Sok és drága ingatlant vásárolnak a kínaiak Budapesten

Publikálás dátuma
2019.05.17. 06:27
Illusztráció
Fotó: Kállai Márton
Ma már aktív részesei az ingatlanpiacnak: saját részre és befektetésre egyaránt vásárolnak.
Német, román és a kínai állampolgárok vásárolják a legtöbb magyarországi ingatlant a külföldiek közül - írja a Magyar Nemzet. Utóbbiak a legaktívabb nem EU-tag ország polgárai, szinte kizárólag Budapesten vásárolnak. A belvárosban főleg befektetési célra, míg a budai zöldövezetben saját használatra keresnek ingatlant. A kínai vásárlók fontosságára az ingatlanközvetítők is ráéreztek: létezik olyan hálózat, amely külön irodát üzemeltet ázsiai érdeklődőknek, másutt a honlap érhető el a nyelvükön. Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője a Magyar Nemzetnek azt mondta, hogy a kínaiak aktív lakáspiaci szereplőkké váltak: egyre gyakrabban adnak el vagy bérbe.  Az elsősorban fővárosi tranzakciók révén a kínaiak magasan kiemelkednek a külföldiek közül a vételárat tekintve: átlagosan 41 millió forintnál nagyobb összeget költöttek két éve egy lakásra. Benedikt Károly azt mondta, ha jó elhelyezkedésű, méretes családi házat vásárolnak, akkor jelenleg a 100-200 millió forintos ingatlanok sem ritkák a körükben, de az átlagos lakások közül is jellemzően a drágábbakat keresik. Ez a mostani budapesti árszínvonalon az 50-80 millió forintos kategóriát jelenti. Míg például az oroszok, az osztrákok és a németek sok esetben a balatoni nyaralópiacon is aktív szereplők, addig az Ázsiából érkezőket szinte kizárólag a főváros érdekli. Saját lakhatásra szeretik a budai kerületeket és a nemzetközi iskolák környezetét, ugyanakkor a nagyobb családi házas övezeteket is. Utóbbira példa a XVI. kerület, amely régóta a kínaiak kedvence. Befektetési szándék esetén azonban a belvárosi kerületeket keresik - mondta Benedikt Károly.
Témák
Ingatlan kínaiak

Július közepén már szavaznak is a jövő évi költségvetésről

Publikálás dátuma
2019.05.16. 21:16

Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Továbbra tart a vita a Nemzetközi Beruházási Banknak (IIB) nyújtandó mentességekről. A jó növekedési adatok ellenére válságtervet készít a kormány.
Továbbra sem egyértelmű, milyen mentességek illetik majd meg a júniusban Budapestre költöző Nemzetközi Beruházási Bankot. Az Egyesült Államok budapesti nagykövete, David B. Cornstein ugyanis szerdán az ATV-nek úgy nyilatkozott, hogy Amerika egyeztetett a magyar kormánnyal arról, a többségében orosz, de más kelet-európai országok mellett magyar résztulajdonú pénzintézet mentességeit szűkíteni kellene. A bankot a magyar felügyelet (lényegében az MNB) ellenőrzése alól is kivonták, és tagjai diplomáciai mentességet kapnak.  A hitelintézet a gyanú szerint orosz hírszerzői tevékenységet fed, a vezetésben szerepet kapó személyek múltja legalábbis erre enged következtetni. Az Egyesült Államok pedig a hónap elején azért lobbizott Csehországban, hogy az lépjen ki az IIB-ből, és voltak olyan hírek is, hogy a magyar kormány is hasonlóan cselekszik majd.   A csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter egy kérdésre válaszolva azt közölte, hogy nincs tervben, hogy a bank jogállását megváltoztassák. Hozzátette, hogy nem tudja, mire gondolt David Cornstein, de a magyar jogszabályok pontosan azokat a jogokat biztosítják az IIB számára, mint minden más, hasonló pénzintézetnek. Azt elismerte, hogy bár egyeztettek az Egyesült Államokkal az orosz többségi tulajdonú IIB mentességeinek szűkítéséről, de végül erre nem kerül sor.     A miniszter bejelentette, hogy június 4-én benyújtják  a 2020-as költségvetést az Országgyűlésnek, majd július 12-én megtarthatják a javaslat zárószavazását. Ennek kapcsán Gulyás Gergely kifejtette: a magyar gazdaság ugyan jó állapotban van, amit mutat a szerdán a KSH által közölt 5,3 százalékos, évesített első negyedéves GDP-növekedési adat, de mégis készítenek egy válságtervet, ez lesz a két múlva a kormány elé kerülő gazdaságvédelmi akcióterv. Gulyás Gergely erről azt mondta, hogy egy része az autóipar, a beszállítók, illetve  a kkv-k megsegítéséről, támogatásáról szól. (Vannak olyan hírek is, hogy az intézkedéscsomag a lakosság védelmére is kiterjed majd.) A CIB Bank szakértői csütörtöki sajtótájékoztatójukon úgy foglaltak állást, hogy bár a mostani gazdasági növekedési csúcs után minden bizonnyal lassulás jöhet, de nincs szükség vészforgatókönyv elkészítésére. A korábbi véleményekkel szemben egyetlen fejlett országban, például Németországban vagy Olaszországban nem várható recesszió, az Egyesült Államokról nem is beszélve. A Kínai Népköztársaságban csökken ugyan a korábban megszokott növekedési ütem, azonban nem lehet tudni, hogy mi lesz annak a kereskedelmi háborúnak a kimenetele, amelyet az Egyesült Államok indított az ázsiai birodalom ellen. Ez ugyan az Európai Unió országait is fenyegeti, de sem ezek a kockázatok, sem a Brexit hatása Trippon Mariann, a CIB vezető elemzője szerint nem lesz olyan súlyos, amely globális krízist okozna. Most a 2017-ben csúcsára jutott ciklus lefelé tartó ágán van a világ, semmi többről nincs szó.  Viszont társadalmi-politikai kockázatot érzékelnek, a populizmus, a szélsőséges nézetek terjedése sok helyen nehezítik a gazdasági kérdések megoldását. Viszont éppen Kína - amely a világgazdaság egyre fontosabb főszereplőjévé vált -, képes volt gazdaságát átstrukturálni a már említett lassulás figyelembevételével. Az Európai Unióban heves viták várhatóak a következő gazdasági ciklus kapcsán, és az Európai Központi Banknál is lejár még idén Mario Draghi elnöki mandátuma, ami ugyancsak változást hozhat az euróövezetben, de Trippon Mariann szerint a közös pénzt használók mindegyike ragaszkodik ehhez a fizetési formához.
Szerző

