Civilpénzből harci alku – Hónapok óta vitázik Budapest és Oslo

Publikálás dátuma
2019.05.20. 06:00

Fotó: Szecsődi Balázs / Miniszterelnöki Sajtóiroda/MTI
Ha Norvégia belemegy az üzletbe, csaknem 300 milliárd forintot költhet Magyarország rakétavédelmi rendszerre. Budapest és Oslo viszont nem tud megállapodni a Norvég Alap pénzeiről.
Patthelyzet alakult ki a magyar, az amerikai és a norvég kormány között a tervezett norvég-amerikai kooperációban gyártott rakétavédelmi rendszer megvásárlásával kapcsolatban – értesült több forrásból a Népszava. A nézeteltérést az okozta, hogy Budapest és Oslo között hónapok óta vitázik a Norvég Alap mintegy 70 milliárd forintos támogatásának elosztásáról, amelynek tíz százalékát magyar civil szervezetek kapnák. Norvégia ragaszkodik ugyanis ahhoz, hogy ezt a részt egy független szervezet ossza szét, míg a magyar kormány azt akarja, hogy a hazai fél is beleszólhasson, melyik szervezetnek jut a pénzből. Lapunk két forrásból is úgy értesült, Oslo továbbra is kitart az álláspontja mellett, és addig nem hajlandó fegyvereket eladni Magyarországnak, amíg a magyar kormány nem enged. Budapestet viszont sürgeti az idő és már pontot tenne a fegyverbeszerzésre: a hazai kabinet ugyanis az amerikai-norvég gyártmányt tartja a legjobb megoldásnak, ráadásul a megrendeléssel Trumpnak is gesztust tenne. Orbán Viktor ezért - David B. Cornstein amerikai nagykövet zárt körű tájékoztatása szerint - arra kérte az amerikai elnököt, járjon közbe a norvég kormánynál az említett rakétarendszer eladásában. (Cornstein egy háttérbeszélgetésen elhangzott kijelentése alapján ilyen rakétarendszer védi egyébként magát a Fehér Házat is.) Az üzlet nagyságrendje egy milliárd dollár körüli lehet, csakúgy mint az a beszerzés, amelyről korábban már a Direkt36 is írt. Ennek részletei egyelőre nem ismertek, de David Cornstein a 444.hu-nak adott interjújában arról beszélt, Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztossal a rakétarendszert gyártó Raytheon mellett a Lockheed Martinnál tettek látogatást, és „mindkettő nagyon meggyőző volt, úgyhogy reménykedünk, hogy mindkét cégtől vásárol majd Magyarország fegyvereket”. Ebből az következne, hogy a Lockheed Martin által gyártott vadászgépek lesznek a haderőfejlesztés következő fázisának darabjai. Korábban egyébként két verzió merült fel: felújított F-16-osokat vagy a legújabb fejlesztést, az F-35-öst választja a magyar kormány. Igaz, utóbbihoz még az egy milliárd dollár is kevés lenne.  A magyar kormány egyébként két, Washington számára fontos ügyben is vállalást tett, az egyiket nyilvánosan, a másikat zárt ajtók mögött. Utóbbival kapcsolatban lapunk úgy értesült, hogy amikor Trump szóba hozta Orbán Viktornak Ukrajna helyzetét, a magyar kormányfő - egy régi amerikai kérésnek eleget téve - megpendítette: a jövőben akár megszüntethetjük Ukrajna NATO-integrációjának blokkolását. Szijjártó Péter külügyminiszter pedig arról beszélt Houstonban, hogy a korábbi júniusi időpont helyett a magyar kormány szeptemberig hajlandó várni arra, hogy a román kormány megegyezzen az Exxon Mobillal a Fekete-tengeri gáz kitermelési illetékéről. Az amerikai cég szerint a román kormány irreálisan magasan állapította meg ezt a díjat, így azzal fenyegetőzik, hogy leállítja a gáz kitermelését, pedig ez fontos lenne magyar szempontból az orosz energiafüggőség csökkentése érdekében. A labda így most Bukarestben pattog.

Vezetés közben mobilozott egy betegszállító sofőrje

Publikálás dátuma
2019.05.19. 21:20
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A készüléket csak akkor tette le, amikor az egyik beteg rászólt, hogy fejezze be telefonálást.
Vezetés közben mobilozott egy betegszállító sofőrje. Az egyik beteg videóra vette és eljuttatta a felvételt az RTL Híradónak, valamint a szállító cég vezetőjének is. A videón jól látszik, hogy miközben a sofőr nyomkodja a telefonját, sokszor nem figyel az útra. A felvételt készítő beteget három hetes kezelés után a kiskunfélegyházi szívszanatóriumból szállította haza, Kecskemétre a betegszállító. A férfi azt mondta: a sofőr a 16 kilométeres úton végig mobilozott, üzeneteket írogatott. A készüléket csak akkor tette le, amikor a beteg rászólt, hogy fejezze be a telefonálást.
Szerző

„Azért gazdagodott meg Orbán az EU pénzén, mert az Unió még nem elég erős”

