével a szív- és érrendszeri halálozás 21 százalékkal csökkenthető. A célérték, a 140/90-es vérnyomás beállítása közel felére csökkenti a stroke, és negyedére a szívinfarktus okozta halálozást, valamint 34 százalékkal a szívelégtelenség miatti kórházi kezelés szükségességének valószínűségét. Az adatok szerint Magyarországon a nők 24 százalékánál, a férfiak 34 százalékánál jelentkezik magas vérnyomás, és a serdülők 11 százalékának sem normális a vérnyomása.
A szív- és érrendszeri betegségek túlnyomó többségét az érrendszer belhártyájának károsodása, az ezt követő zsírlerakódás és érelmeszesedés okozza. A különböző szervek érrendszerének károsodását számos kockázati tényező befolyásolja, illetve idézheti elő. A magas vérnyomás főleg a koszorúereket és az agyi ereket károsítja. Az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás kivédheti a kockázati tényezők károsító hatását, míg a nem megfelelő minőségű táplálkozás, a túlzott sófogyasztás, a dohányzás, a mozgásszegény életmód, a túlzott alkoholfogyasztás, az állandó pszichés stressz elősegíti az érelmeszesedés kialakulását és súlyosbodását.
A GOKI évente körülbelül 18 ezer embert lát el a járóbeteg-szakambulanciáin hipertónia vagy azzal összefüggésbe hozható betegség miatt, és megközelíti a 7300-at azoknak a száma, akiket fekvőbeteg-ellátásban kezelnek.