Máig tartanak a megtorló tisztogatások Törökországban

Publikálás dátuma
2019.05.21. 11:00

Fotó: YASIN AKGUL / AFP
Hamarosan három éve már, hogy csúfos kudarcba fulladt a törökországi puccskísérlet, ám a megtorló tisztogatás még a mai napig sem zárult le.
Legutóbb hétfőn adták hírül a török ügynökségek, hogy a külügyminisztérium 249 dolgozójára adtak ki letartóztatási parancsot, - közülük 91-et már el is fogtak - mert a gyanú szerint a puccskísérlet végrehajtásával vádolt Fethullah Gülen Terrorszervezethez (FETÖ) köthetők és 2010 és 2013 között csaltak a belépési vizsgánál. Az effajta jelentések menetrendszerűen érkeznek, a teljes állami szférát, a katonaságot, a rendőrséget, az oktatást, a médiát is kisöprik. Pontosan nem is lehet tudni, hányan érintettek valamilyen formában, a hivatalos márciusi statisztikák szerint már több mint félmillió ember ellen folytattak le vizsgálatot, és majd 31 ezren ülnek börtönben. 
A felelősségre-vonás részben azért halad lassan, mert a török hatalom szemében nem csupán azok számítanak terroristának, akik közvetlenül részt vettek a puccskísérletben. Azzal vádolják a FETÖ-t, hogy az állam legmélyebb rétegeibe szivárogtak be észrevétlenül, de persze senkinek nincs a homlokára írva, hogy gülenista. Az önkéntes amerikai száműzetésbe vonult hitszónok, Fethullah Gülen az évtizedek során nemzetközileg is népszerű vallási mozgalmat rendszert épített ki, hívei valóban jelen voltak a társadalom minden területén, és olykor már ez bűnössé teszi őket. Mivel például a puccsisták a ByLock nevű telefonos alkalmazást használták kommunikációra, elég volt a gyanúba keveredéshez, ha valakinek telepítve volt a készülékére az ingyenesen letölthető program, bár később egyértelműen kiderült, hogy nem minden felhasználó hozható összefüggésbe a FETÖ-vel. Az isztambuli polgármesterválasztás után pedig amiatt „vették elő” a választási bizottság néhány tagját, mert egy a FETÖ-höz köthető banknál vezetett számlát. A török ellenzék és nemzetközi emberi jogi szervezetek ezért arról panaszkodnak, a török kormány a megtorlás ürügyét használja arra, hogy eltávolítsa politikai ellenfeleit, köztük a kellemetlenkedő újságírókat. Ráadásul a FETÖ-re bármeddig lehet mutogatni, hiszen Gülen az Egyesült Államokban él, és minden bemutatott bizonyíték és kérelem ellenére Washington eddig nem mutatott semmilyen szándékot kiadatására. Törökországban viszont máig olyan komolyan veszik az ügyet, hogy például a Portland Trail Blazers kosárlabdacsapat meccseit nem közvetítik a török televíziókban, mert Enes Kanter, a csapat török játékosa Gülen híve és Recep Tayyip Erdogan kritikusa.
A híres török kosaras, Enes Kanter ellenség, mert Gülen híve
Fotó: JOE KLAMAR / AFP
Szerző
Frissítve: 2019.05.21. 12:33

Az FPÖ megszavazná Kurz ellen a bizalmatlansági indítványt

Publikálás dátuma
2019.05.21. 10:33

Fotó: HANS PUNZ / AFP
A Szabadságpárt maga nem kezdeményezné az indítványt, de megszavazná.
Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) megszavazna egy bizalmatlansági indítványt a koalíciós partner Osztrák Néppártot (ÖVP) vezető Sebastian Kurz ellen, de maga nem kezdeményez ilyet  – írja a 24.hu a Oe24 hírportál nyomán. Az Österreich című lap online kiadása Herbert Kickl belügyminisztert idézte, akivel kapcsolatban Kurz hétfőn bejelentette, hogy javasolja a menesztését.  Heinz-Christian Strache alkancellár, az FPÖ elnöke szombaton lemondásra kényszerült egy korrupciós botrány miatt, és ennek következtében kormányválság alakult ki. Peter Pilz, az ellenzéki Liste Jetzt (Most Lista) vezetője hétfőn bejelentette, hogy bizalmatlansági indítványt kezdeményez a kancellár ellen. 
Szerző