Publikálás dátuma
2019.05.19. 20:35
A kép a Republikon Intézet rendezvényén készült
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Egyedül a Fidesztől nem képviseltette magát senki az eseményen. Az ellenzéki képviselők a legtöbb kérdésben egyetértettek, főként abban, hogy a szélsőséges populista erőket vissza kell szorítani Európában.
A Partizán országjáró EP képviselőjelölti vitasorozatának utolsó állomását Budapesten tartották a listavezetők részvételével. Az eseményen részt vett Vágó Gábor (LMP), Dobrev Klára (DK), Tóth Bertalan (MSZP-P), Gyöngyösi Márton (Jobbik), Cseh Katalin (Momentum) és Döme Zsuzsanna (MKKP) is. Minden olyan listát állító szervezeteket elhívtak, amely legalább egy százalékot el tudtak érni a választásokon, a meghívást egyedül a Fidesz nem fogadta el, így Trócsányi László nem volt jelen. Gyöngyösi kiemelte, hogy az EP-választásokon jóval alacsonyabb szokott lenni a részvétel,mint a parlamenti választásokon és ez „vélhetően a Fidesznek kedvez”. Amellett érveltette a jelölteket, miért fontos a 26-i részvétel. Tóth szerint a tét, hogy sikerül-e Salvinit és Orbán szélsőjobboldali barátait kispadra ültetni. Dorbev optimistán látta a helyzetet: „Többségben lesznek az Európa-párti erők”- A DK listavezetője szerint most a kérdés, hogy Orbán nyer-e, aki szövetkezett Európa újfasiszta pártjaival vagy Európa. Cseh szerint ez a lehetőség arra, hogy megálljt parancsoljunk a korrupciónak. 
„Ahhoz, hogy reformokat tudjunk elérni az EU-ban, új politikusokra van szükség akik felteszik a kényelmetlen kérdéseket”

– mondta.

Vágó szerint a legfőbb tét, hogy Európa zöld lesz, vagy nem lesz. És ahhoz, hogy az EU-ban a környezetvédelem kérdését komolyan vegyék, radikális lépésekre van szükség, többek között a zöld gazdaság terén.
„Ha most nem cselekszünk, ha következő öt évben nem tudunk változtatni az életformánkon, később már nem lesz miről szavazni. A túlélés a tét”

– mondta a listavezető.

Gyöngyösi kiemelte, pártjának célja, hogy az ország elinduljon a bérfelzárkóztatás útján. Az MKPP listavezetője a Kutyapárthoz híven némi iróniával fogalmazott: „Ennek az EP-választásnak a tétje a világ megmentése és a régi ellenzék megmaradása.” Gulyás arról is faggatta vendégeit, kiknek a példáját tartják leginkább követendőnek, és mik a legfőbb teendők most az EP-ben. Döme kiemelte, hogy a Kutyapárt más módszerekkel és stílusban cselekszik, mint amit a hagyományos politikai pártok,de továbbra is a saját módszereikkel szeretnének dolgozni. Gyöngyösi szerint a legfontosabb cél, hogy egyenlő munkáért egyenlő bért kapjanak az egyes tagállamok állampolgárai, valamint a szociális Európa megszületése. 
„A földrajzi különbségeket kell felszámolni a tagállamok között”

– fogalmazott.

Vágó Gábor és Cseh Katalin egyetértettek abban, hogy közelebb kell hozni az Európai Parlamentben zajló vitákat az emberekhez. Dobrev Klára Niedermüller Péter és Molnár Csaba munkáját emelte ki: „ők azt szeretnék megmutatni, hogy Orbán Viktor és barátai hogyan lopják szét az országot”. A műsorvezető az EU-s intézményrendszerek demokratikus kritikájára biztatta a résztvevőket, amire Tóth elmondta, hogy ő és pártja olyan intézményt nem tudnak támogatni, amely nem transzparens, és amelyekben az emberek tudta nélkül születnek meg különböző döntések. Dobrev ehhez hozzátette: a legnagyobb problémájuk, hogy nem tudjuk, hogy a Tanácsban milyen döntések születnek. Vágó Gábor ezt azzal egészítette ki, hogy Európai hitelminősítőre lenne szükség, Európa pénzügyi szuverenitása szempontjából. Arról, hogy mi Magyarország EU tagságának előnye és hátránya, Cseh Katalin úgy reagált: „Óriási lehetőség volt, amivel nem éltünk megfelelőlen. Nem sikerült elérni azt, hogy az EU-s pénzek tényleg az ország fejlődésére menjenek. Szorosabb kontrollt kell gyakorolnia az Európai Uniónak arra, hogy mire mennek az EU-s támogatások és Európai Ügyészségre lenne szükség.” Dobrev szerint az unió egyik legnagyobb előnye, hogy ez az intézményrendszer még mindig korlátot jelent a totális diktatúrához. Viszont még mindig nem látja elég erősnek a EU-t, szerinte ezért gazdagodhatott meg Orbán az unió pénzéből. Vágó
a legnagyobb negatívumnak azt látja, hogy a tőkeszegény országok – mint amilyen Magyarország is- az embereik legjavát kieresztik Nyugat-Európába.

A közös valutaövezethez való csatlakozás kérdésére,illetve, hogy az EU alapjogi chartája kimondja-e, hogy a lakhatás alapjog legyen, a listavezetők igennel reagáltak. Szóba került a 7-es cikkelyes eljárás is, ami helyett az LMP jelöltje azt reagálta, hogy minden egyes tagállamnál legyen minden évben jogállami vizsgálat, ahelyett, hogy egyesével szankcionálják a tagállamokat. 
Szerző
Témák
EP-választás