Új alapokra épít a Fundamenta - beszállnak az állampapír-bizniszbe is

Publikálás dátuma
2019.05.16. 14:27

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Az állami támogatás megszűnése után is jelentős az érdeklődés a lakástakarékok iránt. A Fundamenta azért más piacok irányába is nyit a nyáron.
Állampapír-értékesítéssel, napelemrendszerek telepítésének közvetítésével és finanszírozásával bővíti tevékenységét júniustól a Fundamenta-Lakáskassza Zrt., valamint belép az ingatlanközvetítés piacára is – jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Tátrai Bernadett, a társaság elnök-vezérigazgatója. Mint mondta: a tavalyi év „rendkívüli és különleges” volt a Fundamenta számára, hiszen impozáns eredményeket értek el, ám a működésüket szabályozó törvényi változások miatt új kihívásokkal is szembe kellett nézniük. Emlékezetes: tavaly októberben a kormány viharos gyorsasággal, mindössze két nap leforgása alatt szüntette meg a lakáskasszákban elhelyezett megtakarítások után járó 30 százalékos állami támogatást. Mindez Tátrai Bernadett elmondása szerint lehetőséget adott működésük "korlátok nélküli újragondolására" és arra, hogy új piacok irányába induljanak el. Erős alapokra – a mintegy 900 ezer ügyfelükre és 2 ezer fős értékesítési hálózatukra - építenek, a lakáshitelezés pedig a következő években is a legfontosabb alappillérük lesz - jelentette ki. A Fundamenta tavaly rekordévet zárt: 50 százalékkal növelte szerződésállományát, betétállománya meghaladta a 502 milliárd, hitelállománya pedig a 400 milliárd forintot. Az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján az idei évi értékesítési teljesítménye az állami támogatás megszűnése ellenére elérheti a 2014-2015-ös szintet - közölte Tátrai Bernadett. Hangsúlyozta: a piac nem lett kisebb, hiszen az emberek lakáscélja megmaradt. Példaként Németországot hozta fel, ahol a megtakarítások 70 százalékához nem jár állami támogatás, mivel ott azt csak a szociálisan rászorulók kaphatják. A lakástakarék nem egyenlő az állami támogatással, nem az a fő mozgatórugó, hanem az, hogy a megtakarítások mellé olyan hitelt lehet majd fölvenni évek múlva, amelynek kamatát már most igen kedvező szinten rögzíthetik az ügyfelek – fogalmazott. Arra is kitért: a korábbi állami támogatás megszűnésével a korlátok is megszűntek, így az ügyfelek a korábbiaknál nagyobb összegű havi megtakarításokat tehetnek félre, amelyek mellé magasabb összegű hiteleket vehetnek majd fel. Mindezt ugyanakkor továbbra is csak lakáscélra – felújításra vagy vásárlásra – lehet fordítani. A felhasználás ellenőrzésében sincsenek egyenlőre változások, az elnök-vezérigazgató ugyanakkor utalt rá: szeretnék, ha a lakás-takarékpénztárak szabályozását újragondolnák. Morafcsik László vezérigazgató-helyettes bemutatta a Fundamenta két, az elmúlt hónapokban kidolgozott termékét is. Az egyik havi 20-40 ezer forintos megtakarításokra ad lehetőséget, 5 százalékos éves kamatbónusszal, a szerződők 2,9 százalékos kamattal 11 millió forintig vehetnek fel hitelt. A másik konstrukció havi 20-100 ezer forintos megtakarítással 5-22,5 százalékos kamatbónuszt kínál, amely mellé 5,5 százalékos kamattal legfeljebb 50 millió forint hitel vehető fel. A vezérigazgató-helyettes beszámolója szerint a tavaly novemberben bevezetett termékekre van kereslet állami támogatás nélkül is: már több tízmilliárd forintos állományt kezelnek.   
Szerző