Trump elhalasztotta az európai vámháborúra vonatkozó döntést

Publikálás dátuma
2019.05.17. 17:14

Fotó: JIM WATSON / AFP
Ma járt le a határidő, de még várhatóan fél évig tárgyalnak majd az európai autókra kivetett vámokról.
Ma járt le a határidő, hogy Donald Trump döntsön, nemzetbiztonsági kockázatnak minősíti-e az európai autókat. Az amerikai elnök, aki korábban 25 százalékos vámmal is fenyegetőzött, egy jelentést rendelt az európai autóipar okozta fenyegetésről, ennek az elkészülte után volt három hónapja arra, hogy meghozza a döntést, ám most úgy döntött, elhalasztja azt – írja a New York Times cikke alapján a HVG. A Fehér Házból azt kommunikálta, fél évet szánnak a tárgyalásokra. A lap azt írja, hogy amennyiben keményebben megadóztatnák az Európában gyártott autókat és alkatrészeket,  az az amerikai gazdaságnak is megárthatna. 
Szerző
Témák
vámháború

Lemondott a szexuális visszaéléssel vádolt brazil püspök

Publikálás dátuma
2019.05.17. 16:58

Fotó: AFP
Ferenc pápa pedig elfogadta a lemondást. Egyre több egyházi személy lepleződik le korábbi zaklatásos ügyei miatt, legutóbb Lengyelországban.
A Szentszék rövid közleményben jelentette be pénteken, hogy Ferenc pápa elfogadta Vilson Dias de Oliveira püspök, a brazíliai Limeira egyházmegye vezetőjének lemondását. 
Brazíliai sajtóforrások szerint Oliveira püspök fedezte az egyházmegyéjében papok elkövette szexuális visszaéléseket, valamint zsarolási ügybe is keveredett.

Vilson Dias de Oliveira
Fotó: diocesesaocarlos.org
Ezzel egy időben a Szentszék bejelentette, hogy a vatikáni bíróság felmentette Herman Geissler atyát, a Hittani Kongregáció tagját. Geisslert szexuális zaklatással vádolták: a pap januárban lemondott a kongregációban betöltött tisztségéről. Az öt tagú vatikáni bíróság a papot nem találta bűnösnek. Alessandro Gisotti szentszéki szóvivő közlése szerint Ferenc pápa Lengyelországba küldi Charles Scicluna érseket, vatikáni ügyészt, aki az egyházon belüli szexuális visszaélések kivizsgálását vezeti.
Scicluna érsek most vizsgálatot indított a varsói egyházmegyében történt esetekről, miután erről lengyel dokumentumfilm is készült, amelyet néhány nap leforgása alatt 17 millióan látták a közösségi videómegosztó oldalakon.

A filmmel kapcsolatban egyébként számos kritika érkezett, főként a jobboldaltól, például, hogy  „nem véletlen, hogy a filmet éppen most, az EP-kampány előtt mutatják be”, ezt hangsúlyozza az egyház nemzeti radikális köreihez tartozó Radio Maryja rádióadó, miközben gigantikus egyházellenes hazugságokról beszél. 
A rendezőt, Sekielskit azzal is vádolják, hogy tudatosan elhallgatja azt, hogy a leleplezett papok 1989 előtt a kommunista állambiztonság beépített ügynökei voltak.

Többségüknél ez valóban így lehetett, hiszen gyermekmolesztálóként könnyen zsarolhatták őket a beszervezésnél. Ennek hangsúlyozásával most „posztkommunista csökevénynek” próbálják beállítani az egész jelenséget, azt hangsúlyozva, hogy „a pedofília alapvetően idegen az egyháztól”– írja az Index. A szentszéki szóvivő elmondta, hogy Ferenc pápa a lengyelországi apostoli nuncius közvetítésével közelségét fejezte ki a lengyeleknek.
Az egyházfő május 9-én adott ki saját kezdeményezéséből apostoli rendelkezést a kiskorúak védelméről, pontosan megszabva az egyházmegyék kötelességeit szexuális visszaélések gyanúja esetén.

Lengyelországban az utóbbi időben áldozatok százai álltak elő, sokan névvel és arccal. Az egyház vizsgálatot rendelt el és közzétett statisztikákat és bocsánatot kértek az áldozatoktól.  Magyarországon egyelőre még nem tart itt a folyamat: 
a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökének álláspontja szerint „nagyon kevés egyházzal, egyházi intézménnyel kapcsolatos esetet lehet világszinten is találni”, de ezek is főleg a „liberális nyugaton” fordulnak elő.

Szerző
Témák
papi pedofília
Frissítve: 2019.05.17. 18:04

Izraelben megkérik a koalíció árát

Publikálás dátuma
2019.05.17. 16:17

Fotó: GALI TIBBON / AFP
Szűk két hete maradt arra Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek, hogy összekovácsoljon egy működő koalíciót, ám még egyetlen megegyezés sem született. Sajtóhírek szerint a Likud vezetője már azt is fontolóra vette, hogy a 120 fős Knesszetben 60 képviselővel példátlan módon kisebbségi kormányt alakítson. A nagy jobboldali szövetség kerékkötője elsősorban a nacionalista Izrael a Hazánk, amelynek már az előző koalíció összeomlásában is nagy szerepe volt. A párt mindössze öt mandátumot szerzett a választásokon, ám vezetőjük, Avigdor Lieberman próbálja a maximumot kihozni a királycsináló szerepéből: állítólag ismét a védelmi miniszteri pozíciót, harciasabb magatartást a palesztinokkal szemben és szekulárisabb államot követel. Megkéri a támogatásának az árát a jobbközép Kulánu is. Ugyan az alakulatnak az előző tíz helyett legutóbb csak négy mandátumra futotta, Mosé Kálón ugyanúgy pénzügyminiszter szeretne lenni. Izraelben persze megszokott, hogy az utolsó pillanatban születik megegyezés, miután mindenki elment a falig. Mivel az ellenzéknek nincs esélye kormányt alakítani, a patthelyzetből az egyetlen megoldás a választások megismétlése lenne, ami viszont senkinek sem érdeke. 
Szerző