Szakítás a neoliberalizmussal - Visszatérhet a belpolitikába Cristina Kirchner

Publikálás dátuma
2019.05.21. 10:30
AZ ÚJ TANDEM - Cristina Kirchner Alberto Fernández alelnöke lenne
Fotó: DANIEL GARCIA / AFP
Minden esélye megvan arra, hogy a volt államfőt októberben alelnökké válasszák meg.
Olyan változások történhetnek az argentin belpolitikában, amilyenre egy évvel ezelőtt aligha számított bárki is. Nemcsak a belpolitikába tér vissza Cristina Fernández de Kirchner volt államfő, hanem akár az ország egyik vezetőjévé is választhatják az októberi voksolás alkalmával. Mindez valóságos csodával ér fel. 2018 tavaszán ugyanis fél lábbal még a börtönben volt, peronista pártját pedig a teljes széthúzás jellemezte, az összeomlás szélén állt. Akkor még minden jel arra vallott, hogy a liberális köztársasági elnököt, Mauricio Macrit gond nélkül újraválasztják majd. A hétvége azonban komoly fordulatot hozhat a dél-amerikai állam belpolitikájában. Kirchner asszony videofelvételen jelentette be visszatérését, s azt, hogy az októberi elnökválasztáson megméretteti magát. Igaz, nem államfőjelöltként indul, hanem volt kabinetfőnöke, Alberto Fernández alelnökjelöltjeként. „Nem csak egy választást kívánunk megnyerni, hanem a lehető legtöbbeket az oldalunkra állítani, hogy garantáljuk a biztos kormányzást” – fejtette ki a 66 esztendős politikus. Macri számára nagyon rossz hír Kirchner visszatérése, hiszen a volt elnökasszony még ma is népszerű. Felmérések alapján Kirchner néhány százalékkal meg is előzi a jelenlegi elnököt. A Synopsis iroda május elején közzétett közvélemény-kutatása szerint például Kirchner előnye öt százalék Macrival szemben. Más irodáknál is legalább három százalék az előnye. Mindez azt jelzi, hogy Argentína balra fordulhat, ami persze nem először fordulna elő az ország történetében. S túl nagy meglepetés sem lenne, hiszen évek óta nem képes kikecmeregni a gazdasági válságból. Egyik krízisbe esik a másik után, s hol a gazdasági liberalizmustól, hol a baloldali populizmustól várja a megváltást. A kilencvenes éveket a neoliberális korszak jellemezte – emlékeztet az osztrák Der Standard. A jobboldali peronista elnök, Carlos Menem kormányzása azonban gazdasági csődöt eredményezett, az ország fizetésképtelenné vált. Ezután a Kirchner család által fémjelzett korszak kezdődött. Először Cristina Kirchner férje, a 2010-ben elhunyt Nestor ült az elnöki székbe, majd ő maga. Ebben az időszakban igyekeztek növelni az állam szerepét, hosszas tárgyalásokat folytattak a hitelezőkkel, vállalatokat, üzemeket államosítottak, megpróbálták megállítani a deviza kiáramlását. Eleinte siker is jellemezte ezt a politikát, a szegények száma a 2003-as 9,9 millióról 2013-ra 3,7 millióra csökkent. Csakhogy Kirchner asszony elnöksége alatt jelentősen emelkedett, 25 százalékos lett az infláció. Az államkasszában mind nagyobb lyuk keletkezett. Mindez 2015-ben Macri győzelmét eredményezte. Ő liberális gazdaságpolitikát folytatott, csökkentette az áram, a gáz és a tömegközlekedés állami támogatását, minek nyomán bizonyos termékek, szolgáltatások ára 500 százalékkal emelkedett. A nemzeti valuta, a peso árfolyamátváltását is liberalizálta, ami a pénznem értékének csökkenéséhez vezetett. Bár valóban jelentősen csökkentette a költségvetési hiányt, a gazdasági növekedést nem tudta beindítani. Egy ideig áramlott ugyan a pénz Argentínába, 2018-tól azonban a befektetők kivonták tőkéjüket, ami a peso jelentős pénzromlását vonta magával. Macrinak ezért hitelt kellett felvennie a Nemzetközi Valutaalaptól. Ismét nőtt a szegények, a munkanélküliek száma. Az elnök nemrégiben maximalizálta az árakat és emelte a minimálbért, illetve a gyermekgondozási segélyt. Népszerűségének csökkenését azonban nem sikerült megállítani: pártja, a Cambiemos hat tartományban is elvesztette többségét a májusi önkormányzati választáson.